Az Európai Műtrágyagyártók Szövetsége augusztus eleji állásfoglalásában felhívta az európai politikusok figyelmét, az élelmiszer-előállítás hosszú távú biztosítása érdekében garantálják, hogy az ágazat lehetőség szerint továbbra is hozzáférjen a közösség területére érkező földgázhoz, még akkor is, ha ellátási problémák miatt valamilyen szinten korlátozni kell az ipari felhasználást. Emellett további jelentős támogatást sürgettek, nemcsak az egekbe szökő földgázárak miatt leálló műtrágyagyártók, hanem a farmerek számára is, az idén és jövőre is.

Az európai műtrágyagyárak 70 százaléka áll, még azok is, amelyek tengerpartok közelében vannak, és esetenként saját ammónialefejtővel rendelkeznek. Pár héttel ezelőtt a péti Nitrogénművek is leállította ideiglenesen a termelést, miután olyan földgázárak alakultak ki, amelyek mellett már nem lehet olyan áron gyártani, amire lesz is kereslet – mondta az Index megkeresésére Bige László, a Nitrogénművek Zrt. tulajdonosa.

A gáz- mellett az áramár is elszállt

Bige szerint tíz év átlagában a péti üzem havi földgázköltsége 5-20 millió euró között változott, ez 300 eurós gázzal számolva 144 millió eurós kiadást jelentene havonta, és akkor még az egy év alatt tízszeresére drágult villamos energiát nem is vették számításba, holott az elmúlt napok 650-800 eurós megawattóránkénti árszintje is komoly terhet jelent a cégnek. Ahhoz képest mindenképp, hogy 2021 tavaszán ez még 45 euró volt megawattóránként. Példaként említette, hogy a megawattóránként 300 eurós földgázból – durva becslés szerint – tonnánként 1300-1500 eurós nitrogénműtrágyát lehet előállítani, ha az összes költséget figyelembe veszi a gyártó.

Ez 405 eurós forintárfolyammal számolva 526 500 és 607 500 forint közötti tonnánkénti műtrágyaárat feltételez,

amit aligha fizetne meg az évszázad aszálya miatt becslések szerint 800-1200 milliárd forintos bevételkieséstől szenvedő növénytermesztő ágazat.

A cég tapasztalatai szerint a hazai gazdák most kezdik belátni, hogy nem lesz olcsóbb a műtrágya, nem érdemes továbbra is kivárni a vásárlásokkal. Bige László szerint a nagyobb agrárcégek várhatóan drágán is megveszik a komplexebb nitrogénműtrágyákat, mivel a terméshozamok biztosításához szükségesnek látják ezt.

Lengyelországban mind az öt műtrágyagyár leállt

A szakember szerint a teljes uniós műtrágya-előállítás átlagosan évi 45 millió tonna, az elmúlt hetekben, hónapokban – de van olyan európai üzem, amely egész évben állt – kieső gyártási kapacitásokat azonban - ha lenne is megfizethető árú földgáz - már akkor sem tudja pótolni a mezőgazdaság szükségleteihez képest időben az ipar. Lengyelországban mind az öt gyár szünetelteti a termelését: ez havi félmillió tonnás kiesést jelent, a Nitrogénművek leállása 120 ezer tonnás mínusz egy hónapban, és nagyságrendileg ekkora hiányt jelent a marosvásárhelyi vagy a horvát gyár pihenőre küldése is.

Az eddigi infláció még csak a kezdet, mivel mostanra még csak a tavalyi gabonaár-emelkedés hatása jutott el az élelmiszerek fogyasztói árába, az idei termelést drágító hatások beépülése még csak most kezdődik

- véli Bige László.

Azt is illúziónak tartja, hogy az uniós műtrágya-igények esetleg direkt orosz importból kielégíthetőek, szerinte legfeljebb 7 millió tonna műtrágya hozható be reálisan Oroszországból, már ha nem vet ki arra is exportvámot, majd később exportkorlátozást a saját mezőgazdasága védelmében az orosz kormány - olvasható az Index cikkében.