Az Európai Bizottság eddig politikai okokból nem indította el a jogállamisági mechanizmust Magyarország ellen, hogy Orbán Viktor és kormánya ne mondhassa azt, hogy Brüsszel beavatkozik a magyar választásba

– mondták a Napi.hu-nak brüsszeli diplomaták, akik szerint az uniós ügymenet lassúsága miatt sokkal korábban nem is lehetett volna ezt a lépést megtenni, de fontos szempont volt, hogy megvárják az április 3-i magyar választás eredményét.

Végül két nappal a Fidesz-KDNP kétharmados győzelme után, kedd délután az Európai Parlamentben (EP) mondott beszédében bejelentette Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, hogy elindítják az eljárást.

A helyzet viszont így sem egyszerű forrásaink értékelése szerint: „a kétharmados választási győzelem után egy pénzügyi fegyver elindítása nem tud nem politikai eszköznek tűnni”.

Félelmük jogosságát jól mutatja, hogy Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Varga Judit igazságügyi miniszter is a választás eredményére hivatkozva reagált kedden délután a jogállamisági eljárás elindításának hírére: „Brüsszel ne büntesse meg a magyar választókat azért, mert a választáson és a gyermekvédelmi törvény ügyében nem a Brüsszelnek tetsző véleményt fogalmazták meg.” A kormány által gyermekvédelminek nevezett, érvénytelenül zárult népszavazás kérdései azonban nem relevánsak a mechanizmus esetében, az eljárás a direkt pénzügyi szabálysértések kockázatának (mint a korrupciós veszélyek, a verseny sérülése stb.) esetében élesíthető.

Az ügy hátteréről azt is tudni kell, hogy az Európai Néppártból való kilépése után a Fidesz-frakciónak nem maradt jelentős többséget képviselő szövetségese az EP-ben, sőt, nagyon erős parlamenti többség követelte már, hogy az Európai Bizottság indítsa meg a jogállamisági mechanizmust Lengyelország és Magyarország ellen. Vagyis ellenállás nélkül lehetett lépni.

Az Európai Parlament és a Bizottság között ráadásul feszült volt a viszony az elmúlt időszakban az Orbán- és Morawiecki-kormányok elszámoltatása miatt: tavaly már a képviselők szorgalmazták, hogy az EP indítson pert a von der Leyen vezette testület ellen, mert nem alkalmazza a költségvetési megszorításokat. Részben az uniós intézmények közötti feszültségek enyhítése érdekében lépett most az Európai Bizottság forrásaink szerint.

Elindul a politikai pofozkodás

Politikai játszmázás is szerepet játszott az eljárás mostani elindításában: eredetileg egy 5-9 hónapos ütemezéssel számoltak a jogi folyamat megkezdésére még februárban, de az ukrajnai háború miatt Oroszországra kivetetett szankciók és abban az Orbán Viktor vezette kormány különutassága is kiprovokálta azt, hogy több tagállam erősködjön a mechanizmus elindítása mellett. Egy brüsszeli diplomata szerint ugyanakkor még az előtt lépni kellett, hogy az alkalmazható legyen egy esetlegesen a most kialakulóban lévő gazdasági válságra válaszul létrehozott jövőbeli uniós költségvetési programnál. 

Többen napirendre vennék az EU-ban a 7-es cikkely szerinti eljárást is, amelyet már a Sargentini-jelentés után megszavazott az Európai Parlament 2018-ban. Ennek végeredménye az uniós források felfüggesztése és az Európai Tanácson belüli szavazati jog felfüggesztése lenne Magyarország számára. 

A keretrendszer szerint a tagállamoknak egységesen kellene ítéletet mondania arról, hogy sérültek az uniós alapelvek Magyarországon. Az Európai Tanácsban Magyarország és Lengyelország egymással szemben ezt kölcsönösen megvétózták volna még két hónapja. Azonban Varsó és Budapest viszonya megromlott az ukrán háború miatt

– ismertették a politikai körülményeket. 

Lengyelországgal szemben még nem indult jogállamisági eljárás, a lengyel kormány ugyanis hajlandónak mutatkozik a vitatott igazságügyi reform módosítására. Ráadásul Ursula von der Leyen egy delegációval Varsóba utazik, hogy tárgyaljanak az együttműködési lehetőségekről, a jogállamisági aggályok megoldásáról, valamint a helyreállítási alapról, amelynek forrásait a lengyeleknek szintén nem utaltak még.

