Siklósi Máté, ügyvezető partner, fogyasztóvédelmi főtanácsadó (CP Contact)  írása.

Néhány alapfogalmat mindjárt az elején érdemes tisztázni. Mivel sokaknak nem tiszta, fontos leírni, hogy mi a jótállás és a szavatosság között a különbség, illetve azt is, hogy Magyarországon a „garancia” nem jogi fogalom, amit az alatt értünk, azt jótállásnak és szavatosságnak keresztelték el a jogalkotók.

Kapcsolódó

Az alapvető különbség a két fogalom között az, hogy míg a jótállásra kötelezett vagy azt vállaló (kereskedő) az eladott tárgy esetében a jótállás teljes ideje alatt vagy javít, cserél, visszafizeti a vételárat, ha a termék meghibásodott, vagy bebizonyítja, hogy a hiba a fogyasztónak történő átadás után keletkezett.

Ezzel szemben a szavatosság alapvetően arról szól, hogy amennyiben meghibásodik a termék, a vevőnek kell bebizonyítania, hogy a hiba már az eladáskor benne volt a termékben.

Szavatosság az EU területén

Az EU rendszerében a szavatosság az az alapvető jog, amelyet minden termékre egységesen biztosít, és évtizedek óta kötelező minden új termékre, minden fogyasztói szerződés esetében 2 év szavatosságot biztosítani, míg használt termékek esetében 1 évig tart ez az időszak. Fontosnak tartották ugyanakkor, hogy legyen egy olyan időszak, amelyen belül a termék meghibásodása esetén ne kényszeríthesse az eladó a fogyasztót arra, hogy neki kelljen szakértőhöz rohangálnia.

Ez az időszak a legtöbb tagállamban 6 hónap volt, azaz azt mondta ki a jogszabály, hogy a 2 éves szavatossági idő első hat hónapjában vélelmezni kell, hogy ha a termék meghibásodik, akkor az a hiba vélhetően gyártási eredetre vezethető vissza. Ha az eladó/gyártó be szeretné bizonyítani, hogy a hibát a fogyasztó nem rendeltetésszerű használata okozta, van rá lehetősége, de bizonyítás, indoklás nélkül nem utasíthatja el a fogyasztó igényét.

Az unió most ezen változtatott, és ez a fogyasztók szerencséjére hamar megjelent a hazai szabályozásban is: 2022-től már nem 6 hónapig, hanem 12 hónapig, azaz 1 évig kell vélelmezni azt, hogy a fogyasztó által észlelt hiba már az eladáskor benne volt a termékben. Ezt követően a kereskedőnek immár egy évig kell bizonyítania, ha el akarja utasítani a fogyasztói reklamációt. A fogyasztó számára ugyanakkor meghosszabbodik az az időszak, amíg nyugodtan használhat egy terméket: egy éven belüli javítás vagy csereigényét ellenbizonyítás nélkül nem utasíthatja el a kereskedő.

Milyen termékek esetében van változás?

Az új rendelkezés így elsősorban azokat a termékeket érinti, amelyek vásárlási értéke 10 ezer forint alatt van, illetve azokat, amelyek nem tartoznak a kötelező jótállás hatálya alá. Ilyenek a ruhaneműk, játékok, lakberendezési tárgyak a bútorok és matracok kivételével, a gépnek nem minősülő háztartási és barkácseszközök (például lapátok, csavarhúzók, kanalak, tányérok).

A változtatás így az olcsóbb, jellemzően ritkábban elromló termékekre, illetve a ruhaneműre (különösen az igen sokat reklamált cipőkre) és a játékokra lesz kiemelt hatással. Mivel eddig a cégek túlnyomó többsége megoldotta a 6 hónapon belüli bizonyítás kérdését (szerzett szakértőt, szakvéleményt annak bizonyítására, hogy a termék hibája gyártási eredetű, vagy nem), vélhetően az erre fordítandó költségeik meg fognak duplázódni.

Hungarikum a kötelező jótállás

AZ EU fogyasztóvédelmi rendszerében a jótállás nem kapott különösebb szerepet, a tagállamokban a szavatosság kötelezően előírt, míg a jótállást a gyártó, vagy a kereskedő biztosítja a vásárlóknak – ha akarja. A magyar rendszer ebben jelentősen eltér az EU többi tagállamától, nálunk van kötelező jótállás, amely a fentiek alapján sokkal erősebben védi a fogyasztót, mint a szavatosság. Igaz, hogy ez a jog csak értéksávosan használható fel (eleve csak 10 ezer forint értéket elérő termékek esetében) és csak a kormányrendeletben meghatározott termékekre, termékcsoportokra igaz (például gépek, szemüvegek, bútorok, járművek, kerti játékok, sporteszközök, nyílászárók ). A magyar kormány éppen 2021-től szigorította a jótállás szabályait, januártól már nem csak egy éves jótállást kell biztosítani a rendeletben felsorolt termékekre, 100 ezer forintot elérő érték esetén 2 év, 250 ezer forintot elérő bruttó ár esetén pedig 3 év jótállást ír elő a jogszabály, ha a vásárló fogyasztónak minősül.

