A Napi Gazdaság hétfői számának cikke

− Ön az egyik "legfiatalabb" itthoni banki topvezető. Ehhez képest papírformának tűnik megválasztása az elnökségbe.
− Való igaz, csak két éve kerültem vissza Magyarországra, addig a GE oroszországi bankját irányítottam. Ugyanakkor azt gondolom, hogy alaposan belecsöppentem az itteni történésekbe, hiszen két hónappal a kinevezésem után született meg a döntés a végtörlesztésről. Érthető módon bankom képviseletében én is részt vettem a Bankszövetség kibővített elnökségének munkájában, s emellett bankon belül is komoly feladatokat rótt ránk a devizahitelesek problémáinak kezelése. Az e téren elkezdett munkát szeretném folytatni az elnökségen belül is.

− Milyen eredményekkel tudja kezelni a Budapest Bank saját adósainak helyzetét?

Zolnai György

− Bankunk a legnagyobb sikert talán a több mint egy éve tartozó ügyfelek megsegítését, a hitelviszonyba való visszahozását célzó megoldással érte el. Ez a konstrukció túlment a Bankszövetség és a kormányzat között 2011 decemberében megkötött megállapodáson, amely a 90 napon túli tartozások esetében tette lehetővé a hitelek forintosítását, a tartozás egy részének elengedése mellett. A saját konstrukcióban megcélzott ügyfélkör jelentős részével sikerült megállapodnunk, s az is elmondható már, hogy a fizetési fegyelem ezen ügyfelek esetében számottevően javult, köszönhetően annak, hogy igyekszünk vállalható törlesztőrészleteket meghatározni számukra.

− Milyen tapasztalataik vannak az árfolyamgáttal kapcsolatban?
− Az árfolyamgátra az érintettek alig 30 százaléka jelentkezett eddig a banknál, annak ellenére, hogy fióki programot dolgoztunk ki, s igyekeztünk megkeresni az ügyfeleket is. Tapasztalataink szerint az ügyfelek jelentős részében nem tudatosult az, hogy az árfolyamgát II. megoldásnál nem pusztán a tartozás megfizetésének elhalasztásáról, hanem egy részének elengedéséről is beszélünk. Az adósok hiteltörlesztésének akár kétharmada ma még kamat, vagyis sokat nyernének a belépéssel. Fontosnak tartottuk, hogy az ügyfelek minél jobban megismerjék a megoldást, ezért támogattuk mi is a Bankszövetség napokban futó tájékoztató kampányát.

− Ezzel kapcsolatban sokan úgy gondolják, hogy meg kellene hosszabbítani a konstrukciót (erre már konkrét törekvés is van a Fidesz részéről). Erről mi a véleménye?
− A végtörlesztés tapasztalatai mondatják velem: fontos, hogy legyen egy határidő, ami az ügyfeleket is ösztönzi a megoldáskeresésre. E tekintetben a mostani időszak azért is érdekes, mert a forint gyengülése miatt jobban érzik az adósok a többletterheket − az elmúlt hónapokban is akkor ugrott meg az érdeklődés, amikor az aktuális árfolyamok miatt számottevően felszökött a törlesztőrészlet. A konstrukció állandósítását ugyanakkor semmiképpen nem támogatnám.

− A BB a kis- és középvállalkozói (kkv) területen is hagyományosan erős. Mi a véleményük azzal kapcsolatban, hogy itt is devizahiteles-mentés került szóba?
− Semmiképp nem tartanám elfogadhatónak, ha új fejezetet nyitnánk a tömeges devizahitel-probléma kezelésében, hiszen ez újabb óriási veszteségeket jelentene a bankszektornak, amelynek a stabilitást, a betétesek érdekeit is szem előtt kell tartania. A devizahiteles kis- és középvállalkozások problémái ügyfelenként eltérőek, ezért kezelésüket nem univerzálisan, hanem bankonként és ügyfelenként egyedi módon kell megoldani.

