A Magyar Közlönyben csütörtök este megjelent rendeletek közül az első kimondja: Magyarország területéről külföldre - az építőipari ellátásbiztonság szempontjából stratégiai jelentőségű nyersanyag és termék - a belgazdaságért felelős miniszterhez történő regisztrációt és a bejelentés tudomásulvételének visszaigazolását követően értékesíthető, illetve vihető ki.

A melléklet sorolja fel az érintett termékkört, ide tartozik a kavics, sóder, tört vagy zúzott kő, a hőszigetelő anyagok, a gipsz termékek, ide értve a gipszkartont is, továbbá az építési acéltermékek.

Kapcsolódó

A rendeletet nem kell alkalmazni a Magyarország területén, tranzitforgalom keretében átszállított építőanyagra.

A bejelentést az értékesítő, illetve az építőanyagot külföldre kivinni szándékozó természetes személy, egyéni vállalkozó vagy jogi személy, vagy egyéb szervezet írásban, magyar nyelven teszi meg. A bejelentés tartalmazza - egyebek mellett - az építőanyag megnevezését és annak mennyiségi mutatóit, a szerződésben meghatározott árát, ha pedig nem került sor szerződéskötésre, az építőanyag aktuális piaci értékét, valamint az építőanyag szállítását végző jármű azonosításához szükséges adatokat és a határátlépés tervezett helyét.

A miniszter a bejelentés beérkezését követően haladéktalanul ellenőrzi, hogy az megfelel-e a meghatározott formai követelményeknek. Ha a bejelentés annak nem felel meg, a miniszter a bejelentés tudomásulvételét elutasítja azzal, hogy a bejelentés formai okok miatt nem alkalmas a tartalmi vizsgálatra, és új bejelentést kell tenni. Amennyiben a bejelentés formailag megfelelő, a miniszter a bejelentés beérkezéséről tájékoztatja a bejelentőt azzal a figyelemfelhívással, hogy e tájékoztatás nem minősül a bejelentés tudomásulvétele visszaigazolásának.

Az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter a bejelentés továbbítását követő 7 munkanapon belül tájékoztatja a belgazdaságért felelős minisztert az álláspontjáról, és egyúttal tájékoztatja, hogy él-e az elővásárlási, illetve vételi joggal. A miniszter legkésőbb a bejelentés beérkezésétől számított tíz munkanapon belül tájékoztatja a kérelmezőt arról, hogy tudomásul veszi a bejelentést, vagy pedig arról, hogy a magyar állam elővásárlási, illetve vételi jogot gyakorol.

A miniszter által hozott döntés ellen indított perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes. A bíróság a keresetlevél beérkezését követően - nemperes eljárásban - 30 napon belül dönt.

A bejelentés vizsgálata alatt a magyar államot

- a külföldre értékesíteni szándékozott építőanyagra elővásárlási jog,

- a külföldre kivinni szándékozott építőanyagra – ha az a bejelentő saját, külföldön lévő telephelyére, saját felhasználás céljából kerülne kiszállításra – vételi jog illeti meg, amelyet az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. útján gyakorol. Ha a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. és a bejelentő a vételi jog gyakorlása során a vételár összegében nem állapodik meg, az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter az építőanyag aktuális piaci értékének megfelelő összeget - a vételi jog gyakorlásáról szóló tájékoztatást követő - nyolc napon belül megfizeti a bejelentőnek, aki ezt követően, a már megfizetett összegen felüli követelését polgári peres eljárás keretében érvényesítheti.

Az építőanyag aktuális piaci értékének megfelelő összegnek a bejelentő részére történő megfizetésével a magyar állam tulajdonjogot szerez az építőanyagon, a bejelentő általi perindításnak nincs halasztó hatálya.

A rendeletben foglaltak megtartását a határátkelőhelyen a rendőrség és a vámhatóság ellenőrzi. Az előírások megsértése esetén a rendőrség és a vámhatóság

- az építőanyagot zár alá veszi, és

- a bejelentővel vagy azzal szemben, aki a bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, az építőanyag számla szerinti értékének megfelelő, de legfeljebb ötmillió forint összegű, számla szerinti érték hiányában ötmillió forintig terjedő pénzbírságot szab ki.

A következő rendelet kimondja, hogy az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszerbe fel kell tölteni a jogszabályt mellékletében felsorolt termékeket. Ezek megegyeznek az előbbi rendeletbe foglaltakkal, majd kiegészülnek a faárukkal, beleértve az előregyártott favázas épületeket is.

A harmadik rendeletben a kiegészítő bányajáradékról rendelkezik a kormány. Ennek a megfizetésére kötelezett az, aki főtevékenységként

- kőfejtés, gipsz, kréta bányászata,

- kavics-, homok-, agyagbányászat,

- cementgyártás, illetve

- mész-, gipszgyártás 

tevékenységet végez, és a 2019. évi nettó árbevétele – ide nem értve a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozást – elérte vagy meghaladta a 3 milliárd forintot.

A jogszabály meghatározza az elfogadható nettó árakat, amelyek a következők:

- osztályozott homok 700 forint/tonna,

- osztályozott kavics 900 forint/tonna,

- osztályozott homokos kavics 700 forint/tonna,

- természetes homokos kavics 700 forint/tonna,

- cement 20 000 forint/tonna.

Az ezen felüli áron való értékesítés esetén a kiegészítő bányajáradék a különbség 90 százaléka.

 

Rendelkezett a kormány a bányászati törvény eltérő alkalmazásáról is. Aki péntek előtt szerezte meg a jóváhagyott műszaki üzemi tervet, annak egy éven belül 50 százalékra kell felfuttatnia az üzemszerű kitermelést. Aki ezután szerzi meg a műszaki üzemi tervet, annak egy éven belül 100 százalékos kitermelést kell produkálnia.

Az építőipari nyers- és alapanyag üzemszerű kitermelését folytató bányavállalkozó a rendelet hatálybalépését megelőző (azaz pénteket megelőző) fél év szerinti havi átlagos kitermelési mennyiséget csak a bányafelügyelet engedélyével csökkentheti.

Az utolsó rendelet a versenytörvény eltérő alkalmazásáról szól. Idézet a jogszabályból: "a Gazdasági Versenyhivatal, ha valamely ágazat sajátosságai, egyedi jellemzőinek összessége vagy szerkezeti struktúrája alapján megalapozottan feltehető, hogy az ágazathoz tartozó valamely piacon a verseny torzul vagy korlátozódik, és ezen piaci problémák feltárása és kezelése érdekében sürgős beavatkozás indokolt, a piaci folyamatok feltárása és értékelése céljából végzéssel gyorsított ágazati vizsgálatot indít."

A rendeletek péntektől hatályosak.

Végül egy kapcsolódó határozatot is hozott a kormány. Ebben az szerepel, hogy a kritikus ágazati, építési alapanyag és építőanyag-ellátási helyzetre tekintettel, a nemzetbiztonsági vagy nemzetgazdasági szempontból kiemelt, illetve kritikus infrastruktúrát érintő beruházásoknál az építmények, épületek tűzvédelmi létesítési követelményei alól el lehet térni.