Jókora, két évre tervezett kiigazításba kezd a magyar állam: nyolc ágazattól idén összesen mintegy 800 milliárd forintos többletadót akar beszedni, továbbá megemeli több termék adóját is, amelyekből összesen további 100 milliárd forintnyi idei bevételt vár.

Az így idén befolyó bő 900 milliárd forintból 700 milliárdot egy úgynevezett rezsivédelmi (a cél a jelenlegi fogyasztói árak megtartása, de jutna belőle az állami szféra magasabb energiaszámlájának kompenzációjára is), 200 milliárd forintot pedig egy honvédelmi alapba (ebből gyorsítanál a már korábban is tervezett haderőfejlesztést) teszik.

Kapcsolódó

A kormány olyan szektorokat adóztat most, amelyek jellemzően már eddig is nyögtek valamilyen extra közterhet.

Melyek ezek a szektorok?

  • A bankszektortól plusz 300 milliárdot várnak úgy, hogy a tranzakciós illetéket is megemelik.
  • A biztosítók befizetése 170 milliárd forint lesz.
  • Az energiaszektorból plusz 300 milliárd forintra számítanak.
  • A kiskereskedelmi cégek 60 milliárd forint pluszbefizetésre számíthatnak úgy, hogy az eddigi különadók kulcsait módosítják.
  • A telekommunikációs cégektől 40 milliárdot vonhatnak el.
  • A gyógyszerforgalmazóktól (a gyógyszertárak nem tartoznak ide) 20 milliárdot vesznek el.
  • A média a reklámadó kulcsának megnövelése után 15 milliárddal járul hozzá a közterhekhez.

Ezek mellett növelik a népegészségügyi adót (neta vagy csipszadó), a dohány- és alkoholtermékek jövedéki adóját, de változik a céges autók adózása is, továbbá hozzányúlnak az egyszerűsített foglalkoztatási adóhoz is.

Mi fán terem az extraprofit?

Az elsőre politikai lózungnak tűnő szót a közgazdaságtan sem ismeri. A GKI Gazdaságkutató vezérigazgatója, Molnár László az RTL Híradónak úgy nyilatkozott, hogy érthetetlen, a kormány miért nem az olyan ágazatokat adóztatja, mint az építőipar.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter korábban egy példával illusztrálta, hogy mi az az extraprofit. Számítása szerint most 0,3 százalékot fizet egy pénzintézet egy bankbetétre, de 7 százalék körüli kamaton helyezi be a jegybankhoz, vagy vesz állampapírokat, más eszközöket. Szerinte ez a 6,6 százalékos érték egy profit, ezért szükséges az a szétválasztás, hogy megnézik, hogy az elmúlt 22 évben mekkora volt a marzs a betétekre fizetett kamat és az MNB-től felvett a kamatot. A hasonló inflációs környezetre vetített időszak átlagát vették alapul – ez 2003-2010 a bankok esetében –, amikor csak 3 százalék volt ez a marzs. A mostani 6,6 százalék esetében így 3,6 százalékra taksálják az extraprofit arányát.

A boltokat hagyni kéne, de a bankok sarcolása mehet

A Pulzus Kutató reprezentatív felmérése szerint a magyaroknak mindössze 22 százaléka véli úgy, hogy egyik szektort sem kellene a kormánynak megadóztatnia. A legtöbben 55 százalék a bankok adóztatását tartják helyesnek, míg a kiskereskedelemre mindössze 7 százalék szavazott (a kérdésben több választ is meg lehetett jelölni).

A bankok mellett a biztosítók és a média kapott még az átlagnál több szavazatot, a gyógyszerforgalmazók már kevesebbet, míg a telekommunikációs cégek, a légitársaságok és az energiacégek adóztatása 30-32 százalékos támogatottsággal bír.

Emögött - a boltok sarcolásának alacsony támogatottságánál mindenképp - felsejlik az, hogy az emberek félnek a terhek áthárításától. Feltehetően nem is alaptalanul. Török Lajos, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője is biztosra veszi, hogy az adók egy része a fogyasztóknál csapódik le. A legjobban ez a kiskereskedelemben fáj majd a fogyasztóknak, de a fapadosok is biztosan áthárítják ezt a 10-15 eurós összeget. Ezek a tényezők pedig növelik majd az inflációt.

A diplomások kevésbé pártolják az extraprofitadót

Bár a társadalom képzettebb és kevésbé képzett részének többsége is pártolja a különadók bevezetését az látható, hogy míg a diplomások 34 százaléka ellenzi, ez az arány az általános iskolát végzettek körében 18, az érettségizetteknél pedig 23 százalékos.

A kevésbé iskolázottaknál szintén a bankok, a biztosítók és a média emelkedik ki a szektorok közül, amelyeket különösen adóztatni kell.

A lakóhely szerinti bontásban nem mutatkoznak különösebb törésvonalak bár az érdekes, hogy a különadók a megyeszékhelyen élők körében a legnépszerűbbek, míg a kiskereskedelmi szektort a községek lakói adóztatnák különösen, de ők is csak 9 százaléknyian.

60 év felett a biztosítók adóztatása népszerűbb mind a fiatalabb korosztályokban, eközben a 18-39 évesek inkább megkímélnék a telekommunikációs szektort és az energiacégeket.

Ezt kell tudni a kutatásról!

A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.
"Csatlakozz a Pulzushoz! Légy Te is véleményvezér!"