Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Egyértelműnek látszik, hogy a pénzintézetek arra számítanak, hogy az állam is ténylegesen a devizahitelesek gondjainak megoldására koncentrál, s számottevően hozzájárul a probléma megoldásához. A hvg.hu további részleteket szivárogtatott ki a bankok javaslatából.

Elengednék a gyűjtőszámla-kamatot

Azt már korábban tudni lehetett - sőt lényegében nyártól boritékolták maguk a piaci szereplők is -, hogy az árfolyamgátas megoldásnál alkalmazott gyűjtőszámla esetében a bankok hajlandóak lesznek némi engedményre. A mostani megfogalmazás a kamat elengedését helyezi kilátásba, ám a terhet megosztaná a bankok és az állam között. A most 2014 végéig taró védelem időszakot a bankok két évvel kitolnák. Emellett pedig a javaslat része lett az, hogy -  miként például az OTP tette - alternatív árfolyamsávok is kerüljenek kialakításra - ez így jobban igazodna az adós teherbíró képességéhez és csökkentené a bankok (és az állam) kockázatát és költségeit is.

Szintén állami akarat - és tőke - kell a Nemzeti Eszközkezelő (NET) lehetőségeinek kiterjesztéséhez. A pénzintézetek rendelkezésére álló adatok szerint a NET feltételeinek nem 5, hanem legalább 25 ezer hitelezett háztartás tudna megfelelni, erre azonban az 5 milliárd forintos költségvetési keret szűkös lenne.

Forintkonverzió a bedőlt hitelekre

A bankok vállalnák a bedőlt, 90 napon túli késedelembe esett adósok esetében, hogy a hiteleket automatikusan forintra váltják. Ahhoz azonban, hogy a jelenleg árfolyam ne legyen az utolsó szög a bedőlt hitelesek koporsójában, a bankok részt vennének a veszteségmegosztásban.

Egyrészt maguk is leírnának egy részt az árfolyamveszteségből, ám más, kiiegészítő javaslatokat is megfogalmaztak. A cél érdekében a hvg.hu szerint ma már elfogadhatónak tartanák azt, hogy - miként tavasszal Surányi György javasolta (igaz, ő minden devizahitel esetében), hogy a Magyar Nemzeti Bank piacon kívüli művelet keretében, a piacinál olcsóbb árfolyamon biztosítana eurót a bankoknbak (ahhoz hasonlóan, ahogy azt a végtörlesztés során teszi).

A gond csak az, hogy a jelenlegi elszállt árfolyamok mellett az akár több tíz százalékos árfolyamkülönbség-enyhítés mellett is rendkívül komoly maradna a tőketartozás, amely forintosítva - a jegybank holnap esedékes kamatemelését borítékolva - még mindig komoly terhet jelentene a fizetni már eddig sem tudók számára.

Kamattámogatási ötletek

E ponton - és ezért - egészülne ki a javaslat a korábban elfogadott megoldással, az állami kamattámogatással, amelyet a  kormány ad olyan esetekben, amikor a bajba jutott adósok kisebb lakásba költöznének. A bankok a fentiek okán a kamattámogatás kiterjesztését javasolnák.

Ez rövid távon kezelhető többletköltséget hárítana a költségvetésre, abban pedig bizonyosak lehetünk, hogy még egyszer a kormányzat sem lesz olyan oktondi, hogy olyan terhet vállaljon magára, mint a mostanság könnyes szemmel emlegetett első, még az első Orbán-kormány idejében megalkotott kamattámogatási rendszer, amely számítások szerint - túl azon, hogy rendkívüli marzsot hagyott a bankoknál - a költségvetést még az idén is százmilliárdos tétellel terheli.

Borulás esetén állam szerepvállalás kell

A rendszer stabilitásához az is kellene, hogy az állam - mint általános garantőr - vállaljon kötelezettséget arra, hogy abban az esetben, ha az árfolyamok extrém mértékben meglódulnak, s immár nem pusztán banki kockázatkezelési, hanem rendszerkockázati gondot okoznak, beavatkozik a folyamatokba