Hegedűs Éva: Erősíteni kell a garanciaintézményeket

Hegedűs Éva

A kis- és középbankoknak lehetnek olyan eltérő szempontjaik bizonyos kérdésekben, amelyeket érdemes megjeleníteni a döntéshozatal során − emelte ki a "kicsik" képviselőjeként a Bankszövetség elnökségébe választott Hegedűs Éva, a Gránit Bank Zrt. vezérigazgatója.

− Milyen elképzelésekkel indul neki az elnökségi tagságnak?
− Fontos hangsúlyozni, hogy a Bankszövetség elnöksége kollektív testület, amely ráadásul a tagbankok által meghatározott irányvonal mentén működik. A pénteki testületi ülés a Bankszövetség alelnökének előterjesztése alapján megszabta az új elnökség számára az ez évi kulcsfeladatokat. Jól látható − és ezt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter felszólalása is megerősítette −, hogy a kormányzat és a bankok célja közös abban a tekintetben, hogy gazdasági növekedésre van szükség. Ezt a bankrendszer a hitelezés oldaláról tudja elsősorban támogatni, ám ehhez finanszírozható, a jövőben bízó, nyugodt szabályozási környezetben működő és ezért beruházni akaró vállalkozások szükségesek. Arra fogok törekedni, hogy olyan javaslatok kerüljenek az elnökség és azt követően a kormány asztalára, amelyek segítik a vállalkozások hitelhez jutását, természetesen tiszteletben tartva a kölcsönös kockázatvállalás jelentőségét. A korábbi tapasztalataimnak, elveimnek megfelelően fogok dolgozni a Bankszövetség elnökségének tagjaként is, azaz a műhelymunkára, az érvek, ellenérvek megvitatására fogok koncentrálni, kerülve mindaddig a nyilvánosságot, amíg nem sikerül egy adott kérdésben megállapodásra jutni.

− A kormányzat és a bankok közötti együttműködés fontos eleme a növekedési paktum kiteljesítése. Milyen irányokat tartana fontosnak?
− A bankrendszer alapvetően érdekelt abban, hogy hitelezzen, hiszen egyfelől ez az alapfunkciója, másfelől csak így tudja tulajdonosai számára a részvényesi értéket növelni. Ugyanakkor a jelenlegi gazdasági helyzet alaposan megrostálja a hitelezhető vállalkozások körét, illetve a vállalkozások hiteléhsége is eléggé visszafogott. A fentiek miatt rendkívül fontosnak tartanám a kis- és középvállalkozások számára az állami hitelgarancia-rendszer terjedelmének növelését, beleértve a garancia mértékének növelését, illetve a garanciadíjak mérséklését. Ezek az intézkedések szerintem növelnék a vállalkozások hitelhez jutásának esélyeit, a másik oldalon pedig mérsékelnék a kis- és középvállalkozások hiteleinek tőkekövetelményét, illetve mérséklődhetnének a törlesztőrészletek. Természetesen egy ilyen javaslatnak ki kell dolgozni a költségvetési hatásait is, de meggyőződésem, hogy a multiplikátor-hatás révén (hitelbővülés, gazdasági növekedés) az egyenleg a költségvetés szempontjából is pozitív lesz. Fontosnak tartom továbbá azt is, hogy az eddigieknek megfelelően növekedjen az Eximbank és az MFB szerepe a hosszú lejáratú hitelek refinanszírozásában.

− Önt a kis- és középbankok képviselőjeként választották a Bankszövetség elnökségébe. Milyen többletfeladatokkal jár ez?
− A hazai bankrendszer képviselői felkészült, nagy tapasztalattal rendelkező, konzervatív szakemberek, akik felelősek saját bankjuk teljesítményéért és képesek együttműködni egymással annak érdekében, hogy a szektor számára kiszámítható, stabil szabályozási környezet jöjjön létre. Ugyanakkor bizonyos kérdésekben lehetnek eltérő szempontjaik a kis- és középbankoknak, amelyeket érdemes megjeleníteni a döntéshozatal során. Megtisztelőnek tartom, hogy erre a feladatra a bankvezetők többsége engem alkalmasnak tartott és igyekezni fogok ezt a feladatot eredményesen ellátni. Épp ezért szoros együttműködésre törekszem majd a többi kis- és középbank vezetőivel is.