A négy évvel korábbihoz képest tavaly a duplájára nőtt azon kistelepülések aránya, ahol semmilyen üzlet sincs. A múlt év második felében már Magyarország összes régiójában csökkent a kiskereskedelmi üzletek száma, így 2007 végén 162,5 ezer egység működött, 3200-zal kevesebb, mint egy évvel korábban - derül ki a KSH adataiból, amely alátámasztotta a piacon ismert koncentrációs folyamatot. Az adatok lényegében azt mutatják, hogy a nagyok azokat az üzlettípusokat szorítják ki, amelyek vonzáskörzete nagyon csekély. Míg az első hat hónapban országosan ugyanannyi üzlet szűnt meg, mint amennyit elindítottak (12,1-12,1 ezer), addig július-decemberben 9,5 ezer új egységgel szemben 12,6 ezer húzta le a rolót. Miközben Budapesten és a városokban bővült az üzlethálózat, addig a községekben - ahol az ország boltjainak ötöde volt megtalálható 2007 végén - folyamatos a csökkenés, a tavalyi mínusz több mint fele ezeket a kistelepüléseket érintette. A kiskereskedelmi üzletek számának évek óta tartó mérséklődését az együzletes vállalkozások súlyának csökkenése - a 2003-as 52,5-ről 51 százalékra - és az eladótér nagyságának folyamatos bővülése kísérte. Míg 2003 és 2007 között évente az üzletszám átlagosan 0,4 százalékkal csökkent, addig az alapterület nagysága átlagosan 2,3 százalékkal bővült. Tavaly összesen 363 ezer négyzetméterrel 18,1 millióra nőtt az üzlethálózat alapterülete, a bővülés 84 százaléka az első félévben valósult meg. Az élelmiszer-profilú üzletek száma 2,7 százalékkal 45,6 ezerre csökkent úgy, hogy a folyamat a második félévre felgyorsult. A tendencia mögött feltehetőleg a forgalom hipermarketekbe terelődése áll, amely a kisebb alapterületű vegyesboltok megszűnését idézte elő. Szintén a koncentrációt jelzi, hogy az együzletes vállalkozások a legnagyobb arányban a vegyesélelmiszer-kiskereskedelemből vonultak ki, számuk egy év alatt 1,8 ezerrel csökkent.