Május és június között a faipari cégeket ellenőrizte a munkavédelmi hatóság, mivel amellett, hogy ebben az iparágban jellemzőek a csonkolásos balesetek, gyakori, hogy más egészségkárosító veszélyeknek is ki vannak téve a dolgozók. Ilyen lehet többek közt a határérték feletti por-, zaj- és rezgésexpozíció, a veszélyes anyagok/keverékek felhasználása, a nehéz fizikai munkavégzésből adódó megterhelés, vagy éppen a szabadtéri klímakörnyezet kedvezőtlen hatása.

Az akciósorozat során összesen 615 vállalkozást ellenőriztek és az eredmény lesújtó: a cégek 94,63 százalékánál találtak valamilyen szabálytalanságot. Jobb a helyzet, ha a szabálytalansággal érintett dolgozókat nézzük, hiszen itt "csak" 21,66 százaléknál találtak valamilyen hibát a hatóság szakemberei.

Mindezek következtében több ezer határozatot, illetve különböző intézkedést hozott a hatóság, 215 főt el is tiltottak a további munkától, miközben összesen 2,3 millió forintnyi munkavédelmi bírságot szabtak ki a szabálytalankodó cégekre.

Nincs pénz új gépekre

A működő vállalkozások jellemzően pályázati forrásnak köszönhetően szerzik be a korszerű gépeket, önerőből ezt csak ritkán tudják finanszírozni. A munkáltatók gépparkja rendkívül változatos képet mutat. Az elavult, több évtizedes gépek és a mai kor munkabiztonsági igényeit kielégítő, színvonalas gépek (CNC megmunkáló központok, a táblafelosztó körfűrész gépek, az élzáró automata berendezések, vagy egyéb speciális faipari gépek) egyaránt megtalálhatóak, akár egyazon munkáltatónál is - olvasható a hatósági összefoglalóban.

Víz legalább mindenütt volt

A hatósági összefoglaló szerint bár a közlekedés a munkahelyek többségénél biztonságos volt, 14,26 százaléknál részben, 6,23 százalékánál pedig ez egyáltalán nem volt megoldott. Mint írták, a biztonságos közlekedést az útvonalakon tárolt munkaeszközök, szállítóeszközök, alapanyagok gátolták, azonban tapasztalható volt beesésveszély, az útvonalon keresztül elvezetett, botlásveszélyt okozó vezetékek, villamos szerelvények burkolatlan, feszültség alatti részei miatt fennálló villamos balesetek veszélye is.

Az esetek nagy részében a dolgozók higiéniás körülmények között tudtak enni, ám az ellenőrzések során előfordultak találtak olyan munkahelyeket is, ahol "porral, vegyi anyagokkal szennyezett munkaasztalokon, gépeken" étkeztek a dolgozók.

Jó hír, hogy a megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvíz, valamint illemhely-használati lehetőség szinte kivétel nélkül minden ellenőrzött munkahelyen rendelkezésre állt, azonban 6 munkáltatónál a tisztálkodási feltételek nem feleltek meg az előírásoknak.

Leszerelt védőburkolatok

Szomorú viszont, hogy a cégek 36,45 százaléka nem végezte el teljes körűen a kockázatértékelést, sőt, 13,87 százalékuk arra sem vette a fáradtságok, hogy egyáltalán készítsen kockázatértékelést. Visszatérő szabálytalanság az is, hogy bár a kockázatértékelést egyszer elvégezték a cégek, azt nem frissítették, így pedig nem az aktuális munkakörülményekre vonatkozott a dokumentum.

Bár a dolgozók jelentős többségét (97,18 százalékát) ellátták megfelelő egyéni védőeszközzel, jellemző szabálytalanság volt, hogy az egyéni védőeszközök (főként légzésvédő eszközök, hallásvédő fültokok) nem voltak megfelelő higiénés állapotban, mivel nem megfelelő helyen (pl. a faipari gépeken) tárolták, így gyakran porosak, szennyezettek voltak. Ahogy korábban most is előfordult olyan eset is, hogy a dolgozók főképp a melegre vagy a kényelmetlenségre hivatkozva nem rendeltetésszerűen, vagy egyáltalán nem használták a számukra biztosított egyéni védőeszközöket.

A hatóság emberei olyan esetekkel is találkoztak, amikor egy adott gépnek, például szalagfűrésznek semmilyen üzemeltetési dokumentációja nem volt, de előfordult az is, hogy a gépről - bár elvégezték a szükséges munkavédelmi üzembe helyezést - hiányzott a szükséges védőburkolat, védőberendezés. A hatóság szerint még mindig tapasztalható az a jelenség, miszerint a munkavállalók saját maguk iktatják ki a védőberendezéseket (leszerelik a védőburkolatot, kiiktatják a védőreteszeléseket), mondván az csak megnehezíti a munkavégzést. Ez a dokumentum szerint egyértelműen a képzetlenségnek és a rosszul berögzült munkamódszernek köszönhető, ráadásul további probléma, hogy ilyen munkamorálba "csöppenő" pályakezdő is átveszi a rossz gyakorlatot és tapasztalatlansága miatt megnövekedik a munkabaleset veszélye.

119 olyan gépet is talált a hatóság, ahol a vészkikapcsoló nem volt könnyen elérhető helyen, de "gyakori szabálytalanság" volt, hogy a faipari gépek vészkikapcsolója szorult, és csak többszöri próbálkozásra állította le a veszélyes mozgást.

Mindezek után legalábbis érdekes, hogy a telephelyek 12,31 százalékánál nem volt elérhető elsősegélynyújtó felszerelés, míg 12,62 százalékánál nem állt rendelkezésre a munkavállalók közül kiképzett, elsősegélynyújtásra kijelölt személy.

A hatóság szerint összességében elmondható, hogy a munkáltatók felől mutatott hajlandóság önmagában nem elegendő a biztonságos és egészséget nem veszélyeztető munkavégzés megvalósulásához. Ennek elsősorban a pénzhiány az oka. A munkáltatók jelentős része csak akkor fektet be valamibe, így a munkakörülmények fejlesztésébe is, ha nagyon szükséges.

QP | Quality Placement