A Napi Gazdaság pénteki számának cikke

A magyarországi bankok egyelőre nem éreznek számottevő keresletszűkítő hatást a betétek oldalán a lakossági állampapírok közvetlen értékesítése kapcsán. Ahogy a K&H Banknál − és más pénzintézeteknél is − felhívták a figyelmet arra, bár a komoly kampánnyal megtámogatott államkötvény-forgalmazással valóban új alternatíva jelent meg az eddig az állam számára kevésbé fókuszban levő lakossági piacon, ám a bankok eddig is arra törekedtek, hogy az ügyfelek kockázati besorolásának leginkább megfelelő eszközöket ajánljanak s annak megfelelő portfóliót építsenek számukra. Ennek eszközei közt az állampapír mindig is helyet kapott, ahogy a jövőben is szerepel majd − ha másképp nem, úgy, hogy a bank kínál olyan befektetési alapokat, amelyek különböző lejáratú állampapírokba fektetnek be, így ötvözve a biztonságot és az ennek megfelelő hozamot.

QP | Quality Placement

A válság hatására felértékelődött a rövidebb futamidő és a kiszámítható hozam, melyet az állampapírok biztosítanak, sőt ezen felül az árazásuk is kedvező − mondták el az OTP-nél. A legnagyobb lakossági banknál arra is felhívták a figyelmet, hogy a történet nem új: az ügyfelek piaci várakozásai és kockázatvállalási hajlandósága függvényében időről időre történik átrendeződés a megtakarítási piac egyes szegmensei között − 2006-ban az állampapírok felé, aztán 2007-ben a befektetési alapok felé, majd 2008-ban a betétek felé mozdultak az ügyfelek. A bank szerint az adatokból az derül ki, hogy jelenleg az ügyfelek céljai között az első helyen a korábbi megtakarításaik, biztonsági tartalékaik visszatöltése áll, melynek egyik eszköze az állampapír. A bank piackutatásai szerint ugyanakkor a biztonság és a kiszámíthatóság mellett a rugalmasság is fő szempont egy befektetési forma kiválasztásakor.

Egyre fontosabb a gyors, biztos hozzáférés a megtakarításhoz (akár még a kamatok rovására is), így nő az igény a rugalmas be- és kifizetéseket biztosító termékek iránt. A CIB Bank szakértői szerint az állam ugyan versenyt generál, de az ügyfelek számára az elérhetőség, hozzáférhetőség továbbra is korlátozott a betétekhez képest. Az árazás ugyan meg tudja mozgatni az ügyfélkör egy részét (a kamatérzékeny, "forró pénzes" kört), de mélyreható változásokat rövid idő alatt kizárólag árazással nem lehet elérni. Ezzel kapcsolatban a CIB-nél arra hívják fel a figyelmet, hogy megfigyelhető az egyes bankok piaci részesedési kimutatásaiban is, hogy egy-egy agresszív betéti kampánnyal 1−1,5 százalékos részesedésnövekedést el lehet érni, ám a kampányok végeztével ezek a felfutások általában el is tűnnek egy-két negyedévvel később. A CIB-nél egyelőre nem tapasztalják az állampapírok elszívó hatását − a banknál tartott betétállomány az év eleje óta 6,5 százalékkal nőtt.

Az UniCredit tapasztalataI szerint az ügyfelek megtakarítási döntéseiben rendkívül erős a rövid távú szemlélet, túlnyomó többségük rövid futamidőre köti le megtakarított pénzét akkor is, ha ezt akár néhány éven át folyamatosan teszi. S bár most már féléves időtávra is lehet állampapírt vásárolni, direkt állampapír-vásárlás csak az ügyfelek egy kis részénél fordul elő − nagyobb tételben privátbanki ügyfelek veszik számításba portfóliójuk alakításakor. Az állampapír-állomány nagy részét befektetési alapokon (pénzpiaci, kötvény, abszolút hozam) keresztül vásárolják az ügyfelek. Versenyhelyzetet csak a hosszú távú befektetéseknél jelentenek az állampapírok a K&H szerint is, ott pedig már most is ajánlják az állampapírokat diverzifikált portfólió részeként, önállóan vagy alapba csomagolva.