Az Európai Unió két okból is az orosz olaj szankcionálására készül. Ha a háború még véresebb lesz, ez erkölcsi kötelességgé válik, másrészt szépen kirajzolódtak az alternatívák

- mondta a Napi.hu-nak egy az Európai Bizottság újabb szankciós egyeztetéseire rálátó forrása, aki megerősítette a Reuters azon értesülését, hogy a balti államok és Írország már egyre erőteljesebben lobbizik az orosz olaj importjának tiltása mellett.

„Az ukrajnai pusztítás mértékét látva jelenleg nagyon nehéz érvelni amellett, hogy ne lépjünk fel az energiaszektorban, különösen az olaj- és szénszektorban” - mondta Simon Coveney ír külügyminiszter, amikor megérkezett az uniós kül-, és védelmi miniszterek találkozójára a Reuters szerint.

Az újabb szankció melletti fő érve a litván és az ír kormánynak, hogy az Eurostat adatai szerint 2020-ban az EU 9,3 millió hordó nyersolajat és 5,6 millió hordó finomított olajtermékeket importált naponta. A Kremlnek naponta 350 millió dollár (120 milliárd forint) bevétele származott a globális olajexportból, Európa így kb. 175-180 millió dollárt fizet az oroszoknak minden nap. A balti államok érvelése szerint ezzel lényegében „a Nyugat fizeti az ukrajnai vérfürdőt”.

Az Európai Uniónak fokoznia kellene az Oroszországgal szembeni szankciókat, hogy a jövedelmező energiaágazatát célba vegye - jelentette ki Litvánia és Írország külügyminisztere hétfőn Brüsszelben. Gabrielius Landsbergis azzal folytatta, hogy „nem szabad felhagyni a szankciók bevezetésével, nem szabad belefásulni, hogy segítséget és támogatást nyújtsunk Ukrajnának”.

Teljes egység, vagy teljes lebőgés

Viszont nem egységes az EU álláspontja az orosz olaj importtilalma mellett: Németország a Reuters szerint aggályokat fogalmazott meg a lépéssel kapcsolatban, jelezve, hogy az európai energiaárak már most is nagyon magasak (igaz, az elmúlt 10-15 éves csúcsok közeléből az olaj- és földgázárak is elmozdultak). A németek nincsenek ezzel egyedül az EU-ban, hasonló állásponton van az Orbán Viktor vezette magyar kormány is, amely szerint túlságosan nagy költséget róna ez az európai háztartásokra. Olaszország is a vonakodók között van, de ők abban látják a fő kockázatot, hogy az olajimport leállítása azzal járna, hogy a Gazprom leállítaná a gázszállításokat.

Viszont sem a német, sem a magyar, sem az olasz kormányok nem mondtak zsigerből nemet a döntésre

– tudtuk meg több eltérő forrástól. Arra számítanak az EU-n belül, hogy a csütörtöki brüsszeli kormányfői csúcstalálkozón meghatározhatóvá válnak azok a körülmények, valamint olyan pontos szankciós keretek, amely mellett a tagállamok meg tudnak állapodni a pontos büntetőintézkedésekről. Ettől állítólag a magyar kormány sem zárkózott el.

Állítólag Magyarország esetében az is fontos kérdés, hogyan reagálnak arra, ha Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök kormánya szerint napirendre kell venni a javaslatot. De az ellátásbiztonság még fontosabb lehet, mivel a hazai földgázellátás 95 százalékát orosz forrásból biztosítják.

Nyilvánosan viszont jóval erélyesebben fogalmazott a magyar kormány: a Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint Budapest továbbra sem támogatja az energiaszektor büntetését. Helyszíni források is arról beszéltek, hogy az energiahordozók importtilalmát vörös vonalnak nevezték.

Nem fogunk támogatni olyan szankciós intézkedéseket, melyek Magyarország energiaellátásának biztonságát kockáztatják - fogalmazott Szijjártó Péter, de a miniszter arról is beszélt, hogy „európai egység egész biztosan nem tud majd kialakulni”. Utóbbival forrásaink szerint Németország és Hollandia ellenállására célzott, de Berlin már árnyaltabb állásponton van.

