A 600 milliárd forintra rúgó bankmentő csomagot az IMF-EU-Világbank hármassal a pénzügyi világválság kellős közepén kötött megállapodás teszi lehetővé. A módosító indítványokkal alaposan átdolgozott csomag célkitűzése, hogy a bankok ne fogják vissza drasztikusan a hitelezési tevékenységüket, továbbra is nyújtsanak kölcsönöket a lakosságnak és a vállalati szektornak, így enyhítendő a pénzügyi válság hazai reálgazdasági következményein.

A törvény szerint az állam összesen 300 milliárd forint értékben emelhet tőkét a bajba jutott hitelintézetekben, további 300 milliárd forintot pedig a bankok tartozásaira fordíthat állami garanciavállalás formájában. A garanciavállalás többszöri "megforgatásának" következtében azonban valójában 1500 milliárd forintra rúg a garanciavállalási keret.

Bankemberek, részvényelemzők szerint nem is ezzel volt a baj a kormány eredeti törvénycsomagjában, hanem azzal, hogy az állam bizony kőkemény, a nyugat-európai viszonyok között is példátlanul szigorú feltételeket szabott volna a mentőövért cserébe, ezért aztán a bankok vonakodtak elfogadni a mentőcsomag első változatát.

A kifogásolt pontok egyike az volt, hogy az állam a tőkeemelésért cserébe kapott elsőbbségi részvényeit bármikor, egyoldalúan átalakíthatta volna normál törzsrészvénnyé, ami egyet jelentett volna azzal, hogy a mai nyomott részvényárfolyamokon kevés pénzzel bevásárolhatta volna magát az érintett bankba.

A csomag egyébként kimondva-kimondatlanul az OTP-re lett szabva, de persze más hitelintézet is igénybe veheti az intézkedéseket.Ugyancsak elidegenítő hatással volt a bankok számára a csomagban az, hogy az állam nagyon könnyen átvehette volna az irányítást a garanciavállalásért cserébe az adott hitelintézetben. Az állam - vagyis a mindenkori kormány - pedig többször a vétójogával élve megakadályozhatott volna a banki nyereséges működés szempontjából szükségszerű, de esetleg fájdalmas lépéseket is.

A módosítások értelmében az állam a tôkejuttatás fejében kapott osztalékelsôbbségi részvényeket nem alakíthatja át törzsrészvényekké, emellett korlátozzák az állam vétójogát bizonyos kérdésekben, illetve a részvényesek védelmében lehetôséget teremtenek a részvények korábbi áron történő megvásárlására, ha az állami beavatkozás árfolyamcsökkenéssel jár.A hétfőn elfogadott törvény a kihirdetés napját követő napon léphet hatályba.