Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Az előző kormányzati ciklusban az volt a kormánypártok szándéka, hogy csak a közszolgálati médiumok adhassanak politikai hirdetést. A nemzetközi kritikák hatására meghátrálásra kényszerült a kormányzat, amelynek végén még az alaptörvényt is módosítani kellett.

A törvény kötelezővé teszi, hogy az M1, a Kossuth Rádió, és a Duna TV minden országos listát állító pártnak azonos terjedelemben, és ingyenesen leadja reklámfilmjeit. Az országosan elérhető kereskedelmi médiaszolgáltatók esetében a törvény már csak a lehetőséget adja meg. Azaz a szolgáltató maga dönti el, hogy egyáltalán kíván-e politikai reklámot sugározni, vagy sem. Fontos, hogy rájuk is vonatkozik az a szabály, minden induló ugyanannyi lehetőséget kell kapjon, és mindezt természetesen ingyen.

Négy évvel ezelőtt a kereskedelmi tévék nem éltek ezzel, és a pártoknak sem igazán kellettek a köztévés felületek.

A Policy Agenda négy csoportba sorolta a televíziókat:

  • Kormánypárti tévék: Echo Tv, TV2, Spíler Tv
  • Ellenzéki tévék: ATV, Hír TV
  • Semleges, de hírszolgáltatást nyújtó tévé (ebből csak egy van): RTL Klub
  • Semleges, hírszolgáltatás nem nyújtó tévék: például 4-es csatorna, Story 5, Magyar Sláger TV
Ahhoz nem kell jelentős jóstehetség, hogy megállapítsuk a 2018. évi országgyűlési választások eredményére - bárhogyan is döntenek a kereskedelmi médiumok - nem lesznek jelentős befolyással a televíziókban futó politikai hirdetések

- írják a PA elemzői.

Sokkal fontosabb eszközök lesznek a nyomtatott és elektronikus médiumok hirdetései, a netes hirdetések a direkt telefonos kampányok, valamint az utcai plakátok. Utóbbi esetében a kormánypártok és a Jobbik rendelkezik jelentős erővel.