Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A Szijjártó Péter vezette Külügyi és Külgazdasági Minisztériumnak (KKM) talán a legellentmondásosabb vállalkozása volt, hogy 2012 végén létrehozták az MNKH Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.-t, amely lényegében egy külföldi hálózattal rendelkező exportügynökségként funkcionált papíron, míg a gyakorlatban kevés eredményt tudott felmutatni, és inkább csak bírálták a veszteséges és átláthatatlan működésű szervezetet. A vállalat különös szerződéseket kötött a nemzetközi irodák fenntartására és üzemeltetésére, például az Orbán Viktorral jó kapcsolatot ápoló Adnan Polat török üzletemberrel évente 900 millió forintra szerződtek a törökországi jelenlétre, vagy a szintén a miniszterelnökkel baráti viszonyban lévő Naffa családdal a jordániai megjelenéshez.

A magyar kkv-knak exportpiac-szerzést ígérő állami cég viszont kevés kommunikálható sikert ért el: GPS nyomkövető rendszert közvetítettek ki Szudánba, kijuttatták a Detki Kekszet Ghánába, lett magyar élelmiszeripari technológia Algériában túrórudi- és mozzarellagyártáshoz, valamint megjelent egy hazai trappista sajt, néhány száraztésztaféle Jordánia nagyobb szupermarketeiben, amelyekből eleve nincs sok. Végül bár rendre azt állította a szervezet, hogy értéket teremt és pénzt vonz be a nemzetgazdaságba, a kereskedőház összesen 9,349 millió forint mínuszt hozott össze öt és fél éves fennállása alatt. Hogy pontosan milyen szerződéseket kötöttek, a sajtó számára soha nem derült ki, ugyanis a szerződésállományukat csak pénzért adták volna ki a közérdekű adatigénylésekre.

Részben ezek miatt még az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is úgy találta 2018-ban, hogy az MNKH szabálytalanul működött, mivel a cég pénzügyi-számviteli feladatellátása és vagyonnyilvántartása sem volt szabályszerű, és a 2014-2016-os beszámolóinak letétbe helyezése sem történt meg időben.

Piacilag racionális döntésnek tűnt, hogy a külügyminisztérium úgy határozott, hogy a botránycégként jellemzett MNKH működésének véget vet - ebben a kisebbik tulajdonos, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara is partner volt - és a helyére létrehozza 2018-ban a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség Zrt.-t. Az új társaságba beolvadt a Magyar Kereskedelemfejlesztési és Promóciós Kft. is, valamint az MNKH feladatainak egy részét egy másik társaságra, a Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft.-re bízták.

Még a törtévben is sikerült egy vaskos mínuszt összehozni

A Magyar Nemzeti Kereskedőházat végül 2018. november 7-tel szüntették meg, az utolsó leadott beszámolóból pedig kiderül, hogy 3,26 milliárdos forgalom mellett elértek még egy 491,15 millió forintos veszteséget. Ráadásul a felszámoláskor nagyvonalúan értékvesztésként írták le több követelésüket is a vevőikkel szemben, így összesen 1,1 milliárd forintnyi veszteséget a tőkéjük terhére is összeszedtek. Az eredménytartalékukat pedig 7,9 milliárd forintos mínusszal adták át.

A külügyes cégek fontosabb pénzügyi adatai (millió forint)
CégnévÁrbevétel (előző év)Árbevétel (tárgyév)Adózott eredmény (előző év)Árbevétel (tárgyév)
MNKH (2018.01.01-11.07.)1248,823257,02-78,7-491,15
HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség574,584024,6742,0967,39
Forrás: e-beszamolo.im.gov.hu

A külügy új cége, a HEPA viszont egyelőre sikeresebbnek tűnik, igaz, a működési modellje is teljesen megváltozott. Szemben az MNKH-val, nem tartanak fenn minden egyes országban egy külön irodát valamilyen szerződéses partneren keresztül, hanem a fontosabb exportcélpontok szerint felosztották a világot. Így a közzétett szerződésállományuk szerint 2019-ben volt kínai, japán (de egész Délkelet-Ázsiát lefedő), orosz (pontosabban a volt szovjet tagköztársaságokat kezelő), valamint balkáni irodájuk is. A partnercégeknek éves szinten így is 1,5 milliárd forintot fizettek a képviseleti jelenlétért.

Az viszont látszik is a szerződésekből, hogy Adnan Polat megmaradt a partnerüknek az ALX Magyar-Török Kereskedelmi Központ Kft.-n keresztül. A partnerek közül izgalmas szereplő még a moszkvai kirendeltséget vezető Torgoviy Dom Venrus Trade nevű cég, amelyik közvetve a Budaphone orosz távközlési hálózatépítő és szolgáltatásfejlesztő érdekeltségébe tartozik. Az anyavállalat profiljából ugyan kilóg az exportügynökségi munka, de még a kilencvenes években Magyarországon is rendelkeztek képviselettel, valamint időről időre beszállítói az orosz belügyminisztériumnak is.

