A mintegy 300 milliárd forint becsült vagyonnal rendelkező Gattyán György informatikai befektető az év nagy részét külföldön tölti, mostanában főként az Egyesült Államokban él, ezért Friderikusz Sándor a podcast műsorában megkérdezte tőle, követi-e a magyarországi politikai-gazdasági eseményeket, foglalkozik-e velük.

A milliárdos azt válaszolta, hogy a múltban „nem igazán, de az, ami az elmúlt fél évben zajlik, azzal jobban foglalkozom.” Ezt pedig azért teszi, mert megfogalmazódott benne, „mivel tudna hozzájárulni a magyarsághoz”.

Kapcsolódó

Abszurd, hogy egy magyar üzletembernek félnie kell

Szerinte azért is alakulhatott mostanában ki határozott véleménye, mert abszurdnak tartja, „hogy egy magyar üzletembernek félnie kell bármitől” - írta a Forbes az interjúban elhangzottakról. Ezután azt mondta a kialakult magyarországi politikai helyzetről, hogy „van két nagy tömb, mindkettő sározza egymást, de nem foglalkozunk azzal, hogyan lehetne a magyar gazdaságot, a magyar életet megújítani, jobbá tenni". A két politikai erő a milliárdos szerint "elsősorban azt nézi, hogyan lehet törésvonalat létrehozni a magyarságban", hiszen ezen a törésvonal mentén tudnak szavazótábort, illetve hatalmat megragadni.

Friderikusz Bige Lászlóról, a milliárdos műtrágyagyártóról is megkérdezte Gattyánt - Bige cégei ellen több hatósági eljárás is indult, a közelmúltban a GVH több mint 11 milliárdos bírságot szabott ki a cégeire kartellezés miatt -, hogy nem érez-e sorsközösséget vele, mert neki is kikezdték a vállalkozásait. Az informatikai vállalkozó válasza szerint távolságtartással figyeli a Bige körüli eseményeket, személyesen nem igazán ismeri és nem is tudja, hogy milyen ügyek folynak vele kapcsolatban.

A NAV sok milliárdot követel a Doclertől

Gattyán György legtöbb cégét a luxembourgi Docler Holding S.á.r.l. fogja össze. A vagyonkezelő utolsó elérhető beszámolója 2019-es, abban arról írnak, hogy több céggel szemben is követelése áll fenn a magyar adóhatóságnak. A legnagyobb összegű a WebMindLicenses Kft.-vel szemben: a másodfokú bírósági eljárást követően 80 millió euró (adó, bírság, kamat) követelés vált esedékessé és behajthatóvá. (Az elmúlt közel tíz évben a Doclernek kedvező bírsági döntések is születtek, de a NAV a megismételt eljárásban is jelentős adóhiányt tárt fel.) A Docler az "adóvitákról", arra hivatkozva, hogy az eljárások még folyamatban vannak, nem kívánt nyilatkozni (lapunk ez ügyben idén augusztusban, illetve szeptemberben kereste a céget).

Van harmadik erő is?

Gattyán arra a kérdésre, hogy Bigéhez hasonlóan elgondolkozott-e azon, anyagilag támogassa az ellenzéket, nem adott konkrét választ.

„Ez egy érdekes kérdés, mert mire váltanánk le, mit. Én először is azt gondolom, hogy senkit nem kell leváltani. Nagyon fontos megérteni, hogy a mandátum lejár. Ugye, itt ma mindenki le akar váltani valakit, vagy valamilyen rendszert. Nem, hát lejár a mandátum. Vége, nincs tovább.”

Majd Friderikusz felvetésére, miszerint van hosszabbítási lehetőség, azt mondta, hogy "nem, van egy választási lehetőség". A magyar társadalom most „két múlt közül választhat”, ha viszont minél több az alternatíva „akkor a magyar társadalom végre talán tud dönteni.”

Elindult a digitalizációs mozgalma

Gattyánnak a napokban bejelentett A legnagyobb vállalkozás elnevezésű kezdeményezéséről is beszélnek az interjúban. A milliárdos Magyarország mielőbbi digitalizációjának érdekében - hogy "ez a tudás tervvé váljon" - létrehoz egy alapot, több száz millió forint befektetéssel. Jelenleg területi képviselőket, kutatókat keresnek, állást kínálnak 106 képviselőnek, az ország 106 választókörzetében, hogy azok felmérjék a lakossági, digitalizációval kapcsolatos igényeket. (Már közel ezren jelentkeztek a felhívásra.)

