Mintegy 1000 hektárra tervez napelemes erőműveket építeni a jó kormányzati kapcsolatait hirdető NES Energy Zrt. - írja a 444.hu, hozzátéve, hogy a szükséges földterület megszerzéséhez a cég, illetve annak vezetője az ITM-hez fordult segítségért. A hátszél ahhoz kellett, hogy az észak-magyaroroszági régióban (Kazincbarcika, Putnok, Ózd térsége) ennek megfelelően átminősíthessenek földterleteket, illetve előkészítsék a terepet e beruházásokhoz.

A minisztériumi tárgyalások olyannyira sikeresek voltak, hogy a kormány májusban nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította a projektet, és a NES kérésére 18 településen 229 helyrajzi számon szereplő területet sorolt át e minősítés alá. Ez azt jelentette a kiszemelt 1000 hektár negyedén-ötödén bérlőként dolgozó gazdaságok alól az érvényes szerződéseik ellenére kihúzzák a földet. Ehhez a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal augusztusban meg is adta az engedélyt.

QP | Quality Placement

Százmilliárdos projekt

A kisajátítások elkerülése végett a Kazincbarcikához közeli Szuhakáló elfogadta a kiszemelt földterületekre megajánlott összeget (illetve: sikerült azt az eredeti 2,5 millió forint hektáronkénti szintről 4 millióra felvinni), de a pénzükhöz majd csak akkor juthatnak hozzá, ha a területen a napelemes erőmű építéséhez az engedélyt a cég - egy éven belül - valóban megszerzi. Addig viszont az átminősítés költségeit, a bérlőkkel való viszony felszámolását és az esetleges kártalanítást a településnek kell viselnie.

Plachy László azt mondta a portálnak, hogy 2023 végére készen lesznek, amikor viszont arról érdeklődtek, hogy a 100 milliárd forintos nagyságrendű beruházást hogyan fogja megvalósítani egy olyan céggel, amelynek tavaly 8,5 millió forint árbevétel mellett 17 millió forint vesztesége volt, Plachy saját tőkét és több befeketetővel jelenleg is folyó tárgyalást emlegetett.

Néhány kérdőjel

A napvilágra került történetnek van egy másik olvasata. Az, hogy ha valaki ma 1000 hektáron állítana fel napelemeke, kapásból a legnagyobb fotovoltaikus potenciállal fog rendelkezni az országban. A jelenlegi, általános telepítési gyakorlat szerint nagyjából 2 hektárra lehet 1 MW-nyi napelemes termelőkapacitásra képes paneltömeget telepíteni. Vagyis: ezer hektár ideális esetben 500 MW-os arzenált eredményez. Ez nagyjából ötször akkora potenciál, mint amije Magyarországon ma a legnagyobb ágazati szereplőnek van!

Az MVM napelemes portfóliója jelenleg 2 darab 20 MW-os, és valamivel több, mint száz darab, egyenként 0,5 MW teljesítményű fotovoltaikus erőműből áll. Ez nincs egészen 100 MW - és az MVM terveiben nem szerepel e méret többszörözése.

Getty Images

Egy másik kérdőjel a hálózatra csatlakozással kapcsolatos. Az 500 MW termelési potenciál (ami egy jelenlegi paksi atomreaktor blokk mérete!) nem tűnik túl soknak, azonban a térségben, ahová a NES ezt a betáplálást a jelek szerint megálmodta, ilyen szempontból meglehetősen gyér területnek számít. A régióban egyetlen erőmű produkál hasonló volument: a széntüzelésű Mátrai Erőmű, amely jelenleg 450-550 MW közötti teljesítménnyel dolgozik.

Amennyiben az Ózd környéki 1000 hektáros projekt megvalósulna, az a jelenlegi napelemes erőművi tapasztalatokat alapul véve bizonyosan plusz megoldandó hálózati, illetve energiaszabályozási feladatokat generálna. Előbbit azért, mert ezt az 500 MW, lokálisan jelentkező plusz teljesítményt fel kellene tudni csatlakoztatni az országos hálózatba - márpedig erre jelenleg sem az Émász (hamarosan E.On) hálózati renszere, sem az országos gerinchálózat nincs felkészítve. (Jellemző, hogy a hálózati fejlesztést maga az MVM is csak uniós hitelből képes finanszírozni - legutóbb a délkeleti régióhoz kaptak egy 120 millió eurós pakkot.)

Utóbbira viszont azért lenne szükség, mivel jelenleg a magyar naperőműves termelőerő - ami nagyjából 1200-1500 MW a háztartási erőművek nélkül - már láthatóan befolyásolja például a paksi atomerőmű termelését.