A Mandinernek adott hosszú interjút Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója, amelyből a következők derülnek ki:

  • Félsikernek tartja a szankciós megállapodást, mert ugyan a sikerült megóvni az ellátás biztonságát, maradtak olyan elvarratlan szálak, mint például, hogy korlátozottan lehet majd orosz olajból finomított terméket exportálni. Pár hónap múlva több közép-európai ország nehéz helyzetbe kerül emiatt, de például a német Brandenburg tartomány haszonélvezője lesz annak, amit "Magyarország Brüsszelben kiharcolt".
  • Az olajembargónál a tengerpart nélküli országokat nem lehet egy kalap alá venni más államokkal. Közép-Európa speciális helyzetben van, és senkinek nincs joga agyonütni egy teljes régiót.
  • A Mol akkor döntött úgy, hogy meghosszabbítják Magyarországot és Szlovákiát összekötő olajvezeték-szakaszt, amikor 2009-ben z oroszok az ukránokkal való elszámolási vita nyomán néhány napra elzárták a gázt.
  • Száz százalékban csak akkor tudnák ellátni a magyar és a szlovák olajfinomítót, ha Horvátországban egy 80 kilométeres szakaszt bővítenek, és továbbra is hozhatnak fel orosz kőolajat. Ha a vezetékszakasz nem bővül, akkor 20, illetve 30 százalékkal csökken a finomítók ellátása. Ha pedig orosz olajat sem hozhatnának volna, akkor további 20-30 százalékos teljesítménycsökkenés lenne.
  • Az biztos, hogy minden energiahordozó drágább lesz, és nem rövid ideig. Európa igen súlyos problémát okozott magának a szankciós csomaggal. Az oroszok máshol is el tudják adni az energiahordozókat, ha pedig új infrastruktúrába fektetnek, akkor aligha lehet könnyen visszaépíteni a régi útvonalakat.
  • Aki azt mondja, néhány hónap alatt a Mol cserélje le az Ural típusú olajat, annak fogalma sincs a szerves kémiá­ról.
  • Az eltelt években elérte a vállalat, hogy Magyarországon 30-35 százalékban képes alternatív (nem Ural) kőolajokat finomítani.
  • A megnövekedett energiaárak és az esetlegesen fellépő ellátási gondok szkeptikussá tehetik a társadalmakat, hogy helyes volt-e a 2050-re szóló klímacélok ilyen mértékű támogatása. Ha pedig alábbhagy a társadalom zöldítés iránti vágya, csökkenni fog a politikusok elkötelezettsége, és nagyon megnő annak a valószínűsége, hogy az egész csak egy rövid távú program volt.
  • A hatósági árral kapcsolatban: a Mol árazása versenyár, nem költségalapú. Ennek az árképzésnek a lényege, hogy lehetővé tegye az importot, és senki ne kerüljön monopol­helyzetbe.
  • Nem szabad mérvadónak tekinteni ezt a pillanatfelvételt, amikor az Ural és a Brent típus árkülönbsége a tízéves átlag tízszerese. Ahogy azt sem szabad annak tekinteni, hogy az elmúlt évtizedekben mennyit költött a Mol arra, hogy a termékkihozatalával biztosítsa a legjobb finomítók közé kerülést.
  • A 480 forintos ár a versenyárlogikának mond ellent azzal, hogy kiszorítja az importot, és felborítja a kereslet-kínálati egyensúlyt. Ez nemcsak arról szól, hogy mennyivel lehetne több a Molnak a jövedelme, hanem arról is, hogy az egyébként is labilis európai kőolaj- és dízelolajpiacon még egy bizonytalansági tényezőt beállítottunk.
  • Középtávon azok sem fognak 480 forintért terméket behozni, akiknek hálózatuk van itthon, még akkor sem, ha van megfelelő mennyiségű üzemanyaguk.
  • Az importpiacon eddig egyedül az OMV maradt talpon, most ő is elesett (a schwechati finomítóban történt baleset miatt), nem lesz képes ellátni a kútjait. Nemcsak azért, mert ársapka van, hanem mert nem rendelkezik elegendő mennyiségű áruval. Képtelenség 10-15 százaléknyi árukiesést egyik napról a másikra pótolni.
  • Ha nem is egy lépésben, fokozatosan ki kellene vezetni az árkorlátozást. Legalábbis ellátásbiztonsági szempontból ez lenne a célszerű.
  • Gázolaj nélkül Magyarország nem megy sehova, előre legalábbis biztosan nem. Ezért küzdött – nagyon helyesen – a miniszterelnök. Középtávon egyértelműen az a kérdés, hogy miként változik majd a kereslet és a kínálat, és a szankciók miatti egyensúlyvesztés milyen új folyamatokat indít be. Ma Európából dízelolajat már nem nagyon lehet behozni, mert nincs.
  • Az extraprofit, mint definíció létezik, de inkább politikai tartalommal bír.
  • Most valóban magas a Mol bevétele, de máskor meg tetemes veszteségeik vannak. "Ez ciklikus üzem, kíváncsi vagyok, hogy kapunk-e vissza pénzt az államtól, amikor majd épp megint rosszul megy".