Az üzletember az interjúban állítja, van egy felmérésük, amiben „a magyar felnőtt lakosság több mint fele nyilatkozta, hogy nem elégedett azzal, ahogy a magyar állami szolgáltatások digitalizációja zajlik.”

A digitalizáció Gattyán szerint a mostani kor gőzgépe, aki ennek bevezetésével lemarad, komoly hátrányokat szenved. A Forbes szerint Friderikusz felvetette, hogy először a lerongyolódott egészségügyet vagy a szegénység felszámolását kellene célként kitűzni, de az üzletember szerint ez „tyúk vagy a tojás” problémája, hiszen „nyilván fizetést kell emelni, de attól még nem korszerű, ahogy működik a rendszer.” A korszerűsítéssel kell foglalkozni, amihez technológiai megoldások kellenek. 

A digitalizáció gyors, GDP-ben mérhető eredményt hozna

Magyarország egy kis Szilícium-völgy lesz? - tette fel a kérdést Friderikusz.

Gattyán úgy gondolja, hogy a digitalizáció területén Magyarország gyorsan független lehetne, és ha még több vállalkozó és az állam is foglalkozna a digitalizációval, akkor ez az ország GDP-jén is meglátszana. Jelenleg szerinte még csak félmegoldások vannak a hivatali ügyintézésben vagy az egészségügyi ellátásban a digitalizálást tekintve. Ő arra akarja felhívni a magyarok figyelmét, hogy szükség van a változásra több területen is, és ehhez eszköz lehet a digitalizáció.

Akár mindkét oldallal együttműködnének

Gattyán az ötletével provokálni akarta az államot, mert a digitalizációval minél előbb foglalkozni kell. Ebben ő és cége szívesen együttműködne akár az egyik, akár a másik politikai oldallal. Gattyánék szerepe ebben az, hogy foglalkoznak a témával, és példaként említette, hogy mintákat, szakembereket hoznának más, digitalizáció területén sikereket elért országokból.

Ez a mozgalom idővel politikai szerveződéssé válik? - tette fel a kérdést Friderikusz az üzletembernek, aki a válasza alapján nem zárkózik el ettől.

Akár népszavazási, akár pártformában, de beleállnak

Gattyán hisz abban, hogy a digitalizációra szüksége van az országnak, és ha más nem áll e mögé, akkor ők odaállnak, ha kell népszavazás formájában, ha kell mozgalom- vagy pártformában. Ő tenni akar Magyarországért, ha ehhez elég annyi, hogy elindították a kérdéssorozatot, akkor ennyit tettek, ha nem elég, akkor továbblépnek, de ha szükséges párttá szerveződnek. Ez attól függ, hogy hogyan tudnak kommunikálni az úgynevezett politikai elittel.

A műsorvezető felvetette azt is, hogy mit szól ahhoz, ha egyesek szerint a kezdeményezése a regnáló hatalom érdekeit szolgálja, a 2022-es országgyűlési választás előtt az ellenzéki összefogást gyengíti. 

Ezzel az erővel bárkinek lehetek az ügynöke, de aki ismeri a múltamat, látja azt, hogy egy biztos, a regnáló kormánnyal igazából én nem vagyok jó viszonyban

 – válaszolta a kérdésre Gattyán.

Van esély a változásra

Cégével végeztek kutatásokat, hogy az emberek milyen mértékben akarnak változást, és ez azt mutatja, mindegy, hogy ki, csak ne a két múlt közül kelljen választani. "Kell, hogy legyen egy változás Magyarországon, még ha nincs is 100 százalékosan kidolgozva, hogy hogyan, de tudom, hogy van rá esély" - mondta az üzletember.

Gattyán szerint egyrészről rengeteg vesztenivalója van, másrészről viszont elege van abból, ami most zajlik, és emiatt mély düh van benne, ezért azt mondja: nincs mit vesztenie. Sokan próbálták erről lebeszélni, a családja is, de úgy gondolja, hogy ebbe bele kell állnia. Az embereket fel kell rázni, akik így elkezdhetnek gondolkodni azon, van harmadik lehetőség.