Németország esetében a fő kérdés, hogy találhatnak-e alternatívát az olajellátás biztosítására uniós szinten. A földgáz esetében Olaf Scholz kancellár már részsikereket elért, miután Katarral jól haladnak a megállapodások a cseppfolyósított földgáz (lng) beszerzéséről. Az olaj esetében egyelőre jelezték, hogy nem látják megoldhatónak az uniós szankciók bevezetését. Olaszország szerint részletes menetrend kell egy ilyen döntéshez.

A legkevésbé az egész EU-ban Hollandia hajlik az olajimport tilalmára. Szerintük ez egyelőre tabu téma.

Megkerestük a KKM-et, hogy valóban vannak-e olyan körülmények, illetve feltételek, amelyek teljesülése és megvalósulása esetén Magyarország is beállhat az olajat érintő szankciók mögé, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.

A soros elnökséget betöltő Franciaország nem állt be egyértelműen a javaslat mögé már a hétvégén sem, de hétfőn már inkább hajlottak a bevezetésre – tudta meg lapunk. Ennek jele, hogy Emmanuel Macron elnök – aki az EU soros vezetését is viszi 2022 első felében – arról beszélt, hogy "nincs tabu, ha szankciókról van szó".

Macron elnök azt mondta, hogy ha a helyzet tovább romlik Ukrajnában – ahol ezreket öltek meg, milliók kényszerültek lakóhelyüket elhagyni, és néhány város jelentős részét pusztították el az orosz bombázások –, akkor Párizs fokozná a szankciós nyomást, és kiterjesztené akár az energiahordozókra is. Ilyen lehet, ha az ukrán civil lakosság ellen további brutális támadásokat hajt végre a Kreml, vagy vegyifegyvereket és tiltott eszközöket vetnének be.

A francia elnökség még annyit közölt a további szankciókról, hogy az uniós védelmi miniszterek megvitatják a "stratégiai iránytűt", az EU új katonai stratégiáját is, amelynek célja, hogy a blokkot az új geopolitikai valósághoz igazítsa.

Emmanuel Macronon és Orbán Viktoron is kétoldali nyomás van: mind a ketten választásra készülnek, ahol előbbinek erőt kell mutatnia, hogy megőrizze azt az imázst, hogy a francia elnök vezeti az EU-t az oroszokkal szembeni konfliktusban. A magyar miniszterelnöknek pedig arra kell ügyelnie, hogy egyszerre vegyen részt Moszkva megbüntetésében, de súlyos károkat ne okozzon saját kampányának, amely a béke fontosságáról és a gazdasági károk enyhítéséről is szól

- mondta brüsszeli forrásunk, aki szerint a budapesti álláspont az volt, hogy egyelőre még korai az olajimport tilalmát bevezetni, de „vannak olyan körülmények, amelyben indokolt ez a lépés”.

A francia külügy most a tárgyalásokon nem hozta fel, de az elmúlt időszakban többször is kifejtette azt az álláspontot, hogy az atomenergia ügyében egyszerre kell enyhülnie az uniós szabályozásnak, hogy „kezelni lehessen az energiaválság hatásait”, míg képviseli azt az irányt, hogy „az orosz atomenergiás beruházások esetében minden geopolitikai biztonsági szempontot figyelembe kell venni”. Ebben erős szerepe van a hagyományosan komoly lobbierővel bíró francia atomenergiás szektornak, amelynek lehetőséget jelenthet, ha a Roszatom tevékenységét jobban korlátozzák. Viszont egyelőre az atomenergia esetében nincs nagy fogadókészség az EU-n belül sem a szabályozási kérdések módosítgatásának.

Eközben más EU-tagállamok, mint Lengyelország és Dánia számára a szénnel kapcsolatos szankciók jelentenek vörös vonalat, Németország pedig az olajat és a szenet egyszerre nem hajlandó büntetni, legfeljebb külön-külön. Lengyelország és Dánia viszont inkább az olajbehozatalt korlátozná, ha valamilyen irányba lépnek - ahogy arról nagy vonalakban a Reuters is írt.

Elzárul egy csap, de nem a mienk?

Oroszország már jelezte az amerikai és a brit olajimportot tiltó szankciók esetében is, hogy „kész elzárni a gázcsapokat”. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szerint az EU-nak nem lenne szabad meglépnie az orosz olajexport ellen szankciók bevezetését. „Egy ilyen döntés mindenkinek fájna” - mondta a politikus a Bloomberg szerint. 

