Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A tartós hőség a vízhiány okozta méretcsökkenés mellett logisztikai, ár- és minőségromlási problémákat okozhat a kertészek számára – mondta az Indexnek Mártonffy Béla, a Magyar Agrár- és Élelmiszergazdasági Kamara országos kertészeti és beszállítói osztályának elnöke. A hőség, amellett hogy a jégháló nélküli ültetvényeken napégést okozhat a termés felszínén, a kajszi esetében még az öntözött ültetvényeken is borítékolhatóan méretcsökkenést okozott, felgyorsította a gyümölcsök érését.

Az egyes fajták érésidejének összecsúszása komoly fejfájást okoz a gazdáknak, mivel esetenként egyszerre, dömpingszerűen kell megoldani a friss piacra szánt gyümölcsök szedését, pedig a szüretre a hőség nélkül is kihívás napszámost találni, nemhogy plusz embereket.

Egy hét kánikula még nem okoz katasztrófát a gyümölcsöknél, ahhoz egy hónapnyi, tartósan 32 Celsius-fok feletti hőség kellene, azonban kétségtelen, hogy ilyen melegben leáll a gyümölcsök növekedése, ami csökkenti a várható hozamot – mondta a portál érdeklődésére Apáti Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeb) elnöke.

Az öntözött ültetvényeken is csak hűteni, életben tartani tudják a növényeket, vagyis csak enyhítik a hőstressz hatását. A még növekedési fázisban lévő gyümölcsök későbbi csapadék esetén ezt még ellensúlyozni tudják, azonban az épp érésben lévő cseresznye- és meggyültetvények gazdáit még az esetleges összeérés miatti problémáknál is jobban aggasztják az előrejelzett hidegfrontot kísérő viharok, zivatarok és a potenciális jégverés – tette hozzá Apáti Ferenc. A hirtelen sok csapadék miatt megrepedhet a gyümölcs, ami szintén okozhat minőségi problémákat, még ha a jég el is kerüli az ültetvényeket.

„A rázott termékeknél – amilyen a hazai meggyültetvények többségéről lekerülő ipari felhasználású áru is” – várhatóan heterogén lesz a minőség, mondta Mártonffy Béla. A korai becslések hatvan-hetvenezer tonnás meggyterméssel számoltak.

Problémás azonban, hogy az idei szokatlan időjárás miatt gyakorta tapasztalják a kertészek, hogy a cseresznye vagy a meggy esetében egy-egy termőbokron éretlen, félérett és teljesen érésben lévő termés is van, emiatt pedig a bevásárlóközpontokba beszállítóknak fokozottan ügyelniük kell a gyümölcs előválogatására, ami szintén plusz erőforrásokat igényel. Válogatás nélkül ugyanis rövidebb ideig tartható polcon az áru, nagyobb a romlásból eredő veszteség – hívta fel a figyelmet Mártonffy. A kisebb termelőknek pedig az okoz problémát, hogy a nagybani piacokon többnyire nincs hűtött helyük, csak egy kocsibeálló, ahonnan kínálhatják az árujukat. Márpedig a 26 fok feletti éjszakai hőmérséklet itt is minőségi, eltarthatósági gondokat okozhat.

Egyelőre még nem látni, konkrét jelzés ugyanis még nem érkezett a kamarához, hogy a mostani hőség hogyan hat a piacra, hogy az esetleges összeéréseket mennyire tudja lekezelni a friss piac és az ipari felhasználás – mondta Mártonffy Béla. Ami biztos, hogy a vártnál korábban, már ezen a héten véget ér a szamócaszezon a meleg miatt. Az iparimeggy-ültetvényeken e héten indult be gőzerővel a betakarítás országszerte, és már a friss piacon is ott van, igaz, még magasabb fogyasztói áron.

Két gyümölcsnél megindult az árzuhanás

A melegedő idő hatása a termelői árakon már látszik, az AKI piaci árinformációs rendszerének adatai szerint míg a Budapesti Nagybani Piacon június 7–13. között kilogrammonként átlagosan 1300 forintért adták a korai meggyet a termelők, addig egy héttel később már 900 forintért.

A fővárosi fogyasztói piacokon is nagyot esett egy hét alatt a gyümölcs ára: míg a múlt héten még közel 1200 forintba került, addig ezen a héten már 980–549 forint közötti árat is feljegyeztek. Mivel igazából még csak most indul a meggyszezon, ezért egyelőre nincs érdemi visszajelzés a piaci folyamatokról – tette hozzá Apáti Ferenc. Az Index értesülései szerint azonban lehetnek még feszültségek az iparimeggy-piacon, mivel a feldolgozóipar által kínált szezonnyitó felvásárlási árak messze elmaradtak a termelők által remélt, átlagosan kétszáz forint feletti kilogrammonkénti nyitóáraktól.

A cseresznye esetében a fogyasztói árak az AKI által megfigyelt fővárosi piacokon június harmadik hetében 1500–1200 forint között szóródtak, ezen a héten 1500–800 forint között változtak. Egyelőre nem tudjuk, mi okozta, de kétségtelenül volt egy árzuhanás a cseresznye piacán a termelői visszajelzések szerint – mondta Apáti Ferenc. Közepes termésre van kilátás, ezért sem értik a termelők, miért van átmeneti feltorlódás a piacon.

Az igazi meglepetés a belföldi málna ára: itt 2020 azonos időszakához képest kétszáz százalékos drágulást mért az aki, csaknem hatezer forintos kilogrammonkénti árat feljegyezve a fehérvári úti piacon.

Az is borítékolható, hogy a tavaszi fagyok miatti terméskiesés hatására se a kajszi-, se az őszibarack nem lesz olcsó, és mivel Európa-szerte hasonlóan jártak a termelők, ezért importból sem lesz olcsó a gyümölcs. A virágzáskori felmérésekből számított előzetes becslés szerint idén összesen ötezer tonna kajszi- és öt-hatezer tonna őszibarack kerülhet le a fákról.

A dinnyések viszont nem bánják a meleg éjszakákat, mivel a bőven 16 fok feletti átlaghőmérséklet mellett jobban köt a virágzó növény, azaz több termés várható – tette hozzá Mártonffy Béla.