A világ 100 legnagyobb technológiai vállalata között már csak 10 darab európai van. Ezen a piacon, ahova megérkeznek az amerikai és a kínai szereplők, akkor mit is akar pontosan az Európai Unió? – tette fel a kérdést Gosztonyi Gergely, az ELTE ÁJK Magyar Állam- és Jogtörténeti tanszék adjunktusa, aki szerint így érdekes kérdés, hogy az EU pontosan hogyan is láthat hozzá a digitális piacok szabályozásának. Pedig a technológiai szektor esetében két fontos jogszabályt már az idén bevezethetnek: a digitális szolgáltatásokról szóló (DSA) és a digitális piacokról szóló jogszabály (DMA) is már finisben van. Nincs ennyire előrehaladott állapotban a médiapiacokra vonatkozó új keretrendszer, amely a European Media Freedom Act lesz a tervek szerint. 

Utóbbi uniós jogszabály alapvetése az a jogi szakértő szerint, hogy legyen egy egészséges médiapiac, amely segíti a jogállamiságot és az emberi jogok jobb érvényesülését. Az EU pedig felismerte, hogy egyrészről a kormányok a közmédia-szolgáltatókat erősen befolyásolják, míg a technológiai cégek teljesen autonóm hatalmat építettek ki a közösségi felületeken, de az internet más szolgáltatásainál is.

Kapcsolódó

Az EU szerint így erősíteni kell a médiapluralizmust, amelyben jelenleg problémát jelentenek az erősen eltérő nemzeti szabályok és nincs közös jog erre a területre. Azonosítottak még egy sor problémát, kezdve az állami beavatkozás erősödésétől kezdve, azon át, hogy növekszik a magánhatalmi szereplők befolyása, de a koronavírus-járvány rámutatott arra, hogy gyorsan terjednek az álhírek, továbbá egyre többször érnek fizikai attrocitások újságírókat is. Nem véletlen, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság az elkövetkező időszak egy fő kérdésének nevezte a médiapluralizmus biztosítását – ismertette Gosztonyi Gergely.

„Az új technológiák hatása a demokráciára” című konferencia előadásairól a Napi.hu-n számolunk be.

Mint elmondta, januárban indult csak el egy nyílt konzultáció az uniós médiapiaci szabályozásról, amely három fő kérdést vizsgált: az átláthatóság-függetlenség kérdése, egészséges működés, állami források méltányos elosztása. De egy negyedik problémacsoportot is azonosítottak: hiányoznak az európai szintű irányítási és ellenőrzési lehetőségek.

Gosztonyi Gergely szerint három darab fontos megállapítást tettek, amelyből az egyik, hogy az unióban hatályos versenyjogi és médiapiaci szabályok nem tudják kezelni a problémákat. Az EU emellett állítja, hogy összehangolt fellépés képes kezelni a hatékonyságot, de csak egymáshoz igazítanák az EU-tagállamok nemzeti hatáskörben maradó döntéseit. A szakértő úgy látja, hogy a nemzeti kormányok nem engednék ki a kezükből a médiapiacok felügyeletét.

Mi lesz a nagy uniós tervekből?

Az EU három végkifejletet lát a területen: vagy nem történik semmi, vagy ajánlásokat dolgoznak ki, harmadrészt sikerül egy közös uniós szabályozási keretrendszert kidolgozni.

Rengeteg terület tartozna a European Media Freedom Act alá, de fontos, hogy létrehoznának egy átlátható adatbázist a médiumok végső tulajdonosának megállapítására. Valamint vizsgálnák a közpénzek elosztását a szektoron belül, de fontos elem lenne az is, hogy a médihatóságok működésének ellenőrzésére is nagyobb hangsúlyt fektessenek – derült ki Gosztonyi Gergely előadásából.

Az újságírók védelme érdekében biztosítanák a független működést, de a források és a szivárogtatók védelmét is erősítenék a brüsszeli döntéshozók. Sőt, olyan kényes terület szabályozását is fontolgatják, mint a véleménynyilvánítás kontrollja: ez nem azt jelenti, hogy korlátoznák a szólásszabadságot, de megpróbálnák visszaszorítani a dezinformációt, amelyre egy pénzbüntetési rendszert is kidolgoznának. A médiumok működése szempontjából az is egy fontos elem, hogy szabályoznák a célzott reklámozási technikákat is. Utóbbi akár közvetlenül is kihathat a bevételekre, még ha erről sok részlet nem is ismert.

Gosztonyi úgy látja, hogy a végrehajtás egyelőre egy nagyon bizonytalan terület. Bár az EU létrehozna egy Médiaszabadság Testületet, amely hasonlítana a Facebook Oversight Boardjához, de itt még kevés konkrétum ismert a brüsszeli tervekről. Emellett évenként monitoroznák a médipiacot, majd ennek eredményei alapján ajánlásokat adnának ki rendszeresen a tagállamoknak, és ellenőriznék, hogy a nemzeti kormányok hogyan alkalmazták azokat a gyakorlatban.

A jogász szerint a legfontosabb kérdés most az, hogy egyelőre nem látszik, hogy a European Media Freedom Act milyen jogi kapcsolódási pontokat talál a meglévő uniós szabályozásban. Itt kihívás lehet, hogy a hamarosan elkészülő két új uniós szabályozás, a digitális szolgáltatásokról szóló törvény (Digital Services Act, DSA) és a digitális piacokról szóló jogszabály (DMA) sem ugyanazokat a fogalom-meghatározásokat használja. Félő, hogy egy harmadik féle kerülhet az új jogszabállyal a rendszerbe.