A HEPA partnerei
CélországIlletékességi területPartnerSzerződés nettó értéke (forint/hó)
KínaKína, Malajzia , Szingapúr, IndonéziaEurópa Ázsia Kereskedelmi és Befektetési Kft.23 000 000
JapánJapán és Dél-Kelet Ázsia (kiemelten: Kambodzsa, Laosz, Mianmar, Thaiföld, Vietnám, Fülöp- szigetek, Dél-Korea)Garyu Trading Co. Ltd.24 206 800
OroszországOroszország, Kazahsztán, Fehéroroszország, Grúzia, AzerbajdzsánTorgoviy Dom Venrus Trade Ltd.18 999 500
Szerbia, Montenegró Észak- Macedónia (Balkán)Szerbia, Montenegró, Észak- Macedónia, Bosznia- Hercegovina, Koszovó, AlbániaInvictus Media d.o.o, Eko Klub Dooel Bitola, Comp-Comerc d.o.o. Niksic12 610 312
Törökország, Görögország Ciprus-ALX Magyar- Török Kereskedelmi Központ Kft.76 930 000
Forrás: HEPA - szerződések.

A HEPA az első csonka éves működésében - 2018. június 27-én jegyezték csak be - már tudott 574,58 millió forintos forgalmat generálni, amelyből még profit is maradt: mintegy 42,1 millió forint pluszban zártak. De a tavalyi, első teljes esztendőt kitöltő munkájuk során már 4,024 milliárdos árbevételt generáltak, melyből adózott eredményként is megmaradt 67,4 millió forint. Viszont ez igazából csak a mérlegben mutat jól.

A beszámolókból ugyanis egyelőre még nem derül ki, hogy exportközvetítőként mennyire sikeresek. Ugyanis az ilyen jellegű szolgáltatásaikért kevesebb mint 15 millió forintot kaptak (közvetítői díjra például alig 483 ezer forintot kaptak, míg ügyviteli, irodai tevékenységükre 14,435 millió forintot fizettek a HEPA-nak). A legjelentősebb piaci bevételük az hogy a rendezvényeiken 104,3 millió forint értékben fizettek részvételi díjakat az érdeklődők és a kiállítók. Lényegében tehát a fenntartó KKM-től érkező komplex kereskedelem-fejlesztési megbízásra fizetett 3,9 milliárd tette ki az árbevétel nagy részét. Azt transzparensen tételezik is, hogy a minisztérium 2019-ben 4,315 milliárd, valamint 162,55 millió forintért rendelt meg exportközvetítési szolgáltatásokat tőlük.

A híradások alapján ezeket nagyrészt tovább is közvetítik: tavaly novemberben támogatási pályázatot írtak ki belföldi gazdasági társaságok számára egy 2,85 milliárd forintos vissza nem térítendő keretre, hogy nyugat-balkáni beruházásokat, illetve a megújuló energia termelését szolgáló fejlesztéseket valósítsanak meg. Viszont a pályázatok kifizetése kérdés mennyire tekinthető profitábilis tevékenységnek.

Komoly munka, magas költségek

A kiadási oldalon látszik a leginkább, hogy az igénybe vett szolgáltatások után (2,7 milliárd forint) a legnagyobb költséget a bérfizetések jelentették. A 81 fős állománynál csak a bérekre 852,95 millió forint ment el, ami átlagolva azt jelenti, hogy egy ember 583 ezer forintnál is magasabb havi nettót kaphat, amihez még hozzájön az összesen 129,4 millió forintnyi egyéb személyi jellegű kifizetés (ennek része a cafeteria és az egészségbiztosítás is).

A vezető tisztségviselők közel 37,5 millió forintot kaptak, ami az szmsz alapján a vezérigazgatót és annak helyettesét jelentheti. Előbbi Hendrich Balázs, aki korábban isztambuli főkonzul volt, majd a a Grid CEE Zrt.-ben volt vezérigazgató. Ennek profilja hasonló volt a HEPA-éhoz, közepes és nagyvállalatoknak nyújtott működési folyamat- és szervezetfejlesztési, illetve projektmenedzsment szolgáltatásokat, valamint korábban állami támogatásban is részesült a Széchenyi Tőkealapból. Heinrich emellett egy ideig felügyelőbizottsági tag is volt a bedőlt állami Széchenyi Bank egyik lízingelésért foglakozó leányánál is. A HEPA honlapján a bérezéséről közlik is, hogy havi bruttó 2,556 millió forintos alapfizetést kapott, amihez még 45 ezer forintnyi cafeteriát is megillette.

Gyűlik a pénz a számlán, de a kötelezettségek is

A HEPA ezeken túl komoly tartalékolásba is kezdett - hogy pontosan hogyan és miből, az nem világos a beszámolóból -, de a Magyar Államkincstárnál vezetett számlájukon már több mint 9 milliárd forint van, szemben az előző évi 3 milliárdot meghaladó tétellel. Vélhetően a külügytől érkező támogatások egy része érkezhetett ide, és azokat még teljes egészükben nem használták fel.

Ez azért is tűnik logikusnak magyarázatnak, mert a rövid lejáratú kötelezettségek mintegy 5,34 milliárd forintos tételénél a kiegészítő mellékletben feltüntették, hogy a KKM-mel megkötött támogatási szerződésük előlegének összege 4,794 milliárd forintot tett ki.