A Fővárosi Közgyűlés ma dönt a BKV jövő évi viteldíjainak emeléséről. Az indítvány két változatot tartalmaz, a városvezetés a 7,9 százalékos differenciált jegy- és bérletáremelést javasolja elfogadásra. A másik változat szerint átlagosan 14,7 százalékkal emelnék a viteldíjakat jövő januártól. A jegyáramelés apropóján a Policy Solutions politikai elemző intézet gyorselemzést készített az európai uniós országok fővárosainak viteldíjairól, amelyből az derül ki, hogy a budapesti buszjegy Európa legdrágábbja a nettó átlagbérhez képest.

Míg egy magyar átlagfizetésből 433 budapesti buszjegyet lehet venni, addig egy bukaresti vagy egy római lakosnak közel háromszor ennyi buszjegyre futja saját hazájában. Nem csak az átlagfizetéshez képest költséges a budapesti közlekedés: ha a tervek szerinti legmagasabbra emelik fel a jegy árát, akkor a kelet-közép-európai régióban nem lesz a magyar 350-370 forintos buszjegynél drágább egyetlen országban sem - áll a Policy Solutions legfrissebb gyorselemzésében.

Több mint kétszeres az eltérés Bécshez, Pozsonyhoz képest

Az intézet az EU 27 tagországának fővárosi tömegközlekedési menetjegyárait hasonlította össze és arányosította az adott ország nettó átlagbérével. A vizsgálat alapján kiderült, hogy a budapesti 1,1 eurós (320 forintos), illetve a tervezett 1,3 eurós (370 forintos) buszjegyekből Európában példátlanul keveset tudnak venni a magyarok a nettó 476 eurós (135 ezer forintos) havi átlagfizetésükből. Amíg a szomszédos Pozsonyban 928, vagy Bécsben 960 jegy is kitelik a helyi átlagfizetésből, addig a magyarok maximum 433 jeggyel elégedhetnek meg. A tömegközlekedés árának tekintetében azonban nem a kelet-közép-európai országok állnak a legjobban: relatíve Luxembourgban, Dublinban és Párizsban a legolcsóbb busszal járni. Ezekben a fővárosokban akár 1000-2000 darab menetjegy is kitelik az átlagbérből.

Budapesthez hasonló drágaság egyedül Málta fővárosában, Vallettán van, ott a magyar tervezethez hasonlóan magas, 1,3 eurós jegyek mellé a magyarnál csak nettó 150 euróval (42 500 forinttal) magasabb havi átlagbér társul. A kelet-európai városok egyébként is élen járnak a relatíve magas költségű tömegközlekedésben: a helyi bérekhez viszonyítva drága a szófiai 50 centnek (141 forintnak) megfelelő bolgár levába kerülő metrójegy, vagy a 70 centes (198 forintos) rigai menetjegy.

Az összegszerűen is drága a budapesti jegy

Nem csak a magyar átlagfizetéshez képest drága a budapesti menetjegy, hanem a régión belül összegszerűen is - írta az intézet. Bár a teljes EU-t tekintve a középmezőnybe tartozunk, mivel a budapesti jegyárak meg sem közelítik a koppenhágai 3,2 eurós (907 forintos) vagy az amszterdami 2,6 eurós (737 forintos) "rekordárakat", az EU keleti tagállamainak mindegyikében olcsóbb lesz a jegy, mint Budapesten, ha az emelés mellett dönt a Fővárosi Közgyűlés. A szomszédos uniós országok közül Bukarestben a budapesti ár harmada, 30 cent (85 forint), Pozsonyban 70 cent (198 forint), Ljubljanában 1,2 euró (340 forint) a buszjegy. A magyar átlagbérhez legközelebb álló litvániai Vilniusban pedig pontosan 114 forintnak megfelelő litas egy jegy. Ráadásul a bliccelők büntetése sem 16 ezer forint, mint Budapesten, hanem 1700 forintnyi helyi pénz - írta a Policy Solutions.