A dráguló építési környezetben az építőipari vállalkozások a korábbi évekhez mérten magasabb hitelösszegek mellett tudják csak biztosítani a folyamatos működést és a projektek előfinanszírozását. A kereskedelmi bankok elsődlegesen a közepes és nagy építési vállalkozások finanszírozását ítélik kisebb kockázatúnak, a mikro- és kisvállalkozások a Széchenyi-hitelek irányába fordulnak – fogalmazta meg aggályait az ÉVOSZ, amely szerint számos mikro- és kisvállalkozás nem fordul bankhoz vagy nem is hitelképes, ezért is nőtt meg körükben a lakosságtól bekért előlegek összege.

A szervezet úgy véli, ez a pénzügyi, finanszírozási helyzet még indokoltabbá teszi az írásos szerződéseket a lakosságnak végzett munkáknál.

A teljesítési és a fizetési garanciák esetében azt tanácsolják, hogy amennyiben a megrendelő úgy gondolja, hogy a vállalkozó a szerződésben vállalt valamely feladatát nem jól teljesítette, akkor lehívhatja a bankból a vállalkozás teljesítési garanciáit. Az ÉVOSZ azt szeretné elérni, hogy a kereskedelmi bankok csak akkor teljesítsék az ilyen kérést, ha a megrendelő a Teljesítésigazolási Szakértői Szervhez (TSZSZ) fordult panaszával, és a TSZSZ szerint az jogos volt.

A TSZSZ szerepe, hogy igazságügyi szakértők bevonásával a teljesítés valódi tartalmát megállapítsa, ez pedig a megrendelőnek és a vállalkozónak is jól jöhet – mondta Koji László, az ÉVOSZ elnöke.

Emellett az ÉVOSZ azt is javasolja, hogy kötelező jelleggel vezessék be a megrendelői fizetési garanciaadási kötelezettséget, egy nyilatkozatot arról, hogy a megrendelő rendelkezik a teljesítés kifizetéséhez szükséges összeggel.