A hét elején, a járványügyi veszélyhelyzet újbóli bevezetésével egy időben soha nem látott mennyiségű közmű- és egyéb ipari törvénymódosító csomaggal árasztották el a parlamentet a kormány tárcái és pártjai. Így például az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) benyújtotta az energiahatékonyság fokozására irányuló terveit. Ez szembetűnő célként fogalmazza meg úgy az Európai Unió 2030-ra kitűzött, legalább 32,5 százalékos energiamegtakarítási, mint az épület-alapterületek évi 3 százalékának felújítási célját - kezdi a helyzet ismertetését a Népszava, amely szerint a kidolgozatlan részletek miatt az üzemanyag- és közműkereskedők sem tudják, pontosan merre is induljanak.

A kormány vállaltan a szolgáltatókra, kereskedőkre hárítaná, hogy elérjék a termékük iránti kereslet meghatározott csökkenését. Az indoklás szerint azért, mert ők állnak legközelebb a fogyasztókhoz. Viszont ennek módját kevéssé, elszámolását azonban annál részletesebben előírják. A megtakarítási egységeket a kötelezettek egymás között akár adhatják-vehetik, illetve két év alatt az esetleges hátrány is behozható. Az épületekben elért megtakarításért megnövelt pontszám jár.

A lap felidézi, hogy szerdai online szakkonferencián Szekeres Eszter, az - amúgy kormányközeliként számon tartott - MET nevű energiacég nagykereskedelmi és optimalizálási ügyvezetője is bírálta a kormányt, hogy hiányoznak a világos részletszabályok.

Még a rendkívüli felhatalmazása előtt változtatott a kormány a szaldóelszámoláson a megújuló energiatermelőknél.