Bíró Ferenc, az Ernst and Young igazgatója a Világgazdaság és a társaság által szervezett, a "Patrióta gazdaságpolitika - Korrupció nélkül is van üzlet" című keddi, budapesti fórumon elmondta: a globális mutató 39 százalék, a nyugat-európai átlag pedig 22 százalék. Kifejtette: a felmérések szerint a vállalkozások éves árbevételének 5-7 százaléka folyik el ellenőrizetlen módon.

A felmérésben megkérdezett magyar cégek etikátlannak tartották a korrupciót, 32 százalékuk szerint azonban elfogadható az ajándékozás, ha az ügyfelek megtartásáról van szó. Ez az arány 2010-ben még csak 14 százalékot tett ki.

A megvesztegetés ellen a legtöbb vállalat - mintegy 90 százalék - a belső ellenőrzést használja. Az előadó felhívta a figyelmet a vezetők felelősségére a vesztegetések megakadályozásában, és fontosnak nevezte a személyes példamutatást, az átláthatóság biztosítását.

A magyarországi vállalatok a közép- és kelet-európai régió átlagánál (71 százalék) nagyobb arányban (78 százalék) gondolják úgy, hogy a hatóságok hajlandóak kivizsgálni a korrupciós ügyeket. Úgy vélik azonban, hogy ezek a vizsgálatok kevéssé hatékonyak és csak kevés ügyben születik terhelő ítélet.

Gajdos Róbert, a Közbeszerzési Hatóság elnöke szerint az új közbeszerzési törvény jó, ugyanakkor nem korrupcióellenes törvény, de ha a jogszabályt helyesen alkalmazzák az segíthet a megvesztegetések elleni fellépésben. Úgy vélte, hogy Magyarország a korrupció elleni fellépésben nem rosszabb az európai átlagnál.

Elmondta, hogy a Közbeszerzési Etikai Kódex összeállításán most dolgoznak, a dokumentumot széles körű társadalmi egyeztetésre kívánják bocsátani.

Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) parlamenti államtitkára a kormány korrupció-megelőzési programjára hívta fel a figyelmet. Hangsúlyozta: a kormány az adófizetők pénzét költi, ezért fontos a takarékosság, köztük a megvesztegetés elleni fellépés, a korrupció megelőzése, szankcionálása. Úgy vélte, erre azért is szükség van, hogy helyreálljon az állami intézményekbe vetett bizalom.