Intenzív jogszabályváltozásokkal szembesült az elmúlt évben a hazai pénzintézeti szektor. Az újdonságok közül az MNB növekedési hitelprogram és az új polgári jogi szabályok hatottak kedvezően a finanszírozásra.

Komoly fejtörést okoz viszont a bankok és a lízingcégek számára, hogy a devizaelszámolási törvény áfa-kérdéseit megfelelően rendezzék, ugyanis a vonatkozó jogszabály nem tartalmaz releváns rendelkezéseket, az NGM még csak most véglegesíti álláspontját. A fő problémát a bankok esetén a kamat-, a lízingtársaságoknál pedig a tőketörlesztés változásainak elszámolása jelenti. Nagy kérdés, hogy az intézeteknek a korábbi időszakokat érintően kell-e elszámolást végezniük önellenőrzéssel - amely gyakorlatilag megoldhatatlan feladat -, vagy alkalmazhatnak "fikciós jellegű" áfa-elszámolást.

Szintén fejtörést okozhat a pénzintézetek számára a portfólió-értékesítési ügyletek áfakezelése. A szerződéses portfólió átruházása főszabály szerint adóköteles ügylet, hitel-kölcsön portfóliónál azonban van kivétel: ha tartalmában például csak követelésértékesítés zajlik, és ezt a bank kellőképpen bizonyítani is tudja, akkor nem merül fel áfakötelezettsége. Mivel az NGM szigorúan vizsgálja a portfólió-értékesítési szerződéseket, ezen ügyeleteket a bankoknak egyedileg kell értékelniük és kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a formai és tartalmi körülményekre is.

Az szja-nál a banki követelések adómentes elengedése, illetve az adómentes rendelkezés alkalmazásának bizonyítása jelentős adminisztrációs terhet ró a kifizetőre. Előfordulhat, hogy az elengedett összeg "egyéb jövedelem" kategóriába tartozik, mely után a banknak 27 százalékos eho-fizetési kötelezettsége keletkezik.

A 2015. január 1-jétől hatályban lévő szja-törvény alapelve szerint önálló vagy nem önálló tevékenység ellenértékeként nyújtott juttatások esetében az adómentesen adható utalványok és a béren kívüli, továbbá egyes meghatározott juttatások kedvezőbb adózási szabályai nem alkalmazhatóak.

Ratifikálásra vár a magyar-amerikai szociális biztonságról szóló egyezmény. Ha az egyezményt 2015. június 30-ig nem fogadják el, a jelenleg több éve Magyarországon dolgozó amerikai állampolgárságú kiküldött munkavállalóknak is járulékot kell fizetniük. Megoldást jelentene, ha az egyezmény hatálybalépéséig az Országgyűlés törvénymódosítással továbbra is biztosítaná a harmadik országbeli kiküldöttek magyar társadalombiztosítási kötelezettség alóli mentességét.

Az Egyesült Államok által bevezetett külföldi számlák adómegfeleléséről szóló törvény (FATCA) alkalmazása kapcsán az USA adóhatósága 2014 decemberében kiadott egy iránymutatást, mely kimondja, hogy az amerikai államkincstár listáján szereplő azon országoknál, amely országokkal a FATCA-megállapodás megkötése előrehaladott állapotban van, az ország pénzügyi intézményeinek FATCA megítélése mindaddig nem változik, amíg a megállapodás aláírása érdekében mindent megtesz az adott ország. A csoportszintű megfelelőség így egyelőre nincs veszélyben, azonban érdemes mindent megtenniük az érintetteknek, ugyanis az amerikai törvényhozás havonta követi a folyamatokat.

Veszélyessé válnak az hitelfelvevők?

A Deloitte rendezvényén felmerült, hogy hitel vagy kölcsön folyósítását követően nem jellemzőek a fizetőképességet érintő adószabályok módosulásai hatásának vizsgálatára vonatkozó külön szabályozott eljárások. Az újabb adózási változások - például az élelmiszerlánc-felügyeleti díj rendszerének módosítása, a reklámadó bevezetése, az adminisztrációs jellegű terhek növekedése (EKÁER) és a meglévő közterhek módosulása - olyan adózási kockázatokkal járhatnak, amelyek a hitelfelvevő cégek fizetőképességét is érinthetik.

A tanácsadó cég szakértői előzetes kockázatfelmérő "adó-átvilágítást" javasolnak a bankok számára, amelynek segítségével a működés kedvezőbb irányba terelhető.