Egyre kevésbé bíznak a jövőben a magyarországi cégek: a következő két-három évben nagyobb részük tervezi a k+f célú ráfordításai csökkentését 2011-hez képest, mint ahányan a ráfordítások növelésével számolnak - derül ki a Deloitte által idén második alkalommal elkészített felmérésből. Hasonló tendenciák olvashatók ki a szlovák vállalkozások válaszaiból is - a vizsgált országok közül egyedül a cseh cégek között vannak tehát többen azok, amelyek k+f rcélú áfordításaik növekedésével számolnak, mint azok, amelyek csökkenésre számítanak az elkövetkező két-három évben.

Nem támogató a magyar környezet

Miközben a k+f tevékenységek folytatását befolyásoló külső tényezők a vizsgált államokban jobbára megegyeznek, azok szerepét az egyes országok válaszadói másként súlyozzák. Magyarországon a tavalyi eredményekhez hasonlóan a cégek idén is a szabályozói környezet kiszámíthatóságát tartották a legfontosabb tényezőnek, amit a támogatások mértéke, valamint a tapasztalt és képzett k+f szakemberek rendelkezésre állása követ - mondta Márkus Csaba, a Deloitte Zrt. kutatás-fejlesztési és állami támogatások üzletágának igazgatója. Csehországban és Szlovákiában ezzel szemben a megfelelően képzett szakemberek rendelkezésre állása áll az első helyen, amelyet mindkét országban csak második helyen követ a támogatások mértéke.

A különbség hátterében vélhetően az áll, hogy míg Csehországban és Szlovákiában a szabályozási környezet hosszú ideje nem változott jelentősen, addig Magyarországon az elmúlt években több, lényegi kérdésekre is kiterjedő változtatás történt. A felmérés eredményei alapaján a kiszámíthatóság és a hosszú távú tervezhetőség a megfelelő k+f rendszer kialakításának - és a vállalati ráfordítások növekedésének - az alapját jelentik.

A több támogatás segítene

A Deloitte arra is rákérdezett, hogy a cégek több k+f tevékenységet folytatnának-e Magyarországon, ha az ilyen célú itteni aktivitásuk több támogatásban és/vagy adókedvezményben részesülne. A tavalyi eredményekhez hasonlóan a magyar válaszadók 63 százaléka (2011-ben 57 százalék) igennel válaszolt, ami jóval alacsonyabb arány a cseh és szlovák eredményekhez képest (76, illetve 87 százalék). Márkus szerint e különbség nem feltétlenül abból ered, hogy Magyarországon a támogatások és adókedvezmények kevésbé motiválják a vállalkozásokat a kutatási ráfordítás növelésére. Az itteni cégek számára a szabályozási rendszer kiszámíthatósága fontosabb vagy legalább olyan fontos feltétel, mint a támogatások és kedvezmények mértéke, míg a másik két ország cégeinek a szabályozási rendszer kiszámíthatóságával kapcsolatos tényező fontossága kevésbé meghatározó.

Vonzó az uniós pénz is

A tavalyihez hasonlóan idén is kifejezetten élénk az érdeklődés mutatkozott az új uniós pályázati kiírások iránt. Ha ezek az új kiírások és támogatási lehetőségek a jövőben is megjelennek és hasonlóképpen ismétlődnek, az akár a szabályozási rendszer stabilitásának növekedését is eredményezheti, hiszen mindez arra utalna, hogy az ösztönző rendszer meglévő elemei várhatóan a jövőben is elérhetőek lesznek. A meglévő támogatási források rendszeresebbé tétele mellett célszerű lehet ugyanakkor további új kiírások megfontolása is - véli a szakértő.

Segített a minősítési rendszer bevezetése

Azt is vizsgálták, hogyan vélekednek a cégek a k+f adókedvezmények és pályázati támogatások igénybevételéről. A tavalyihoz képest jelentősen csökkent azon válaszadók száma, amelyek azért tartanák kockázatosnak az ilyen adókedvezmények igénybevételét, mert nem ismerik az adóhatóság álláspontját. Ebben a pozitív irányú változásban a 2012. február 1-jével hatályba lépett új k+f minősítési rendszer bevezetése is nagy szerepet játszott. A vállalkozások komoly elvárásokkal tekintenek ugyan erre az új rendszerre, de emellett egyfajta előzetes bizalom is megfigyelhető részükről.
A 2011-eshez képest azonban jóval nagyobb azon cégek aránya, amelyek szerint a k+f projektek pályázati elbírálása nem minden esetben megfelelő. Nehezen tervezhető, hogy előre nem látható változások miatt át kell a pályázati k+f projektjük tartalmát alakítani. Jelenleg bizonytalanságot okozhatnak például az olyan helyzetek, amikor egy k+f projekt határidőre lezárul ugyan, de annak eredménye és/vagy létszámigénye eltér az eredeti, támogatási szerződésbe foglalt vállalásoktól. A felmérés alapján ha a válaszadók igényeit is figyelembe véve a jövőbeni kiírások nagyobb rugalmasságot biztosítanak a vállalatoknak, akkor nagymértékben nőhet az igénybevett pályázatok száma is.

QP | Quality Placement