Az energiahivatal saját honlapján ugyan csak egy Excel-tábla linkjét publikálta, de a "Töretlen a háztartási méretű naperőművek terjedése" címmel elküldött sajtóközleményből elérhető adattengert még így is érdemes átböngészni.

Az idei év első felében ötödével nőtt a háztájinak is nevezett, ún. háztartási méretű kiserőművek (HMKE) darabszáma és termelési kapacitása. Tavaly év végén ez a számpár 59.298 darab és 481,8 megawatt (MW) volt, június végére már 72.501 darabra és 584,15 MW-ra módosult.

QP | Quality Placement

Az ok kézenfekvő: a lakossági napelemek népszerűek, a saját termelő-fogyasztó rendszerre átállás mellett egyre többen döntenek, mivel úgy találják, hogy megéri számukra ez a befektetés. Ehhez kedvező a pénzügyi és technológiai környezet is, így nem meglepő, hogy míg tavaly negyedévente átlagosan 37,5 MW-tal nőtt a háztáji erőművek névleges teljesítménye, addig ez a lépték 2020-ban már több mint 50 MW volt. Az energiahivatal adatai szerint az is megállapítható, hogy a COVID-19 járvány nem volt negatív hatással e növekedésre.

A januárban a kormány által kiadott nemzeti energiastratégia szerint a cél az, hogy az évtized végére legalább 200 ezer háztartás rendelkezzen saját napelemes rendszerrel. Ez a szint nem tűnik teljesíthetetlennek, mivel jelenleg már 60 ezer háztetőn termelnek ilyen rendszerek. Annál meglepőbb folyamatnak tűnik azonban, hogy folyamatosan nőni kezdett az egy háztartásra jutó beépített napelemes kapacitás: míg 2019 végén egy-egy háztáji erőmű átlagosan 5,9 kW-os volt, addig ez a méret fél évvel később már 6,6 kW-ra nőtt.

Mindezek tovább erősítik annak a helyzetnek az eszkalálódását, melyről pár hete Borítják az egész napelemes elszámolást címmel hosszú, részletekbe menő elemzést közöltünk. A most kiadott friss adatokhoz az energiahivatal azt a megerősítő információt fűzte, hogy 2023. december 31. után a szaldós elszámolási rendszer "nem lesz fenntartható".