Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Európában is egyedülálló növekedési potenciállal bír a ferihegyi repülőtér – mondták iparági források a Világgazdaságnak. Miközben a kontinens fővárosainak légikikötői lényegében telítődtek és esetükben az évi néhány százalékos bővülés is jónak mondható, addig Budapesten akár megduplázható az utasforgalom.

A megállapítás a 2019-es, a koronavírus-járvány előtti utolsó békeév statisztikáit veszi alapul, amikor a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren 16,2 milliós utas fordult meg. Ennek a megkétszerezése tehát bőven a 30 milliós tartományt jelentené.

A ferihegyi infrastruktúra legfőbb aranytartaléka a pályakapacitás, vagyis a le- és felszálló gépek kezelésének lehetősége, amit alapvetően a futópályák határoznak meg. A nagy nyugati repülőtereken látszik, hogy nem a kereslet lanyhulása miatt stagnál a bővülés, hanem mert kimerültek a pályakapacitások, miközben egy új futópálya építése a környezeti-társadalmi ellenállás miatt is lehetetlen. A budapesti repülőtér meglévő kétpályás rendszere viszont messze van a maximális kihasználtságtól.

„Adott két párhuzamos, megfelelően hosszú és széles, egymástól kellő távolságra lévő futópálya, amelyek önállóan, egymástól függetlenül képesek fogadni és indítani járatokat. Ilyen kialakítású például a London-Heathrow. Ha csak a pályakapacitást, a fizikai adottságokat vizsgáljuk, az ottani óránkénti műveletszámot Ferihegy is tudná produkálni” – állítja a napilap egyik forrása.

Amennyiben a budapesti repülőtér forgalma visszaáll, majd növekedésnek indul, szükségessé válnak nagyobb fejlesztések: a gurulóút-hálózat sűrítése, vagy a forgalmi előterek állóhelyeinek növelése. Ezek tőkeigényes beruházások, de mindegyik „kerítésen belül” elvégezhető, vagyis nem kötött a reptér területének kiszélesítéséhez.