A legfrissebb boltstatisztika szerint az elmúlt két esztendőben döntő részben a járványhullám okozta bajok miatt 7 524 bolttal csökkent a bevásárlóhelyek száma. A legnagyobb számban az iparcikkes boltok buktak el, 5 463 darabbal kevesebb található belőlük (ezek az adatok egyébként a végleg bezárt és az újonnan nyílók egyenlegei) - írja a blokkk.com kereskedelmi szakblog.

Nyilván súlyos és kényszerű ok volt mindebben, hogy a járványidőszakban összesen két és fél hónapnyi bezárásra kényszerültek az iparcikkes boltok, ráadásul a nyitvatartásuk is korlátozva volt időszakonként. A vásárlók pedig óvatosak voltak, kerülgették is őket, amikor kellett, a maszkviselet sem volt egy vásárlásra buzdító ok (de hordtuk tisztességesen). Mostanság viszont már kezdenek egyre többen visszajárni a hagyományos boltokba, a forgalmi statisztikák ezt egyértelműen mutatják is.

Az élelmiszerboltok száma is csökkent, pedig volt spájzolás is, és legfeljebb a nyitvatartás korlátozása terelgette körükben a vásárlókat, és persze az örök verseny a vásárlók kegyeiért. Ők viszont igyekeztek maszkkal az arcukon mielőbb túlesni a bevásárláson, így a korábban szokásosnál többször tévedtek be az élelmiszeres nagyáruházba.

A netről többet cipekedünk

És persze a járványtól függetlenül is változnak a vásárlási szokások. Ezt tükrözik a hosszabb távú boltszám statisztikák is. A legszembetűnőbb változás a webáruházak térhódítása, legnagyobb részben az iparcikkes vásárlások körében.

2010-ben 2.116 internetes áruház ügyködött, 2019-ben 13 ezer, ez is szép növekedés. De a járvány kényszerkorlátozásai miatt robbant a webáruházak mutatója, 2021-re 34.457-re ugrott a számuk. Ez nem véletlen, több már említett korlátozás miatt.

Az iparcikkes boltok száma ugyanakkor másfél évtized alatt 33 ezerrel csökkent, így könnyen ráfoghatjuk, hogy amennyi hagyományos iparcikkes bolt bezárt, ugyanannyi webáruház lépett piacra.

Sok webáruház összefonódott a hagyományos bolttal (megkockáztatjuk, hogy a döntő többségük), ami persze nem befolyásolja a folyamat irányát.

A cipekedés viszont igaz, hiszen főleg manapság a méretes benzinár miatt a webáruháznak olcsóbb az átvevőpontosdi, ami lehet a saját hagyományos boltocskája is, hiszen így megspórolja a házhoz szállítás nem csekély költségét. A vásárlónak így is jut a kényelemből, hiszen válogathat otthon a fotelből, nem kell bóklásznia a tömegben, de a cipekedést nem ússza meg. A házhoz szállítás extra költségét viszont igen.

Az egyes bolttípusokat nézve bútorboltból 5 335 helyett már csak 3 258, híradástechnikai boltból 8 539 helyett 4 624, könyvesboltból pedig 3 582 helyett már csak 970 található. A ruhaboltok száma 22 719-ről 12 904-re csökkent.

Maradt hol tolongani a boltban

És nem nagyon változott összességében a hagyományos boltok alapterülete, másfél évtizede 17,3 millió négyzetméter volt, most pedig 17,6 millió négyzetméter. Nyilván a kevesebb számú bolt nagyobb alapterületekkel dolgozik, ezt mutatja az átlagos alapterület ugrása 104 négyzetméterről 147 négyzetméterre, tehát egy átlagbolt másfélszerese a réginek.

A legtöbb bolt a fővárosban található, 24 943, számuk a legtöbb 2012-ben volt, 35 ezer. A megyék körében a legtöbb bolt Pest megyében található, 12 835, őt követi Bács-Kiskun 7 012-vel. A legkevesebb helyen Nógrád megyében válogathat a vásárló, ahol a boltszám 2 006. Mindez elsősorban a helyi vásárlóerő, lakosságszám függvénye, de számít az utazgatás, idegenforgalom vonzereje is.

Az élelmiszerboltok száma is csökkent összességében, miközben a plázastop ellenére növekedett körükben a nagyáruházak száma.