A hitelfelvételi tapasztalattal rendelkezők köre az elmúlt néhány évben nem változott jelentősen: a 18-69 éves magyar lakosság háromnegyede vett már fel valaha hitelt - a jelenleg is törlesztők aránya 40 százalék. Az aktívak, a magasabb jövedelemmel, valamint a gyermekkel rendelkezők körében az átlagosnál magasabb a hitelt törlesztők aránya, a 30 év alatti felnőtteknek ugyanakkor csak a negyede rendelkezik hitellel.

A meglévő hiteleknél nem változott a sorrend: 2016 közepén a legtöbben lakáshitelt (13 százalék), folyószámlahitelt (12 százalék) és személyi kölcsönt (12 százalék) törlesztenek - áruhitellel 6 százalék rendelkezik.

Tavaly nyár óta érezhető emelkedés figyelhető meg a hitelt újonnan felvevők számában. Jelenleg 25 százalék azok aránya, akik az elmúlt egy év során jutottak hozzá valamilyen hitelhez, ez a szám 6 százalékponttal magasabb, mint tavaly ilyenkor. Az előző 3 hónap során a 18-69 évesek 9 százaléka vett fel hitelt.

A személyi kölcsön továbbra is a legnépszerűbb hitelek egyike. A lakosság egyharmada rendelkezik róla személyes tapasztalattal, 12 százalék jelenleg is törleszti, az elmúlt egy évben pedig 7 százalék vette igénybe. Az igénylők átlagosan mintegy 460 ezer forintot vettek fel, a döntő többség (84 százalék) 800 ezer forint alatti összeget.

Tavaly nyár óta jelentősen változott az egyes hitelfelvételi célok lakossági megítélése. Míg egy éve 60 százalék alatt volt azok aránya, akik szerint lakásvásárlásra felelősségteljes megoldás a hitelfelvétel, jelenleg már 72 százalék vélekedik így.

Valamivel többen terveznek hitelfelvételt, mint tavaly ilyenkor: jelenleg a lakosság 12 százalékáról mondható ez el, ugyanakkor 3 hónapon belül mindössze 2 százalék szándékozik hitelt felvenni.

Érezhetően mérséklődtek a hitelekkel kapcsolatos fenntartások: már "csak" minden második felnőtt gondolja úgy, hogy a hitel csak nélkülözhetetlen dolgokra való, a hitelkonstrukciók átláthatatlanok, vagy hogy a hitelfelvevők szorult helyzetben lévő emberek. Ugyanakkor sokkal többen tekintenek a hitelekre lehetőségként: 61 százalék érzi úgy, hogy lehetőséget teremt nagyobb léptékű, amúgy nem könnyen elérhető célok eléréséhez, 59 százalék pedig egyetért azzal, hogy váratlan kiadások felmerülésekor a hitelfelvétel jó megoldás lehet.

A felmérés alapján a18-69 éves magyar lakosság három fő szegmensre osztható a hitelekkel kapcsolatos attitűdjeik alapján. Legkevesebben a hitelkedvelők vannak, akik a hitelekben a pénzügyi lehetőséget látják, és úgy gondolják, hogy ha az ember kellően megfontolt és körültekintő, akkor nem kell tartania a kockázatoktól. Ugyanakkor a hitelpártiak csoportja több mint másfélszeresére nőtt 2015 eleje óta: míg akkor csupán a lakosság egytizedét sorolhattuk ebbe a szegmensbe, jelenleg 17 százalék tartozik a hitelkedvelők közé. A másik végletet azok jelentik, akik a hitelek pozitív velejáróit sem ismerik el, és a hitelfelvételt legfeljebb egyfajta szükséges rossznak tekintik - a hitelellenesek aránya jelentősen csökkent az elmúlt másfél évben, de még mindig a lakosság csaknem harmada sorolható ebbe a körbe.