A korábbi céges gyakorlat jellemzően az volt, hogy 6 hónapon belül reklamált termék esetében vagy javították, cserélték a terméket, vagy, ha ezek nem hoztak megoldást, akkor visszafizették a vételárat. Amennyiben a termék meghibásodását a fogyasztó 6 hónapon túl jelentette be, úgy elutasították a megkeresést, megvárva, hogy a fogyasztó tud-e szakvéleményt szerezni a hiba gyártási eredetéről. Ha tudott, a többség korrektül eljárva javította, cserélte a terméket, vagy visszafizette a vételárat.

Használt termékek

Kevesebben tudják, de az EU szavatossági joga a fogyasztókat használt termékek esetében is védi. A szabályozás eddig az volt, hogy az egy éves szavatossági idő használt termékekre is kötelező volt, ezen belül 6 hónapig ugyanúgy fennállt a vélelem, ha meghibásodik, a hiba eredetét az eladónak kell bebizonyítania. Ez nyilván a használt gépjárművek, és a használt telefonok, számítógépek piacán volt izgalmas kérdés.

Jövő januártól a kereskedőknek fel kell készülniük arra, hogy a 6 hónapos vélelem itt is 12 hónaposra változik, azaz az egy éves használt termékekre vonatkozó kellékszavatossági időben az eladónak kell bebizonyítani a hiba eredetét, ha nem akarnak javítani, cserélni, vagy vételárat visszafizetni.

A használt termékek terén eddig is igen magas volt a tudatlanság a kereskedők jelentős része esetében. Használt telefonos és számítógépes cégek jelentős része zárta ki, hogy neki bármilyen felelősséget is vállalnia kellene egy eladott használt telefon vagy laptop után, holott ez már eddig sem így volt.

A fogyasztóvédelmi szabályrendszerben megtévesztésnek, azaz súlyos jogsértésnek minősül, ha a fogyasztót nem tájékoztatják a jogszabályban foglalt jogairól, pláne, ha azzal ellentétes információt kap (nincsen, vagy csak 1-2 hónap a jótállás, szavatosság).

Átalakul az önkéntes jótállás is

A változások egyik további fontos eleme, hogy rendet átláthatóvá és egyértelművé kell tenni a gyártók, forgalmazók által önként biztosított jótállást is. Az autókereskedők például többnyire idén sem a jogszabályban kötelezően előírt 3, hanem 4, 5, vagy akár 7 éves jótállást is kínálnak (és ezeket szerződésbe is foglalják, ám, ezek kiterjedése a jogszabályban foglaltakhoz mérten esetenként erősen korlátozott) új gépjárműveikre. Eddig csak az igazán korrektül és tudatosan eljáró autókereskedők vagy márkák adtak át jótállási jegyet az önkéntesen adott jótállás kapcsán, januártól ezt már mindenkinek kötelező lesz megtennie.

Ez azért fontos a fogyasztónak, hogy megszűnjön az a jelenség, amit a szakértők „marketing-jótállás” néven ismernek. A gépet, berendezést magas jótállási idővel értékesítik, a reklámban jól látható helyen az 5, 10 vagy 25 év, majd amikor a fogyasztó érvényesíteni szeretné a jogát, nincsen amire hivatkozzon: a jótállásról sem szerződés, sem jótállási jegy nem rendelkezik, csak a termék csomagolásán, vagy a reklámanyagban szerepelt.

2022 januárjától az a kereskedő, aki önkéntes jótállással értékesít terméket, köteles az értékesítéskor átadni a fogyasztónak a magyar nyelven írott jótállási nyilatkozatot (jótállási jegyet), amelynek tartalmi elemei is kötöttek. Fontos, hogy fogyasztói szerződés esetén az önkéntesen vállalt jótállás feltételei nem lehetnek alacsonyabb szintűek, mint a jogszabályban rögzített jótállás vagy szavatosság feltételei.

Mit kell tenniük a vállalkozásoknak?

A gyártók is, illetve a kereskedők is kötelesek 2022. január elsejére módosítani online tájékoztatóikat (ÁSZF, jótállási, szavatossági tájékoztató), amelyek alapján a webshopokban tájékozódnak a fogyasztók. A fogyasztói szerződésekről szóló kormányrendelet alapján az üzletekben is kötelező a jótállásról, szavatosságról, vagy akár a panaszkezelésről szóló előzetes tájékoztatás. Ha eddig nem rendelkeztek ilyen tájékoztatóval, akkor azt most meg kell alkotni, ha rendelkeztek, akkor azokat módosítani kell az új jogszabálynak megfelelően.

Ahol önkéntes jótállást biztosítanak, és eddig nem adtak át jótállási jegyet, tájékoztatót, ott készíteni kell, ahol volt eddig is, ott a tartalmát kell ellenőrizni, hogy minden megfelel-e az új szabályozásnak.

Fontos figyelmet fordítani az üzletben dolgozó alkalmazottak tájékoztatására: sokaknak még a 2003 óta fennálló 2 éves szavatossági szabályozás sem tiszta, de a 6 hónap 12 hónapra nyúlásáról biztosan nem árt képzéssel, tájékoztató anyagokkal segíteni az eladókat. A fogyasztóvédelmi szabályok szerint a képzetlenség vagy tájékozatlanság okán a fogyasztónak átadott hibás információ megtévesztésnek számít, amit a hatóság gyakran szankcionál.

Siklósi Máté, ügyvezető partner, fogyasztóvédelmi főtanácsadó (CP Contact) írása.