Júliusban indul a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Növekedési Kötvényprogramja (NKP). A program részletes feltételeit most hirdette meg az MNB. A jegybank 300 milliárd forinttal szállna be vállalati kötvények vásárlásába, a hitelpapírok kibocsátói csak magyarországi székhellyel rendelkező nem pénzügyi vállalatok lehetnek. A kibocsátás minimális értéke 1 milliárd forint lehet, a kötvényeknek forintban denominált 3-10 év közötti futamidejű fedezetlen papíroknak kell lenniük, amelyek minimum B+ minősítéssel rendelkeznek. A hitelpapírok lehetnek fix és változó kamatozásúak is, és diszkontkötvényeket is elfogadnak a programban. A feltételek között van még, hogy a kötvényeket be kell vezetni a Budapesti Értéktőzsdére.

Nagyjából 100 olyan cégcsoport lehet Magyarországon, amelyiknek megfelelhet ez a program - mondja Szabó Balázs, a CIB Bank vállalati üzletág vezetője, vezérigazgató-helyettes. A szakember szerint olyan cégek lehetnének potenciális kibocsátók egy ilyen programban, amelyek árbevétele évente legalább 30-40 milliárd forint, és 2 milliárd forint körüli EBITDA-t (működési eredmény) is megtermelnek. Körülbelül ennyi kell ahhoz, hogy a társaság egy 5 milliárd forintos kötvénykibocsátásban részt tudjon venni. Ezek az értékek egyébként több száz cégre igazak magyarországi viszonylatban, de hagyományosan közülük leginkább csak a nagy tőkeigényű termelő vállalatok lesznek azok, akik belevághatnak egy ilyen kibocsátásba.

Szabó Balázs, CIB

Kiegészíti a hitelezést

A bank nem tart attól, hogy a kötvényprogram miatt elveszíti a jól hitelezhető ügyfeleit - mondja Mészáros Tamás, a CIB Bank nagyvállalati és intézményi ügyfelek ügyvezető igazgatója. Bár a kötvény is hitelviszonyt megtestesítő eszköz, a cégeknél a kötvénykibocsátás általában kiegészítője, nem helyettesítője a hitelezésnek.

Míg a kötvény 5-10 éves lejáratú, végtörlesztéses, fix kamatozású értékpapír, addig a nagyvállalati bankhitelek jellemzően rövidebb lejáratúak és amortizálódók, viszont rugalmasabb kihasználtságot és dokumentációt tesznek lehetővé. Igaz, a jelen kötvényprogram várhatóan a meglévő bankhitelek kiváltását szolgálhatja, de a legtöbb vállalatnak a kötvényfinanszírozás mellett még szüksége lesz a rugalmasabb bankhitelekre is.

Mészáros Tamás, CIB

A bankok is jegyezhetnek a kötvényekből, így inkább a bankok nagyvállalati hitelportfóliójának részleges átrendeződésére lehet számítani, semmint jelentős üzletvesztésre. A hazai vállalati szektorban zajló nemzetközi versenyképesség-növelő fejlesztések és robotizálások komoly összegű, hosszú távon megtérülő beruházásokat igényelnek, melyeket az MNB kötvényprogramja által nyújtott hosszú futamidő és végtörlesztéses struktúra mindenképpen támogatni fog.

A kötvények lejegyzői között előkelő szerepet kaphat az MNB, a program leírása szerint egy kibocsátás akár 70 százalékát is lejegyezheti maximálisan 20 milliárd forint értékben. Emellett vásárolhatnak a papírokból a bankok és más intézményi befektetők is. A lakosságra azonban nem jellemző, hogy ilyen értékpapírokat jegyezzen - mondja Mészáros Tamás. Az, hogy az MNB vásárol a kötvényekből, nagyban megkönnyíti a kibocsátók életét, a CIB Bank szakértői szerint ugyanis ez csökkentheti a kamatot. A növekedési hitelprogramnak (NHP) is volt ilyen hatása, az abban hitelezett cégek a piacinál mintegy 100 bázisponttal alacsonyabb kamattal juthattak finanszírozáshoz. Az elmúlt években hasonló hatása volt az Európai Központi Bank (ECB) vállalati kötvényvásárlási programjának is a finanszírozási költségekre.

Piacot épít az MNB

Az MNB programja nem teljesen olyan lesz, mint az Európai Központi Banké (ECB). Az ECB ugyanis egy működő piacra lépett be, az MNB pedig piacot épít a kezdeményezésével - mondják a CIB Bank szakértői. Magyarországon ugyanis vállalati kötvénypiac jószerével nincs, a teljes állomány igaz 600 milliárd forint, de ez csupán néhány tucat nagyvállalati kibocsátóból tevődik össze.

A jegybank 70 százalékos részvételével kalkulálva nagyságrendileg 430 milliárd forinttal nőhet Magyarországon a vállalati kötvénypiac, ami a GDP arányában további 1 százalékos állományt jelent. A jegybank egyik célja ezzel az lehet, hogy egy válság idején ne csak az alapkamaton keresztül tudja majd a későbbiekben stimulálni a gazdaságot, de kötvényvásárlási programokon keresztül is kedvező finanszírozást nyújthasson a cégeknek, illetve a bankszektortól független egyéb külső befektetők is szerepet vállalhassanak a vállalati szektor hosszú távú finanszírozásában.

Hitelminősítés és árazás

Az NKP-ban részt vevő kötvényeknek B+ hitelminősítést kell elérniük valamelyik hitelminősítőnél. Ez a besorolás nem túl magas, de jellemzően B+ és BB+ közötti hitelminősítések érhetők el a hazai nagyvállalatok körében, természetesen néhány kivétellel a BBB kategóriában. A legutóbbi nagyobb vállalati kötvénykibocsátást a Nitrogénművek hajtotta végre egy évvel ezelőtt, a cég B+ -os besorolással 7 százalékos kamat mellett tudott 200 millió eurónyi forrást bevonni 7 éves futamidőre. A jegybank célja, hogy az NKP keretein belül ennél lényegesen kedvezőbb áron történhessenek kibocsátások. Magyarországon az NKP-ban részt vevő cégek hitelminősítése hasonló lehet, a "krém" elérheti a BB vagy BB+ minősítést is. Ezekre kedvezőbb kamat érhető el. A Mol hitelminősítése jelenleg BBB- az S&P-nél és a Fitch-nél, a Moody's Baa3 besorolást adott a kötvényeire.

Később jöhet az értékpapírosítás is

A nagyvállalatok mellett a kisebb cégeket is bevihetné a jegybank a kötvénypiacra. Ennek egyik formája lehet az, ha egy bank hitelportfóliójában levő több középvállalat hitelét csomagolnák össze egy kötvénybe, és azt vinnék a piacra. Ebben a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) is szerepet vállalna a jegybank felügyeletével, az erről szóló törvényjavaslatot sürgősséggel fogadta el a parlament április elején.

A CIB Bank szakértői szerint körülbelül 500-1000 olyan kkv lehet, amelynek a hitelét idővel be lehetne csomagolni ilyen értékpapírokba, úgynevezett CLO-kba (collateralized loan obligation). Ezek a kötvények azonban nem lesznek olyan kockázatosak, mint a válságot kirobbantó CDO-k (collateralized debt obligation) voltak, amelyekben lakossági hiteleket dobtak a piacra, a vállalati hitelportfóliók ugyanis átláthatóbbak.