Forrásaink szerint most hangsúlyosan egy darab gázellátási útvonalról beszélt Moszkva a viszontfenyegetéseiben. Várhatóan teljesen nem is lövik le a gáztranzitot:

A Jamal és az Ukrajnán átmenő vezetékekről szívesen lemondhat Moszkva, hogy fájdalmat okozzon. De a Török Áramlat és annak balkáni leágazásának lezárása valószerűtlen, sőt a berlini kapcsolatok melegen tartásáért az Északi Áramlat 1. vezeték is üzemben maradhat.

- vélte egy uniós forrás.

Magyarország esetében ha csak így részlegesen korlátozza a gázszállítmányokat a Kreml, a probléma kisebb ütést jelent. A szerb-magyar határkeresztezőn keresztül biztosított lehet az ország ellátási igényének jelentős része, miközben melegszik az időjárás is, ami a lakossági fűtési célú gázigényt lejjebb lökte.

A kőolaj esetében viszont jelentős problémákat jelenthet a pótlás. Mert még ha sikerülne is megfelelő alternatívát találni, az olajfinomítók a rosszabb minőségű, kénesebb tartalmú orosz nehézolajra, az Uralsra vannak beállítva. Számos benzinkúton már most vannak korlátozások, de a Mol Nyrt. szerint csak logisztikai problémákról van szó, nem általános készlethiányról. A választási kampányban az ellenzék ezt gyakran használja a kommunikációjában, ami miatt az várható, hogy az Orbán Viktor vezette kormány addig ellenáll a döntésnek, amíg teljes uniós konszenzus nincs. A fent vázolt okokból pedig ez a következő napokban nem is várható. Azt viszont több forrásunk is valószínűtlennek tartotta, hogy a magyar kormány egyedül vétózna meg egy ilyen uniós döntést.

Sokkal valószínűbbnek tűnik egyébként az is, hogy csak importmennyiségi korlátozást vezetnek be, ha sikerülne erről dönteni.

A piac viszont a viszonylag alacsony oddsok ellenére is árazni kezdett ilyen szankciókat. A májusi szállítású Brent-szerződések hordónként 114 dolláros hordónkénti szintre emelkedtek, ami 5 százalékos drágulást jelent. Míg a WTI esetében 4,5 százalék feletti volt a drágulás 109,7 dolláros kurzusra az áprilisi kontraktusok esetében.

Egyáltalán működhet?

Az Európai Unió és nyugati szövetségesei az orosz katonai kivonulást próbálják kikényszeríteni Ukrajnából, ezért már számos szankciót vezettek be, köztük az orosz központi bank eszközeinek befagyasztását. Mivel nem fér devizatartalékaihoz Vlagyimir Putyin országa, így lényegében fizetésképtelenné vált a nemzetközi hitelezők felé. Államcsőd technikailag csak április közepén várható, de gyakorlatilag esélytelen, hogy Oroszország kötvényhozamokat fizet majd.

Miközben a Nyugat hitelessége forog kockán a balti államok szerint, mivel a Mariupol kikötővárosban kialakult humanitárius válságot az eddigi büntetőintézkedések nem akadályozták meg, addig Moszkva számára az jelentene arcvesztést, ha nem folytatnák a háborút. Tehát - forrásaink szerint - kétesélyes, hogy azonnali hatása lenne annak, ha a Nyugat lábon lőné magát az olajimport leállításával.

Joe Biden amerikai elnök csütörtökön Brüsszelbe érkezik a NATO 30 szövetségesével, az EU-val, valamint a Japánnal együtt a Hetek csoportjának (G7) keretében tartott csúcstalálkozóra, amelynek célja a Nyugat Moszkvával szembeni válaszlépéseinek keményítése. 

A Kremlt eddig nem késztette az ukrajnai irányváltásra az elmúlt három hétben bevezetett négy körös uniós szankció, amely többek között 685 orosz és fehérorosz állampolgárral szemben, valamint az orosz pénzügyekre és kereskedelemre vonatkozik. Most a végtelenül megosztott uniónak ezt a kört kellene valamilyen az oroszoknak valóban fájó lépéssel erősíteni.

Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos fejleményeket ezen a linken követheti.