A Napi Gazdaság keddi számának cikke

Idén nyáron a második legnépszerűbb termék a gabonafinanszírozás (az MNB olcsó hitele után), ami túlnyomórészt közraktári hitelezést jelent, bár a régi partnereknek rugalmas kereskedelemfinanszírozási technikákat is kínálunk − mondta a Napi Gazdaságnak Takáts Zsolt, a Raiffeisen Bank csoportvezetője. Az első hitelszerződéseket már alá is írta a saját bevallása szerint a kibocsátott közraktári jegyek harmadát finanszírozó bank. A többi megkérdezett pénzintézet is élénkülést vár ezen a piacon − a K&H inkább csak az őszi szezonindulástól, jelenleg ugyanis még a közraktári limitek megállapítása zajlik. A bankok főképp azok részéről számítanak jelentősebb finanszírozási igényre, akik az alacsonyabb betakarításkori árajánlatok miatt a későbbi értékesítés mellett döntenek, de várhatóan a kereskedők részéről is lesz érdeklődés.

A K&H szerint a közraktári árak az újraéledő verseny miatt az előző évekhez képest csökkennek, a finanszírozás költségeit a pénzpiaci körülmények mellett az egyes bankok forráshelyzete fogja meghatározni. Az MKB Bank szerint a mérséklődő alapkamat is kedvezően hathat a finanszírozási költségekre. A Budapest Banknál úgy látják, hogy mivel ezen a piacon főként forintalapú és rövid lejáratú termékalapú finanszírozás a jellemző hiteltermék, az ezekhez kapcsolódó költségek nem változtak számottevően. Az élénkülő versenyt az is jelzi, hogy míg az elmúlt két-három évben a legtöbb pénzintézet csak a letett áru értékének 60-70 százalékát finanszírozta közraktári hitellel, addig idén a legtöbbjük már átlag 80 százalékos vagy afölötti finanszírozási arányt is elfogadhatónak tart. (A Budapest Bank továbbra is maximum 80 százalékban finanszírozza a közraktározott árut.) A K&H szerint az alapesetben 80 százalékos arányt befolyásolhatja a cég minősítése és az áru fajtája is, a Raiffeisennél pedig akár 90 százalék is előfordulhat ügyfélminősítéstől függően. Az MKB még mindig túl volatilisnak tartja a gabonapiacot a tisztán árualapú finanszírozáshoz − annak  mértékét jelentősen befolyásolják az ügyfelek gazdálkodási adatai is, és ez az átlagosan 70-80 százalékos arányt akár 5-10 százalékkal is növelheti.

Az idén elfogadott közraktári törvény hatásait inkább középtávon várjuk, amikor az elektronikus vagyonvédelmi rendszer kötelezővé válik és minden piaci szereplőnél bevezetik, mivel ez növelni fogja a finanszírozási biztonságot − mondta a Napi Gazdaságnak Takács Zoltán, a Budapest Bank vállalati értékesítési vezetője. (A Korona Közraktárnál indulása óta ilyen rendszer működik, a többi szereplőnek 2017-ig fokozatosan kell bevezetnie.)

A módosításoktól tisztább piacot vár az MKB Bank, amely néhány, a tárolással kapcsolatos új jogszabályi előírást már eddig is alkalmazott, illetve elvárt ügyfeleitől, csökkentve a tárolással járó kockázatokat. Hosszabb távon a törvény által bevezetett áru- és piacvédelmi intézkedések − elektronikus vagyonvédelem, közraktári biztosíték − vélhetően növelik majd a közraktározás költségeit, ám e lépések olyan addicionális kockázatmérséklést is jelenthetnek a finanszírozók számára, amelyek hatására a költségek kompenzálódhatnak ezen az oldalon.

Mind a letevői − termelői és kereskedői − oldalról, mind a bankok részéről növekvő aktivitást tapasztalunk − közölte Hetényi Csaba, a Korona Közraktár Zrt. vezérigazgatója. Utóbbiak szemében főleg a csökkenő kamatok és az erős biztosíték melletti forintalapú hitelezés jelenti a fő vonzerőt, a növénytermesztés stabilitása mellett. Az új közraktári törvény két-három éves távon tovább erősítheti a banki aktivitást, főképp az elektronikus áruvédelem miatt. Ez utóbbi fontosságát az is jelzi, hogy a Korona által kibocsátott közraktárjegyek harmadához tavaly már nem is kapcsolódott hitel, a letevő kereskedő számára az árubiztonság volt a fő szempont. Ha a kukorica nem sínyli meg túlzottan a mostani szárazságot, és továbbra is így nő a piac, akkor akár a tavalyi értéket is meghaladhatja, a csökkenő terményárak ellenére is − tette hozzá Hetényi Csaba. Ez lehetőséget adna a cégnek arra, hogy elérje azt a kibocsátási volument, amellyel már nem lesz veszteséges a működés a jelenlegi, nyolc éve változatlan közraktározási árak mellett. Az utóbbi három évben ugyanis az elektronikus vagyonvédelmi rendszer működtetése komoly terhet jelentett. Az idén cash flow-szinten már pozitív eredményt várunk − tette hozzá a vezérigazgató.