A kormány úgy határozott, hogy új költségvetési alapokat hoz létre, ahonnan a rezsicsökkentés és a honvédség megerősítésének költségeit finanszírozza. Két évre vonatkozóan kötelezik a bankokat, a biztosítókat, a nagy kereskedelmi láncokat, az energiaipari és kereskedő cégeket, a telekommunikációs vállalatokat és a légitársaságokat, hogy extraprofitjuk nagy részét ebbe a két alapba fizessék be.

Ahol megjelennek a különadók*
bankszektor250
tranzakciós illeték50
biztosítás50
energia300
kiskereskedelem60
telekom40
légitársaságok30
gyógyszerforgalmazók20
reklám15
*milliárd forint
Forrás: Opten

Május 26-án kiderültek az intézkedések és különadók részletei is. A két alap idén összesen 900 milliárd forint, ebből a rezsivédelmi 700, a honvédelmi 200 milliárd - ismertette Nagy Márton. Ez jövőre emelkedhet a miniszter szerint.

A különadókkal a cél, hogy a nagyobb szektorokat adóztassák, a kormány kommunikációjában erősen megjelenő extraprofitra hivatkozva.

Hogyan érintheti a kormány intézkedése a piaci szereplőket?

Bankok

A 10 legnagyobb (2020-as mérlegfőösszeg alapján) magyarországi bank mindegyikéről elmondható, hogy bár bevételeleik növekedtek, eredményességük 2019-ről 2020-ra csökkent. Ez leginkább a koronavírus elhúzódó hatásaival, a hitelezési veszteségekkel, illetve a hitel törlesztési moratóriummal magyarázhatók. Továbbra is nyitott kérdés marad, hogy a bejelentett különadók, milyen mértékben fogják vissza majd a bankok nyereségességét és hogyan igyekeznek majd pótolni azt.

Kép: Opten

A bankok ágazatának (6419 - Egyéb monetáris közvetítés) bevételei 2020-ban összesen 1810 milliárd forintra tehetők, az itt működő vállalatok adózott eredménye pedig 191 milliárdra.

A kormány május 26-i bejelentése alapján 2022-ben és 2023-ban is 250+50 milliárd forintot szeretne külön adók formájában beszedni az említett ágazatból. Bár feltételezhető, hogy a gazdaság élénkülése miatt a bankok is nagyobb eredményességgel működtek 2021-ben, ennek pontos eredményét a 2021-es beszámolókban láthatjuk majd.

A portfolio.hu becslései szerint az OTP csoport tagjai 86 milliárd, a Magyar Bankholding tagjai 41 milliárd forint extraprofitadót fizethetnek, emellett nő a tranzakciós illetékfizetési kötelezettségük is.

Energiaszektor

Az energiaszektorba tartozó vállalkozások 2020-as évi beszámolóiból jól látszik, hogy a szektor eredményességét nagyon erősen befolyásolta a koronavírus járvány. A 10 legnagyobb szereplő adózott eredménye jelentősen csökkent vagy akár negatívba is fordult. Valamint elmondható, hogy az egész szektor megtorpant ebben az időszakban.

A szektorra kiszabott különadó kiemelten fogja érinteni a MOL-t. A már leadott 2021-es beszámolók alapján viszont már sokkal pozitívabb képet fest a vállalatok árbevétele és adózott eredménye, a kilábalás a szektorban erőteljes. A MOL esetében a 2020-as 70 milliárd forintos veszteség már 409 milliárd forintos eredménnyé növekedett.

“Az extraprofit értelmezésénél mindenképp érdemes hosszabb idősorokat elemezni, hiszen egy 2019-hez viszonyított növekedés néhány ágazatban csupán a köztes 2 év vesztesége utáni túlélést teszi lehetővé” – mondt Csorbai Hajnalka, az OPTEN stratégiai igazgatója. “A jelenlegi inflációs környezetben jelentős különbség van a bevétel/nyereség nominális és reálértéke között is.”

Kiskereskedelem

A kiskereskedelemben, a bevételek arányaiban emelik a jelenlegi adókulcsokat:

  • 100 milliárd bevétel felett 2,7 százalék a jelenlegi kulcs, ez 4,1 százalékra módosul,
  • 30-100 milliárd között: 0,4 százalék az adó ez 1 százalékra emelkedik,
  • 500 millió-30 milliárd forint közötti bevételnél változatlan marad az adókulcs

Az adókulcsok emelése a nagy kiskereskedelmi láncok közül az alábbiakat érinthetik leginkább:

Kép: Opten

A nagy kiskereskedelmi láncok jellemzően tudták növelni bevételeiket és eredményességüket az elmúlt években. Ez alól kivételt képez a Tesco, amely negatív értékkel zárta eredményét 2020-ban.

Jelen pillanatban 2023-ig tervezik az ismertetett különadókat, de Nagy Márton elmondta, hogy a bizonytalan környezetben az a cél, hogy a magyar gazdaság válságálló képessége javuljon

Nagy Márton: „Hogy 2023-ban mi lesz, azt meglátjuk majd.”

Ezek alapján feltételezhető, hogy a vállalatok úgy értékelik, hogy az említett lépések tartósan hatással lesznek a működésükre, és ehhez az új normához igazítják tevékenységüket. Mivel profitorientált szektoroktól beszélünk, könnyen megeshet, hogy ezeket az extra terhet tovább hárítják, illetve a beruházási és befektetési terveiket átértékelik.

Nagy Márton szerint a kormány elvárja, hogy a vállalatok ne hárítsák át ezeket az adókat, ezért nem számolnak inflációs és növekedési hatással, az adók áthárítását pedig a vállalatok profitjának növekedésével lehet majd ellenőrizni.