Minden mennyiséget elvisznek, a legtöbb repcét külföldön dolgozzák föl - mondta el a Napi Gazdaság Online érdeklődésére Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke. Az árak alaposan megnőttek, nagyrészt a biodízel iránti kereslet megugrása miatt; ezzel együtt a felvásárlási árak igencsak ingadoznak.

Ami a bioüzemanyag-fogyasztást illeti, egyes országokban a jobb gazdasági teljesítmény miatt nőtt a kereslet 2010-ben, míg máshol csökkent, részben a gazdaság lassabb kilábalása miatt. Magyarország egyértelműen az utóbbi csoportba tartozik.

Megfordult a tendencia

Az étkezési repceolaj iránti kereslet abban az időszakban növekedett, amikor a napraforgóolaj fogyasztói ára magasabb volt a repceolaj fogyasztói áránál. Az utóbbi időben azonban ez a tedencia megfordult és a repceolaj árának növekedése visszavetette a keresletet - tudtuk meg a Tesco Magyarországtól, amely több más szereplő mellett szintén nem forgalmaz repceolajat. Hazánk hagyományosan napraforgóolaj-felhasználó, a magyar vásárlóknak körülbelül 98 százaléka ezt az olajat részesíti előnyben.

A könnyen betakarítható repcéből jóval egyszerűbben készíthető bioüzemanyag, mint például az erre a célra korábban leginkább alkalmasnak tartott napraforgóból. Ráadásul sokak - így a Gabonaszövetség elnöke szerint étkezési célra a napraforgóolaj inkább megfelel. A repce a mezőgazdaság számára azért is fontos növény, mert kedvezően befolyásolja a talaj tulajdonságait, tulajdonképpen fertőtleníti azt az optimális esetben utána vetett gabonafélék számára.

Alulbecsült kapacitás

Amikor Magyarországon elindult a repcetermesztés, úgy gondoltuk, hogy mintegy 170-180 ezer hektár lehet alkalmas a meglehetősen jó minőségű termőterületet igénylő növény termesztésére - fogalmaz Vancsura. Az utóbbi időben azonban az új, nagyobb tűrőképességű hibridek megjelenésével változott a helyzet, és már mintegy 250 ezer hektáron ültetnek és takarítanak be repcét - tette hozzá. Ezzel párhuzamosan a termésátlag a korábbi 2 tonna/hektárról körülbelül megduplázódott, vagyis simán teljesül a 2,5 tonna/ha fölötti gazdaságossági kritérium.

A kőolaj alapú üzemanyagok adó nélküli bekerülési ára továbbra is jelentősen alacsonyabb, mint az alternatív üzemanyagoké. Igaz ugyan, hogy jelentősen nőtt a kőolaj világpiaci ára az egy évvel korábbi szinthez képest, de eközben az alternatív üzemanyagok alapanyagául szolgáló mezőgazdasági termények ára még nagyobb mértékben nőtt. Így nemhogy nem csökkent, de talán még nőtt is a különbség.

A bioüzemanyag-kérdés a zöld máz alatt kemény gazdasági érdekeket takar - mondta el a Napi Gazdaság Online számára Héjj Demeter, a Magyar Bioetanol Szövetség (MBSZ) elnöke. A szakember szerint a magyar üzemanyagpiac meghatározó szereplője leszerződött a magyarországi repcetermesztőkkel annak érdekében, hogy a kötelező bekeverési arányt biztosítani tudja.

Problémás a szabályozás

A szervezet vezetője szerint problémás, hogy a bioüzemanyag-törvény végrehajtási rendelete a bekeverési arányra vonatkozóan nem ír elő konkrétumot, nem kötelez semmire, az olyan egyéb üzemanyagok területe, mint például a biogáz, vagy a tiszta biodízel pedig egyáltalán nincs szabályozva - tette hozzá Héjj. Jelenleg a tiszta biodízel adózás szempontjából a normál gázolaj kategóriájába esik, vagyis valamivel költségesebb, mint a fosszilis dízel - így jelenleg nem éri meg tiszta biodízelt használni.

A biokomponens kereslete alapvető összefüggésben van az üzemanyagok iránti igénnyel valamint a jogszabályok által kiszabott biotartalom mértékével. A Molnál 2011-ben mérsékelt növekedést várnak az üzemanyag keresletében, várakozásaik szerint a 2010-es nagy visszaesés már nem folytatódik. A jogszabályban előírt biotartalom mértéke 2011-ben ugyanaz, mint 2010-ben volt. Ezek eredőjeképpen 2011-ben nagyjából a 2010-es biokomponens igényeket prognosztizálják.

Hulladékból is lehetne

A társaságnál kutatják az élelmezési célra nem használható alapanyagok biokomponenssé történő átalakításának lehetőségeit is. Vállalataikat képessé tették a használt sütőolaj bizonyos mértékű felhasználására, továbbá egy olyan új technológia kifejlesztése is napirenden van, ami tovább növeli a szóba jöhető hulladékok felhasználhatóságát.

A nemzeti cselekvési tervvel összhangban az alternatív üzemanyag iránti hazai igények nőni fognak, hiszen 2020-ra el kell érni a 10 energiaszázalék megújuló részarányt a közlekedési célú energiafelhasználásban. Az olajtársaság szerint a 2020-as célok teljesítéséhez szükséges azonban, hogy fejlettebb technológiák kerüljenek piacra. Ez teremti meg annak a lehetőségét, hogy élelmezési célra nem alkalmas mezőgazdasági alapanyagból is elő lehessen állítani megújuló komponenst. A Mol álláspontja szerint ennek az innovációs igénynek a materializálódásához elengedhetetlen az állami ösztönzők ilyen irányú átalakítása.