A Napi Gazdaság pénteki számának cikke

Mintegy másfél-két éve szembesültünk először azzal a jelenséggel, hogy megjelentek Magyarországon olyan külföldön bejegyzett cégek, amelyek az áfa országonként eltérő mértékét szabálytalanul kihasználva kerülnek előnyös helyzetbe a hazai e-kereskedőkkel szemben − nyilatkozta lapunknak Józsa Zoltán, az állateledel-eladással foglalkozó Tápfutár Webáruház Zrt. (tapfutar.hu) vezetője. Mint mondta, bár az árut legálisan hozzák be az országba, kihasználva a rendkívül magas magyar áfát, annak befizetésével már csalnak.

Tapasztalatai szerint az érintett cégek többsége cseh, szlovák, illetve lengyel területekről érkezik. Lengyelországban például 19 százalékkal alacsonyabb áfát fizetnek a kereskedők, ottani számlát állítanak ki a Magyarországon eladott termékekről is − azaz ennyivel olcsóbban tudják itt árusítani. Márpedig ez már egy 10-15 ezres kosárérték mellett is vonzó az átlagos vásárló számára, főképp az igen árérzékeny online kereskedelemben − mondta Józsa, aki szerint ezek a cégek olyan árversenybe kényszerítik a tisztességesen működő webáruházakat, amibe azok már csak a nyereséges működés kockáztatásával képesek belemenni. Így hiába nő az ügyfeleik száma évről évre, egyre nagyobb feladatot jelent a nyereséges működés elérése, és bár a Tápfutár fennmaradását egyelőre nem veszélyeztetik, a vezető szerint a kisebb piaci szereplők már nincsenek ilyen szerencsés helyzetben.

Az összes cukor fele "áfacsalt"

A cukoriparban 2009 óta emelkedett meg az áfacsalások száma, annak következtében, hogy 10-ről 25 százalékra emelkedett a cukor áfája − tudtuk meg a Magyar Cukor Zrt.-től. A cég szerint a helyzet mára odáig fajult, hogy a piacra kerülő összes cukor több mint fele "áfacsalt"; a vállalkozás emiatt évi 1-2 milliárd forint árveszteséget kénytelen elkönyvelni − ez pedig már a működőképességet is veszélyezteti.

A hazai piacra főképp olyan kisebb kereskedőcégek hozzák be a cukrot, amelyek többsége a KSH adatai szerint kevesebb mint egy évig létezik, ez pedig erősen valószínűsíti, hogy kifejezetten áfacsalási céllal hozták létre őket − hívta fel a figyelmet a Magyar Cukor Zrt., hozzátéve: Szlovákiába papíron évente 100 ezer tonna feletti kivitelt jelentenek, ám a szlovák oldalon ennek kevesebb mint a felét regisztrálták. Sokatmondó az is, hogy az elmúlt öt évben a KSH éves cukorexportadata mindig 150 ezer és 280 ezer tonna között volt − legalábbis a hazai vállalkozások ennyi exportot vallanak be és vélhetően ennyi után igényelnek vissza áfát. Ezt annak tükrében kell nézni, hogy az elmúlt években az ország termelése évente 110-120 ezer tonna, ennek többsége ráadásul belföldön fogy el, és az exportstatisztikában a tranzitforgalom elvileg nem szerepel. Mindezek összességében a cég szerint azt mutatják, hogy a kétes áfahátterű hazai cukorforgalom nagyobbik része nemcsak az importvonalon játssza ki az áfafizetést, hanem fiktív export és áfa-visszaigénylés révén is.

A csalás során elkövetett egyszerűbb ügyletek csak a közvetlen importőr cégnél elmaradó áfafizetésre épülnek, ám az úgynevezett körhinta-csalás már többszörös hasznot ígér, hiszen ilyenkor egy tételt többször is exportálnak és reimportálnak, és a többszöri áfa-visszaigényléssel szemben egyszer sem fizetnek áfát. A csalások ráadásul sokszor keverednek a cukor átcsomagolásával, akár Magyarországon vagy egy másik tagállamban.

Kiemelték azt is, hogy a magyar kiskereskedelemben annak ellenére alacsonyabbak az árak 10-15 százalékkal a környékbeli országoknál, hogy a hazai fogyasztás többségét ma már pont az ezekből az államokból származó import cukor elégíti ki. A szlovák, a lengyel és a cseh piacon ráadásul lényegesen magasabbak a termelői árak, mint a magyarországi kiskereskedelem nettó beszerzési árai, amihez elvileg a szállítási költség is kapcsolódik.

Az egész gazdaságra kihat

Az e-kereskedelmet érintő probléma Józsa szerint egyelőre leginkább a kiskereskedőknél jelentkezik, de előbb-utóbb a nagykereskedőkre, a hivatalos forgalmazókra és a gyártókra is visszaüt. Ezt azzal magyarázta, hogy utóbbiak minden egyes kiskereskedővel − aki már nem tudja vagy nem akarja ilyen körülmények között tovább működtetni vállalkozását − elvesztik egy vásárlójukat. Sőt az sem irreális lehetőség, hogy az alacsony árszint megtartása érdekében a hazai kiskereskedő szintén a külföldi nagykereskedőket, forgalmazókat fogja előnyben részesíteni, gyakorlatilag földig rombolva ezzel a hazai piacot − magyarázta a Tápfutár vezetője.

A jelenség ellen leghatékonyabban az adóhatóság tudna fellépni - véli Józsa - , szükség is volna rá, hiszen vélhetően előbb-utóbb minden üzletágban megjelennek azok a külföldi vállalkozások, amelyek a magyarországinál alacsonyabb áfamértéket kihasználva próbálnak ügyeskedni. Márpedig ami az áfa hatálya alá esik, azzal potenciálisan el lehet ezt játszani − fogalmazott Józsa. Az adóhatóságnak nem lenne nehéz lekövetni az ilyen kereskedőket, hiszen a külföldön bejegyzett webáruházak is magyar vagy magyarországi leányvállalattal is rendelkező futárcéggel szállítanak − adott egy tippet a kereskedő, aki szerint egy-két próbavásárlással könnyen kiszűrhető lenne, hogy melyek azok a cégek, amelyek nem a szabályoknak megfelelően számláznak. Márpedig az azonosítás után a hazai futárcégtől minden további nélkül kikérhető az országban értékesített csomagok száma, és mivel a hazai e-kereskedelem messze legelterjedtebb fizetési módja az utánvét, a NAV arról is pontos képet kaphat, hogy pontosan mekkora bevételtől esett el az állam − magyarázta a szakember.

A be nem jelentett áfával elérhető költségelőnyt lehetetlen hosszú távon kigazdálkodni, így az árversennyel nem győzhető le − véli a Magyar Cukor Zrt. - , tartós és megnyugtató megoldást csak a jelentős, 10 százalék alatti kulcsot eredményező áfacsökkentés eredményezne. Ha ez nem valósulna meg, akkor az ellenőrzések hatékonyságának növelésétől remélhető a csalás visszaszorítása a cég szerint, amibe belevennék szorosabb együttműködést is a többi érintett tagállammal.

Kép: Napi grafikonok