Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Orbán Viktor miniszterelnök tartja magát ígéretéhez és elmegy, amikor az IMF Budapesten tárgyal július 17−25. között; igaz, csupán szabadságra. Nem lesz ott gazdasági minisztere, Matolcsy György sem, így érdemi áttörést a tegnap kezdődött egyhetes találkozósorozattól aligha lehet remélni. Piaci vélemények szerint a politikai üzengetésből viszont nem lesz hiány, erre utalt több kormányzati tisztviselő megszólalása az utóbbi napokban.

A legerősebben Kövér László, az Országgyűlés elnöke fogalmazott, aki szerint a kormánynak nincs szüksége az IMF pénzére, ezért nem fogja hagyni magát zsarolni. Pénzpolitikai nyelvre lefordítva ez annyit jelenthet, hogy a kabinet továbbra sem tervez pénzt lehívni a tervezett elővigyázatossági hitelkeretből, amelyhez ezért gazdaságpolitikai feltételeket az IMF nem tud támasztani. Mintha Kövérnek címezte volna válaszát Varga Mihály, a magyar tárgyalódelegáció vezetője, aki szerint ha a piacon nem lesz elég devizaforrás, akkor hozzá kell nyúlni a hitelkerethez, ami leginkább az IMF által is javasolt készenléti − tehát egy súlyos gazdaságpolitikai ellenőrző rendszerrel járó − megállapodás felé történő elmozdulást sejtet.

Elemzők szerint annyi bizonyos, hogy a forrásköltségek stabilizálása miatt jó lenne mielőbb megegyezni, ám hogy ehhez melyik hitelprogramot sikerül beindítani, ma még nyitott kérdés. Nem számít áttörésre az EU-IMF-látogatástól Trippon Mariann, a CIB Bank elemzője, aki szerint a kormányzati nyilatkozatok is jól mutatják, mekkora a szakadék a két fél elképzelései között. A delegáció egyelőre "ismerkedik" és elsődleges célja a makrogazdasági pályák összehasonlítása, illesztése, ugyanis ebben a technikai jellegű kérdésben is lényeges véleménykülönbségek vannak. Nem valószínű, hogy a Valutaalap engedne a készenléti megállapodásból, mivel a magyar finanszírozási helyzet nem felel meg az elővigyázatossági program kritériumainak − véli Trippon.

A gazdaságpolitikai ellenőrző rendszert viszont nem fogjuk megúszni, ahogy az IMF szigorú előzetes feltételeit sem − tette hozzá a szakember. Az utóbbiakról valószínűleg még Washingtonban sem döntöttek, sőt lényegében ezek összeállítása miatt van most itt a küldöttség. Ilyenkor a szervezet küldöttjei jellemzően felkeresik a fontosabb hazai intézményeket, és sokat kérdeznek. Így érdemi piaci reakciója sem lesz a látogatásnak, a befektetők egyelőre kivárnak. Hasonlóan látja a helyzetet Tóth Gergely, a Buda-Cash brókerház elemzője is, aki szerint a potenciális jó híreket már beárazta a piac, ezért a befektetők most a negatív hírekre ugranának. Ilyen lehet, ha idő előtt távozna a delegáció − véli Tóth, aki szerint az IMF vitatja majd  a kormány által várt 1,6 százalékos jövő évi GDP-növekedést. A makropálya mellett a gazdaságpolitikát térképezi fel a delegáció, illetve az azt megalapozó számokat. Részletekbe most aligha mennek bele, majd az itt látottakat Washingtonban elemzik. Tóth szerint a második körben az adórendszer kerülhet elő. A magyar fél rugalmasságának jele, hogy a költségvetés egyre kisebb tranzakciósilleték-bevétellel számol.

Nem számít gyors megállapodásra Samu János, a Concorde elemzője sem, aki szerint az idő a magyar kormányt szorítja jobban, ezért neki kell majd több kérdésben engednie, mert az IMF továbbra sem lesz engedékeny. Samu szerint a tárgyalások melletti magyar elköteleződés külpiaci kényszer − az európai adósságválság kezelésének − függvénye, ezért az igazi kérdés, hogy még az idén, vagy csak jövőre lesz megállapodás.