A Napi Gazdaság pénteki számának cikke

A magánnyugdíjpénztárak működési költségeinek felhasználásával kapcsolatos vizsgálatát a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) befejezte, a pénztárak befektetési tevékenységének ellenőrzése pedig várhatóan a nyár végén zárul le − mondta a Napi Gazdaságnak Gaál Szabolcs Barna, a Kehi elnöke. Tájékoztatása szerint a hivatal vizsgálatainak két fő iránya közül a pénztárak működésével kapcsolatos ügyek azok, amelyeknél a feltárt visszaélés-gyanúk miatt már 9 feljelentést tettek, összességében 5,2 milliárd forint körüli elkövetési értékre, a sajtóban megjelent három pénztár esetében.

A szakember elmondta, a hatályos jogszabályok szerint a vizsgálatuk lezárásáról a pénztárakat nem kell külön értesíteni − erre csak akkor lenne szükség, ha javaslatokat fogalmaznának meg irányukba. A jelentést a kormánynak kell eljuttatniuk, a pénztárak számára ugyanakkor − a helyszíni egyeztetések folyamatos kapcsolattartása mellett − megadták a lehetőséget arra, hogy a vizsgált tárgykörökről és az ellenőrzés megállapításairól tájékozódjanak. A feljelentésekben szereplő tényállásokkal kapcsolatban ugyanakkor a már megindult büntetőeljárások sikere érdekében további egyeztetésekre nincs lehetőség. Ezek részleteit és a bizonyítékokat a pénztárak a nyomozás során ismerhetik majd meg és azokra természetesen észrevételeket is tehetnek. A Kehi első embere szerint munkájukat az minősíti, hogy mely feljelentés esetében indít nyomozást a gyanú megalapozottságára a rendőrség, márpedig a pénztárak esetében már történt ilyen intézkedés.

Gondok az ingatlanokkal

A pénztárak befektetési tevékenységének ellenőrzése során a legkirívóbb problémákat bizonyos ingatlanalapokba történt befektetéseknél, illetve az alapok mögött található ingatlanok vagyonértékelésénél találta a vizsgálat. Számos esetben derült fény arra, hogy bizonyos ingatlanokat (nemegyszer offshore hátterű cégek) rendkívül olcsón vásároltak meg, jellemzően önkormányzatoktól, majd azokat szinte azonnal, többszörös áron értékesítették az ingatlanalap számára. Ráadásul az offshore hátterű cég és az ingatlanalap-kezelője tisztségviselői között több esetben is személyi összefonódásokat tárt fel a hivatal. Volt olyan pénztár, amely ilyen alapba fektette a tagok megtakarításait, anélkül hogy azt bármilyen döntés-előkészítés vagy előzetes kockázatelemzés előzte volna meg. Gaál Szabolcs Barna szerint azt majd a rendőrségi nyomozásnak kell feltárnia, hogy ezekben az esetekben a pénztártagok megtakarítását az ingatlanalapba fektető pénztár vezetésének vagy a vagyonkezelőnek a felelőssége állapítható-e meg.

Tudtak volna olcsóbban is dolgozni

A Kehi elnöke szerint a vagyonkezelőkkel kapcsolatos vizsgálataik arra is fényt derítettek, hogy míg külső szervezeteknek − esetenként más pénztár pályázatán − egyes vagyonkezelők 0,2−0,4 százalékos díjért hajlandóak voltak dolgozni, a saját pénztár esetében rendre kihasználták a törvény adta maximumot, a 0,8−0,9 százalékos mértéket. Utóbbi megbízást ráadásul a törvény előírásait megszegve, pályázat nélkül nyerték el a cégcsoportba tartozó magánnyugdíjpénztártól. A Kehi kiemelkedően súlyos jogszabálysértésként értékelte azt is, hogy a kötelező tagság alapján működő magánnyugdíjpénztárak egy része az önkéntes pénztári ághoz kapcsolódó költségeket a magán-nyugdíjpénztári tagok befizetéseiből is finanszírozta. Volt továbbá olyan pénztár, amely maga sem tudta elkülöníteni az önkéntes és a magán ágazatra fordított költségeket, vagyis a működésre fordítható pénzeszközeinek felhasználása teljesen átláthatatlan volt. Indokolatlan kiadásnak tartja a Kehi azt is, amikor a rosszul teljesítő pénztár vezetői a veszteséges működés és a pénztár belső szabályzatának rendelkezései ellenére magas bónuszokat fizettek ki.

Erősödik a hivatal érdekérvényesítő képessége

A kormány hétfői rendelete értelmében a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal a jövőben saját nevében − közvetlen jogi érdek fennállásának igazolása nélkül − keresetet indíthat a hatáskörében eljárva megismert szerződés semmisségének megállapítása érdekében.

A Kehi a tagszervezéssel megbízott ügynökök díjazásával kapcsolatban is problémákat tárt fel: volt olyan pénztár, ahol a tagszervezők fiktív "tagok" után is díjazásban részesültek, vagyis olyan személyek után került részükre ügynöki díj kifizetésre, akiknek a tagsági jogviszonya létre sem jött, mivel a pénztárnak tagdíjat nem fizettek be. Gaál Szabolcs Barna szerint érthetetlen az is, hogy a pénztár miért nem kísérelte meg a jutalékok visszaírását, amikor erre a tagszervezőkkel kötött szerződések lehetőséget biztosítottak számára. Egy másik pénztár pedig a tagszervezővel kötött szerződésében a jogszabály kifejezett tiltása ellenére a pénztár teljes taglétszáma után állapította meg a tagszervező díjazását, és nem az általa ténylegesen beléptetett nyugdíjpénztári tagok után.

Miért csak most szólnak?

Arra a kérdésre, hogy a fenti hibákat miért nem tudták felügyeleti vizsgálatok korábban feltárni, a Kehi elnöke úgy vélekedett: a pénztárakkal kapcsolatban a PSZÁF korábban is és a Kehi ellenőrzésével párhuzamosan is folyamatosan folytatott ellenőrzéseket, amelyek során számos jogszabálysértést tárt fel. A Kehi a pénztárak gazdálkodását az előzményeket is figyelembe véve, a PSZÁF-fel is együttműködve átfogóan vizsgálta, amelynek során a felügyelet korábbi ellenőrzéseinek tapasztalatait is hasznosította. Az ellenőrzés megállapításai nyomán a szakember szerint a jogszabályi környezet módosítására is javaslatokkal fognak élni, a büntetőfeljelentések mellett pedig vélhetően javasolni fogják, hogy egyéb ügyekben a PSZÁF közérdekű igényérvényesítési eljárásokat kezdeményezzen.

QP | Quality Placement