A jogállamisági mechanizmus hosszú bürokratikus vitáján kívül viszont nem számítanak további keménykedésre Brüsszel részéről. A 7-es cikkely szerinti eljárás pedig mostanában nem kerül a Tanács napirendjére. A brüsszeli diplomaták szerint bár erős ellentétek rajzolódtak ki Varsó és Budapest között az orosz-ukrán-háború miatt, amelyben az Orbán Viktor akadályozza például a közös uniós energiahordozó-importtilalmat Moszkvával szemben, Mateusz Morawiecki miniszterelnöknek nem érdeke, hogy példát statuáljanak Magyarországon, majd Lengyelországot vegyék célba. Brüsszel kész közös menetrendet kidolgozni az igazságszolgáltatás függetlenségéről szóló lengyel vita rendezésére.

Azért sem lépnének még erősebbet, mert egyáltalán nem veszik készpénznek az EB-nél, hogy Lengyelország nem vétózná meg az Orbán-kormány elleni 7-cikk szerinti eljárást, ahogy abban sem biztosak Brüsszelben, hogy Szlovéniában nem marad hatalmon Janez Jansa, aki a magyar miniszterelnök közeli szövetségesének számít (bár Ljubljana is összekülönbözött már Vlagyimir Putyin miatt a magyar kormánnyal).

A befizető tagállamok részéről egyre erősebb a nyomás, hogy fegyelmezzék meg Magyarországot. Már az ukrán háború ügyét felkaroló balti államok is elvárják, hogy Magyarország álljon be a sorba, amire most más kézenfekvő mód nem volt a jogállamisági mechanizmus élesítésén kívül, amit pont azért találtak ki, hogy legyen egy kevésbé kegyetlen alternatíva a 7. cikkely szerinti eljárás mellett.

Hosszú állóháború várható

A jogállamisági mechanizmus elindul – ahogy arról hivatalosan tájékoztatják Magyarországot –, de az egyelőre csak aktatologatást és levelezgetést jelent az Európai Bizottság és az Orbán-kormány között: a jogállamisági mechanizmust hivatalosan konkrét esetekre lehet alkalmazni.

A Bizottság egy tavaly ősz végi levélben már vázolta, hogy a korrupció elleni hiányos fellépést nem tartja megfelelőnek Magyarországon. Ahogy a helyreállítási alap forrásainál, úgy a jogállamisági mechanizmus esetében is problémásnak tartják a magyar összeférhetetlenségi szabályokat, amelyek például a közbeszerzések esetében nem akadályozzák meg, hogy – amint egy forrásunk fogalmazott – „ne lopják el a nyugati adófizetők pénzét”. De kifogásolják a magyar versenyszabályokat és az egyetemek és azok vagyonának alapítványokba kiszervezését is.

A mechanizmus elindítása még nem jelenti azt, hogy nem utalnak egy eurót sem Magyarországra: az eljárást elvileg csak utólagosan vagy konkrét programokra lehet alkalmazni, ha azok jogállamisági gondok miatt veszélyeztetik az EU pénzügyi rendszereit.

Leegyszerűsítve: előre nehéz lenne bizonyítani, hogy az uniós forrás a korrupció martaléka lesz.

Az Európai Bizottság dönthet a források utalásáról, de jogállamisági veszélyre hivatkozva meg is akaszthatja azt. Ha előzetesen mondanának nemet, akkor hosszas jogi eljárás indulna, ami várhatóan az Európai Bíróságon érne véget úgy egy év múlva a bizottsági forrásaink szerint.

Szakítópróbát jelent az EB és Magyarország között az új uniós, hétéves költségvetés forrásainak keretrendszerét taglaló dokumentum aláírása (Partnerségi megállapodás). A határidő április végén jár le, itt dől el, hogy Magyarország milyen célokra hívhat le 22 milliárd eurót. Ezt a pénzt a közlekedés, a környezetvédelem, az energiagazdaság fejlesztésére, a tudásalapú társadalom megteremtésére, a szegénység csökkentésére lehet felhasználni. A bizottság részéről Stefan de Keersmaecker szóvivő korábban azt közölte, hogy az Európai Bizottság nemrégiben tájékoztatta a magyar kormányt a dokumentummal kapcsolatos észrevételeiről, de még egyeztetni kell. A feltételrendszer része itt is a pénzek átlátható elköltése és a korrupciós kockázatok kiszűrése.

