A kiadott közlemény szerint a megbírságolt négy, illetve egy további vállalkozás magyarországi vasútvonalak, vasúti vonalszakaszok felújítására, átépítésére, rehabilitációjára kiírt közbeszerzési eljárások kapcsán előzetesen megállapodott a piac majdani felosztásáról, annak elveiről és egyes esetekben a győztes személyéről.

Bírsággal nem sújtott, de a megállapodásban résztvevő ötödik vállalkozás engedékenységi kérelemmel élt a GVH felé, azaz olyan bizonyítékokat szolgáltatott, amely elengedhetetlen volt a jogsértés feltárásához. Ilyen esetben, ahogyan most is, a vállalkozás mentesül a bírságkiszabás alól.

A GVH döntése alapján a Colas-csoporthoz tartozó Colas Zrt. 1,5 milliárd Ft, a Swietelsky- csoporthoz tartozó MÁVÉPCELL Kft. 2,1 milliárd Ft, a MÁV MTM Rt. f.a. 178 millió Ft, a STRABAG-csoporthoz tartozó Szentesi Vasútépítő Kft. 3,4 milliárd Ft versenyfelügyeleti bírságot köteles megfizetni.
 

A versenyhatóság vizsgálata 2007. november 20-án kezdődött, amikor a GVH munkatársai ún. hajnali rajtaütést tartottak több eljárás alá vontnál, majd a versenyhatóság - újabb hajnali rajtaütések révén - az eljárást kiterjesztette újabb vállalkozások magatartásának vizsgálatára. A versenyfelügyeleti eljárás tárgya több, az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett, más tagállamokban honos vállalkozás számára is nyitva álló, uniós forrásokból finanszírozott közbeszerzési eljárás volt. A ténylegesen kiírt tenderek összértéke 24 milliárd forint volt.

A versenyfelügyeleti eljárásban a GVH a mai napon tárgyalást tartott, amelyen kihirdetett határozatában megállapította, hogy a Colas Zrt., a MÁVÉPCELL Kft., MÁV MTM Rt. f.a., a Szentesi Vasútépítő Kft. és a Vasútépítők Kft. versenykorlátozó megállapodást kötöttek, amikor számos, a MÁV Zrt. EU Program Igazgatósága által a 2004-2005. közötti időszakra kiírt vasúti pályarekonstrukciós tender tekintetében megállapodtak a piac egymás közötti felosztásának elveiben és e megállapodásnak megfelelően versenykorlátozó módon több vasúti projekt vonatkozásában fel is osztották maguk között a piacot.

A jogsértő vállalkozások a feltárt bizonyítékok szerint 2004. november 29-i találkozójukon általános piacfelosztó megállapodást fogadtak el. Ennek lényege az volt, hogy megállapodtak

- a 2004-es Kecskemét - Kiskunfélegyháza tender,

- a 2004-ben kiírandó Rákospalota - Újpest tender,

- a 2005-ben kiírandó Cegléd - Szolnok tender,

- az ugyancsak 2005-ben kiírandó győri tender, és

- a szintén 2005-ben kiírandó 2005-ös Zalaegerszeg - Ukk tender és a jelenleg is kivitelezés alatt álló Ukk (bez) - Boba delta (bez) vágányszakasz rehabilitációjára kiírt tender egymás közötti felosztásáról.

Ezek közül a piacfelosztás elveit a találkozókor már kiírásra került Kecskemét - Kiskunfélegyháza tender kapcsán részletesen meghatározták, míg a további kiírandó tenderek vonatkozásában arról határoztak, hogy ezen munkákból mindenki arányosan részesül majd. A potenciálisan kiírandó tenderek a két zalai tender, a Cegléd - Szolnok vonalon kiírandó egy tender, az Újpest - Rákospalota vonalon kiírandó egy tender és a Győr állomás részleges átépítésére kiírandó egy tender voltak.

A versenykorlátozó megállapodásban résztvevő vállalkozások elsődleges célja az volt, hogy a fenti közbeszerzési eljárások nyertesei közülük kerüljenek ki. A megállapodás része volt, hogy az abban résztvevő többi tagot alvállalkozóként vonják be vagy a projekt megvalósítása során, vagy egy másik közbeszerzési eljárásban közülük jelöljék meg a tender nyertesét. Így a vizsgált magatartások célja egyben az is volt, hogy a többi potenciális, akár más tagállamban honos pályázót kiiktassák, ezzel stabilizálják magyarországi piaci részesedésüket és egyben gátolják az új belépők piacon való megjelenését.

Mindemellett cél volt a projektek elnyeréséért folytatott verseny „negatív" hatásainak mérséklése vagy kizárása. Ilyen lehet például a verseny eredményeképpen létrejövő, a vállalkozások számára kisebb profittal járó árszínvonal alacsony volta.

A GVH fenti döntését többek között a hajnali rajtaütés során fellelt iratokra, a megállapodásról készített feljegyzésre, mint közvetlen írásos bizonyítékra, tanúvallomásokra és nyilatkozatokra, valamint a megállapodás egyik résztvevője által benyújtott engedékenységi kérelemben foglaltakra alapozta.
QP | Quality Placement