Újabb közbeszerzési törvényt módosító javaslatot nyújtott be a nemzeti fejlesztési miniszter a parlamentnek, amely másfél évvel - a korábbi közbeszerzési törvényt lecserélő - 2012. január 1-jétől hatályos jogszabályt módosítaná. Az új törvény megalkotását az uniós jogharmonizáción túl a közbeszerzések adminisztrációjának csökkentésével, a szabályok egyszerűsítésével, valamint a mikro-, kis- és középvállalkozások közbeszerzéseken való helyzetbe hozásával indokolta a kormány, s a most benyújtott módosítást is lényegében ezen szempontokkal magyarázza.

A részletes indoklással együtt 30 oldalas törvénytervezet több érdekes, kisebb módosítást is tartalmaz azon túl, hogy az uniós szabályokat és gyakorlatot figyelembe véve átírja a közbeszerzések úgynevezett egybeszámítási szabályait, az eljárások rugalmasabbá tételére hivatkozva már tárgyalás nélkül is megengedi a háromajánlatos eljárások lebonyolítását, s megemeli az építési beruházásoknál a kivitelezőt megillető előleg keretét (10-ről 68 millió forintra). A módosítás júliustól lépne életbe.

Ilyen érdekes módosítás, hogy tovább bővítenék a közbeszerzési törvény alóli kivételek már eddig sem szűk körét. Így nem kellene a nemzeti eljárásrendben közbeszerzési eljárást lefolytatni a kulturális javak körébe tartozó tárgyak vételére és a rájuk vonatkozó egyéb jogok megszerzésére. Hogy miért szükséges a közbeszerzés alóli mentesség az állam és intézményei számára a műkincsek, leletek, álló és mozgóképek, valamint jogaiknak a megszerzéséhez, az a törvénymódosításból nem derül ki, mivel arra egy szóval sem térnek ki a jogszabály részletes indoklásában.

Nemzeti eljárásrendben mentesül a közbeszerzés alól:

  • tankönyv-beszerzés
  • gyermekotthonban, lakásotthonban elhelyezett gyermekek teljes ellátására, szociális ellátottak teljes ellátására szolgáló árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése
  • szállodai és éttermi szolgáltatások, szórakoztató, kulturális és sportszolgáltatások
  • külügyi segélyezés keretében humanitárius segítségnyújtás céljából, válságkezelés során történő beszerzésre, amelyre az Országgyűlés illetékes bizottsága mentességet adott
  • hideg élelmiszer és főzési alapanyag, zöldség és gyümölcs, tej és tejtermék, gabonafélék, kenyér és pékáru, méz, tojás, kertészeti növény beszerzése
  • az ajánlatkérő alaptevékenysége ellátásához szükséges irodalmi (szakirodalmi, tudományos) mű létrehozása, tanácsadói vagy személyi tolmácsolási tevékenység végzése
  • hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység igénybevétele
  • a katasztrófák elleni védekezés, szükség- vagy veszélyhelyzet esetén az állatok járványos megbetegedése, súlyos ipari vagy közlekedési baleset okozta kár, vízkár, vízminőségi kár közvetlen megelőzése, védekezési készültség vagy a helyreállítás érdekében történő beszerzés
  • fogvatartottak foglalkoztatása keretében előállított áruk, szolgáltatások vagy építési beruházások beszerzése
  • közfoglalkoztatás keretében előállított áruk, teljesített szolgáltatások vagy építési beruházások beszerzése
  • hitel és pénzkölcsön igénybevétele
  • postai szolgáltató beszerzései
  • kulturális javak körébe tartozó tárgyak vételére és a rájuk vonatkozó egyéb jogok megszerzésére

Központosított rendszerhez köthetik a támogatásokat

Lényeges változás, hogy a kormány "magához rendelheti" az uniós és állami támogatással megvalósuló fejlesztések megvalósítását, azaz a támogatás nyújtását a központosított közbeszerzési rendszerhez való csatlakozáshoz kötheti. A megvalósításhoz kapcsolódó beszerzések a központosított közbeszerzés keretében történhetnek, ezeket a fejlesztési tárca felügyelete alatt működő Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság bonyolítja le. A módosítást az uniós források felhasználása során a beszerzések gyorsításával indokolja a jogalkotó.

 

Kép: Napi grafikonok

Szintén az uniós beruházások utolsó pillanati gyorsítása állhat a hátterében annak a módosításnak, hogy a 10 napos moratórium letelte előtt engedélyeznék a szerződéskötést az egyszereplős, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásokon és a háromajánlatos - tárgyalásos vagy mostantól már tárgyalás nélkül lebonyolított - eljárásokon, ha azokon csak egy ajánlat érkezett. A jogalkotó szerint, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke nem indít a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás iratainak hozzá történő érkezésétől számított 15 napon belül jogorvoslatot, indokolatlan a 10 napos szerződéskötési moratórium betartása az egyedüli ajánlattevővel.

Az EU közbeszólt

A mostani módosítással a magyar törvénybe az Orbán-kormány által beiktatott, EU-konformnak nem igazán mondható, versenyt korlátozó szabályokon is enyhítene a jogalkotó. Az úgynevezett háromajánlatos eljárásokon is biztosítanák ugyanis a nyilvánosságot, és nem lenne kötelező ezekre csak mikro, kis- és középvállalkozásokat (kkv) meghívni. Az indoklás szerint ezt a változtatást az "Európai Bizottsággal történt konzultáció eredményeként" teszik meg.