A jogállamisági mechanizmus elindítása ezt az egészet újraütemezheti, vagy ha a Partnerségi megállapodásról meg is állapodnak április végéig, akkor arra tevődhet rá. Az Európai Bizottság hozzáállásán múlik minden.

Jöhet Orbán fegyvere: a vétó

Borítékolható, hogy Orbán Viktor vétókkal kezdi megakasztani az Európai Tanács munkáját. A kétharmados választási győzelem után pedig narratívát ad a számára, hogy az uniós eljárás csak egy politikai megtorlás

– vázolta fel a felmerülő konfliktusokat egy forrás, míg egy másik brüsszeli diplomata ezt annyival egészítette ki, hogy ez felszínre jöhet az Oroszországgal szemben élesítendő új szankciók esetében is. Az EU közös energiabeszerzési tervét is alááshatja, ha Budapest kikezdi az egyöntetű döntéseket igénylő programok megvalósítását. Mások a zöldátállást is említették, aminek döntéseit vétózhatja Orbán.

A magyar választók a kétharmados győzelemmel gyakorlatilag fegyvert fogtak Brüsszel homlokához: minden, a magyar kormány ellen tett lépés után a szuverenitás megvédésére adott felhatalmazásra hivatkozva vétózhat Orbán Viktor

– értékelték a helyzetet forrásaink.

Valaki félrerántja a kormányt

„Valakinél elfogyhat az erkölcsi tartás, ha uniós segélyt akar bevonni, de ezeket a magyar kormány a jogállamisági mechanizmus miatt bosszúból elkezdi megakasztani” – említették meg az egyik problémát, ami miatt mégsem olyan biztos, hogy kitart az egész EU a mechanizmus alkalmazása mellett, valamint támogatja majd az Európai Bizottság eljárását. Elképzelhetőnek tartják, hogy bizonyos országok inkább elengednék a magyarok megfegyelmezését, ha abból saját maguknak káruk származik.

Az EU-s diplomaták szerint azért is nehéz helyzetben vannak, mert az euróövezeti magas inflációs szintek miatt több tagállam is recesszió közeli helyzetbe kerül, főként akkor, ha az oroszországi gazdasági válaszlépések még súlyosabbak lesznek. Forrásaink szerint ebben a helyzetben előfordulhat, hogy a veszélyben lévő déli tagállamok egy sorozatosan vétózó Orbán Viktor mellett kezdenek el lobbizni a jogállamisági mechanizmus ügyében, csak hadd jussanak már pénzhez.

Forrásaink szerint viszont a magyar gazdasági helyzet miatt a budapesti vezetés előbb kerülhet szorult helyzetbe, mint más tagállamok. „A helyreállítási alap hitelből álló részének lehívásáról szóló egyeztetéseken a magyar kormány képviselői rossz növekedési adatokról és pénzügyi mutatókról számoltak be” – mondták el, megerősítve korábbi értesüléseinket.

A legvalószínűbbnek tűnő forgatókönyv a brüsszeli tisztviselők szerint az, hogy az amúgy is lassú uniós apparátus és döntéshozatal még hónapokig egyeztet a magyar kormánnyal, mire érdemi lépések születnek. Addig viszont igyekeznek fenntartani, hogy nem utalnak uniós pénzt Budapestre azon túl, amit muszáj. Vélhetően a számviteli szabályok maradéktalan betartását is napirendre veszik, vagyis olyan szigorú elszámolási rendszert kérnek az utalások előtt, amennyire csak lehet.

Ezt követően viszont az Európai Bíróságon kezdődhet hosszú pereskedés a jogállamisági mechanizmus alkalmazásának konkrét módjáról. Emiatt egy diplomata a Napi.hu-nak úgy értékelte a helyzetet:

mire ennek a bürokratikus rémálomnak a végére érnek, a Duna előbb kiszárad, nemhogy a magyar kassza kiürül.

Tájékoztatás

 A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja részeként valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.