Drasztikusan csökkent a túlóra-kifizetések összege az Audinál az elszámolási időszak bevezetése óta, azaz 2012-től kezdve, amikor az új Munka törvénykönyvének (Mt.) hatályba léptetésével lehetővé tették ennek a munkaidő-szervezési eljárásnak az alkalmazását. Ezt a munkáltató kollektív szerződés által tudta keresztülvinni, amit komoly alkudozások előztek meg (például emelt műszakpótlékok, kötelező hétvégék, heti maximum munkaidő és egyebek) - tudtuk meg Csalogány Györgytől, az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) alelnökétől.

Miközben a többi nagy járműipari szereplő jellemzően a munkaidőkeret rendszerét alkalmazza a termelés ciklikusságát kiegyensúlyozó rugalmas munkaidő-szervezésre (amely elv egyesek szerint mára értelmét veszítette, hiszen a munkafolyamatok szakadatlanul tartanak a gyárakban), addig az Audi a jóval bonyolultabb, de hatékonyabb elszámolási időszakot működteti. Lapunk úgy tudja, hogy a győri cégen kívül még van néhány kisebb, német gyökerű járműalkatrész-gyártó is, amely ezt az eljárást bevezette, ám azok lényegében üzleti titokként kezelik modelljüket.

QP | Quality Placement

Az a munkáltató, aki elszámolási időszakot akar alkalmazni, nagyon komoly informatikai rendszerrel, illetve programmal, továbbá adatnyilvántartással kell rendelkezzen, hogy a munkaidőt valóban a jogszabályoknak megfelelően le tudja követni: például milyen időegyenleg mikor, hogyan keletkezett, mikor jár le és a dolgozók hogyan állnak ebben az egyenlegben. Az átlag Audi-munkatárs segítség nélkül gyakorlatilag ezt nem tudja lekövetni, ezért ebben sokat tud segíteni a szakszervezet, mivel az is az alkuhoz tartozott, hogy ellenőrzési jogot kapott a rendszerhez. Amikor erről a témáról beszélnek a vállalatnál, legalább egynapos előadásokat szoktak tartani, mert kérdések áradatát kell megválaszolni - magyarázta Csalogány.

A cég kapuin kívül más aligha érti, annyira összetett

A munkaidőkeret és az elszámolási időszak között alapvető eltérés van abban, hogy míg a munkaidőkeretnek van egy egyértelműen meghatározott induló és záró dátuma, ami mindenkire - tehát az egész termelési csoportra - vonatkozik, addig az elszámolási időszak olyan, mintha létezne egy meghatározott időtartamú munkaidőkeret, de már nem egy egységre, hanem egy adott személyre vonatkozóan. Így több ezer embernél, főleg a termelésben dolgozóknál, fejenként alkalmazzák az elszámolási időszakot

A rendszerben mindenkinek van egy saját egyéni időegyenlege, különböző indulási és zárási dátumokkal. Minden héten - és ez a bonyolult benne - indul egy elszámolási időszak, így jön ki az 52 hetes időtartam. Ezzel folyamatosan tolódik az elszámolás: például oly módon, hogy a 13. héttel a következő év 13. hetében, a 25. héttel a következő év 25. hetében kell elszámolni. Az üzemben előfordulhat olyan eset - például a nyári leállás, vagy a megrendelésállomány-csökkenés miatt - amikor a dolgozónak több héten, vagy hónapon keresztül kevesebbet kellett dolgoznia, így mínuszórái keletkeznek, csúcsidőszakban viszont pluszórákkal számolhat. A pluszórákat ugyanakkor a munkáltatók jellemzően nem túlóraként fizetik ki.

Az elszámolási időszaknál az a fontos, hogy a munkáltató minden héten tart egy "leltározást", megnézi, hogy a heti 40 órához képest több, vagy kevesebb munkát végzett a munkavállaló. Az eltérés lehet plusz, vagy akár mínusz irányú: előfordulhat azért, mert valamilyen rendkívüli munkát végzett a dolgozó, de előfordulhat azért is, mert olyan műszakrendbe osztották be, amely nem érte el a 40 órát. Amennyiben a munkáltató elrendel egy túlórát, vagy akár egy lemondást egy adott héten, akkor onnantól kezdve neki 52 hét áll rendelkezésre arra, hogy ezt valamikor ledolgoztassa, vagy lepihentesse.

Az érdekképviseleti vezető szerint a rendszernek két abszolút előnye van: az egyik a rugalmasság, hiszen a pihenőnapokat és a túlmunka - időszakokat egy széles spektrumban lehet "előre-hátra mozgatni". A másik pedig, hogy nem kell a cégnek azonnal a hónap végén kifizetni a túlmunkát, (vagy a hétvégi munkáért garantált túlórapénzt), hanem elég, ha azt hónapok múlva lepihenteti, a mínuszórákat pedig később ledolgoztathatja. Ritkábban előfordul, hogy az elszámolási időszak lejártakor a megmaradt pluszórákat kifizetik, de jellemzően inkább pihenőidőként adják ki.

Kőkemény levonások is jöhetnek

Az elszámolási időszak másik jellegzetessége, hogy a dolgozó felmondása esetén a munkáltató az időszámla aktuális plusz-mínusz egyenlegét a tekintetben vizsgálja, hogy ott adtak-e valami többlet-juttatást a dolgozónak, vagy sem. Ezzel az elszámolási időszakban maradt, le nem dolgozott mínusz órákat előlegnyújtásból eredő követelésként kell elszámolni - magyarán le is vonhatnak a kiugrott munkavállaló fizetéséből.

A záróegyenleg egyénenként eltér. A gyakorlatban a munkatársaknak nagyon sok mínusz órája összejöhet, ami akár a száz órát is elérheti - felmondás esetén pedig a munkáltató minden esetben elszámoltatja ezzel a dolgozóit. A problémák éppen a rendszer átláthatatlanságából fakadnak: időnként a felmondott dolgozók vélt/valós vesztesége több tízezer forint lehet, de akár a százezres nagyságrendet is elérheti - hívta fel a figyelmet Csalogány György. A szakszervezet álláspontja, hogy az elszámolási időszak munkaidő szervezés felelősségét "rátolja" a munkavállalókra, amiért a felmondás pillanatában elszámoltatja őket.

A munkavállalók számos esetben jogi útra terelték az ilyen vitás ügyeket - ezek jelenleg folyamatban vannak - a perek pontos számáról és a lezárt ügyekről azonban az AHFSZ alelnöke nem kívánt nyilatkozni.

Az Audi egyébként nem csak a törvény szerint beosztható maximális, egyéves elszámolási időszakot vezetett be, hanem a kollektív megállapodás alapján az elérhető legmagasabb: évente 300 órányi rendkívüli munkaidőt szabhatja ki dolgozóira.

Az AHFSZ éppen abban látja a fideszes politikusok által beadott új Mt.-módosító óriási veszélyét, hogy az a munkaidőkeretben/elszámolási időszakban történő foglalkoztatásnál lehetővé tenné a munkáltatónak, hogy a jelenlegi maximális 12 helyett, akár 36 hónap után is elszámolhat a dolgozókkal.

Egyértelműen tudjuk, milyen buktatói vannak a rendszernek, ezt egyévesnél tovább hosszabbítani semmiképp nem ajánlott. És még így is nagyon meg kell kérni az árát.

- értékelt Csalogány György.

Az Audi Hungária Zrt.-t már korábban megkerestük a Munka törvénykönyve módosító javaslata kapcsán, a cég azonban nem kívánt megszólalni az ügyben.