A nemzeti eljárásrendben a háromajánlatos beszerzéseket 2011-ben tették lehetővé, ezek lebonyolítása során a közpénzt költő ajánlatkérőnek nem kellett nyilvánosan közbeszerzési hirdetményt közzétennie, elég volt legalább három, tetszése szerinti ajánlattevőnek felhívást küldeni − ha az építési beruházás értéke nem haladja meg a 150 millió, a szolgáltatás- és árubeszerzésé a 25-25 millió forintot. A felkért ajánlattevőknek nem kötelező az ajánlattétel. Az eljárástípus bevezetését a kkv-k közbeszerzéseken való indulásának elősegítésével indokolta a kormány. (A Transparency International Magyarország korrupcióellenes szervezet azonban többször is szóvá tette, hogy szerinte ezeken az eljárásokon nincs valódi verseny a cégek között.) Figyelemre méltó adat, hogy 2012-ben a nemzeti eljárásrendben lebonyolított közbeszerzések 53 százalékát hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás keretében bonyolították le (ezek indításáról nem, csak az eredményéről kell nyilvános tájékoztatót közzétenni, s ide tartoznak a háromajánlatos eljárások is), értékben pedig a közbeszerzések harmadát fedték le ezek az eljárások.

Növelik a háromajánlatos eljárások nyilvánosságát

A hatályos törvény kimondja, hogy a háromajánlatos eljárásokon és a szintén hirdetmény nélküli eljárást lehetővé tevő külképviseleti beszerzéseken mikrocéget és kkv-t vagy költségvetési szervet kell felhívni ajánlattételre. A törvénymódosítás azonban enyhít ezen: "az ajánlattételre felhívandó gazdasági szereplők kiválasztásakor az egyenlő bánásmód elvének megfelelően és lehetőleg különösen mikro-, kis- vagy középvállalkozások részvételét biztosítva kell eljárni". Eztán figyelembe kell venni, hogy az adott szerződés kapcsán fennáll-e a határon átnyúló érdek, azaz más uniós tagállamban letelepedett gazdasági szereplők érdeklődésének valószínűsége - áll az indoklásban. Ekkor az eljárás egyedi körülményeit és az érintett ágazat sajátosságait kell figyelembe venni; azonban a külföldi érdeklődés hiányára enged következtetni az, ha az előzetes nyilvános közzétételre nem érkezett más tagállamból érdeklődés - olvasható az indoklásban.

Az ilyen eljárás megkezdése előtt 5 nappal az ajánlatkérőnek tájékoztatót kell majd közölnie a közbeszerzésről a honlapján (ha nincs, a Közbeszerzési Hatóság honlapján), s lehetővé kell tenni, hogy azok is részt vegyenek az eljáráson, akiket közvetlenül nem kért fel ajánlattételre, de értesültek a beszerzésről és jelezték részvételi szándékukat.

 

A részekre bontás mégsem kedvez a kkv-knak

Megszüntetik a beszerzések kötelező részekre bontását, aminek bevezetését korábban a kkv-k helyzetbe hozásával indokoltak, a tapasztalatok azonban nem ezt igazolták és az érintett érdekképviseleti szervek is ezt erősítették meg a jogalkotónak. Most erre, valamint az Európai Unió Bíróságának gyakorlatára hivatkozva megtiltják a részekre bontást. A bíróság és a közösségi irányelvek azt követelik meg, hogy az ajánlatkérő - értékben - ne bontson szét olyan közbeszerzéseket, amelyek funkcionális megközelítésben egy egységes beszerzésnek minősülnek. Építési beruházásnál a gazdasági és műszaki funkció egysége a döntő szempont. Az áru- és szolgáltatás-megrendelések esetén a funkcionális egység abban érhető tetten, ha a beszerzésük egyetlen cél megvalósítását szolgálják és emellett tartalmilag is hasonlóak vagy funkciójuk betöltésére együttesen alkalmasak - derül ki a módosítás indoklolásából.

Mi változik még?

A jövőben nem zárható ki a közbeszerzési eljárásból az az ajánlattevő, amely be nem jelentett munkavállaló miatt két évnél nem régebben munkaügyi bírságot kapott, ha a bírság kis összegű (nem haladja meg a 30 ezer forintot), vagy ha egy munkavállaló vonatkozásában állapították meg a szabálysértést és az eltelt két évben újabb jogsértést nem követett el.

A módosítás hatályon kívül helyezi azt a szabályt, amely szerint a hiánypótlás során (amikor az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben szereplő iratokat lehet módosítani és kiegészíteni) nem lehet új gazdasági szereplőt bevonni az eljárásba. A jogalkotó szerint ezzel rugalmasabbá válnak a hiánypótlási szabályok és több érvényes ajánlat érkezhet a közbeszerzéseken.

Keretmegállapodás nem csak négy évre lesz köthető, hanem indokolt esetben ennél többre is.

Az aránytalanul alacsony árat tartalmazó ajánlatra eztán is rá kell kérdeznie írásban az ajánlatkérőnek, de azt nem a rendelkezésre álló anyagi fedezet mértékéhez kötik majd, hanem a beszerzés előzetesen becsült értékéhez. Akkor kirívóan alacsony az árajánlat, ha a becsült értéktől több mint 20 százalékkal eltér.

Eztán az építési beruházások megvalósítására és a szolgáltatási koncesszióra is kiterjesztik nemzeti eljárásrendben a szabadon alakítható eljárások alkalmazását, eddig az áru- és szolgáltatásmegrendeléseknél lehetett az ajánlatkérőnek önállóan, nem a törvényben rögzített szabályok szerint lebonyolítani beszerzéseit.

A háromajánlatos eljárásokat tárgyalás nélkül is lebonyolíthatják, a kiválasztottaknak elküldött ajánlati felhívástól számítva 15 napos ajánlattételi határidőt kell szabni; a felhívottak közösen nem tehetnek ajánlatot.

QP | Quality Placement