A Napi Gazdaság szerdai számának cikke

A pénzügyi vállalkozások tavaly 8 százalékos tőkearányos veszteséget termeltek, a bankok 217,5 milliárd, a biztosítók 66,34 milliárd forint adózott eredményt produkáltak a PSZÁF adatai szerint. Az elvonás tehát a teljes szektor nyereségének zömét érintheti.

Aggályos az is, hogy a kormány azzal kezdi a takarékszövetkezeti hálózat korábban beígért "helyzetbe hozását", hogy kihagyja őket az adózásra kötelezettek köréből (az integrált takarékok tavaly 11,2 milliárdos profitot értek el). A befizetések alól a befektetési szolgáltatók és a pénztárak is mentesülhetnek.

Sokan figyelmeztetnek arra, hogy Orbán Viktor azon indoklása, mely szerint az állam megsegítette a bankokat, nem fedi a valóságot - Magyarországon két kereskedelmi bank kapott átmenetileg állami pénzeket, ám ott sem a "megmentés" volt a cél, ráadásul a visszafizetés is megtörtént.

Ezen kívül sem pénzintézetek, sem lízingcégek, sem biztosítók megsegítésére nem volt szükség.

Miközben a kormány intézkedései között egy olyan tétel sincs, amely például a megtakarítási, öngondoskodási hajlandóság növelését célozza, a tiszta elvonás elég kemény válaszokat idézhet elő - óvnak szakértők.

Eddig is volt rá példa, hogy bizonyos hitelintézetek egy-egy üzletággal felhagytak, kérdés, milyen hatást válthat ki, ha egy piaci szereplő most, hogy lényegében lenullázzák a magyarországi eredményét, a kivonulás mellett dönt.

A kinnlevőségek gyors zárása, likvidálása az anyabanknak esetleg csupán statisztikailag látható veszteséget okozhat, ám egy ilyen lépés akár csak egy középbank esetében is rendkívüli hatással lehet a magyar gazdaságra. Külön kérdés a deviza-jelzáloghitelek kiírása.

A kormányfő beszédében a lakásvásárlási hitelek esetében szólt arról, hogy jelzálogbejegyzést csak forintalapú hitelek után lehessen igényelni.

Egyes pénzintézetek épp ezért kiskaput sejtenek abban, hogy a szabad felhasználású jelzáloghitelek piacáról nem tűnik el a devizahitel. Mások szerint ez a különbségtétel csak a nem kellően szakmai fogalmazásnak tudható be és a tiltás minden jelzáloghitelre vonatkozik majd.

Érdekes helyzetbe kerülhet a lakáslízing, hiszen a termék esetében nincs jelzálogbejegyzés, a finanszírozó az ingatlan tulajdonosa. A forintalapú hitelek esetében ráadásul nem bizonyított, hogy a makrogazdasági kockázat kisebb lenne: Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója korábban úgy nyilatkozott, hogy két százalékpontnyi kamatkockázat az OTP portfóliójában tízszázalékos árfolyamkockázattal ér fel.