Az MTI félreérthető tudósítása miatt tévesen az a hír terjedt el a magyar sajtóban, hogy az örökösök nem pereskedhetnek tovább a Herzog család egykori műkincseiért, mivel az Egyesült Államok Legfelső Bíróságának utolsó határozata szerint a magyar állammal szemben ezt nem tehetik meg. Ez így ugyan valóban igaz, de nem jelenti azt, hogy az értékes gyűjtemény sorsa végleg eldőlt: az örökösök továbbra is perben állnak az egykori Herzog-kollekció darabjait birtokló múzeumokkal, így elsősorban is a Szépművészeti Múzeummal, a Nemzeti Galériával és az Iparművészeti Múzeummal. A műkincsek visszaadásáról szóló perek a '90-es évek végén indultak Magyarországon, majd 2010-ben az Egyesült Államokban folytatódtak.

Szépművészeti Múzeum is perben

Az ügyben a családot képviselő ügyvéd Sheron Korpus, a Kasowitz Benson Torres iroda kollégája a Napi.hu kérdésére elmondta, hogy a magyar sajtó tévesen idézte az eredeti forrás, az Associated Press hírügynökség beszámolóját. A magyar állam ugyanis továbbra is alperes a folyamatban lévő washingtoni bírósági eljárásban. Amint azt a fellebbviteli bíróság is megerősítette, a Szépművészeti Múzeum szintén alperes marad az ügyben. Mindez azt jelenti, hogy a legfelsőbb Bíróság hétfői állásfoglalása csak a magyar állam perelhetőségét zárta ki, a műkincsekkel rendelkező múzeumokét egyáltalán nem.

Írásban megkerestük Ronald S. Laudert, a Zsidó Világkongresszus és a Commission for Art Recovery (CAR) elnökét is - ez utóbbi szervezet a restitúció, vagyis az elrabolt műkincsek visszaadását szorgalmazza és jogi segítséget ad a kárvallott családoknak a világszerte folyó perekben. Lauder válaszában a következőkre mutatott rá:

"A közelmúltban, Berlinben megemlékeztünk a Washingtoni Konferencia 20. évfordulójáról, amelyet 40 másik országgal együtt elvben Magyarország is elfogadott. Rendkívül kiábrándító, hogy 20 év elteltével Magyarország, eljárástechnikai kifogásokra hivatkozva még mindig nem tartja be ezeket az elveket, és továbbra is megtagadja, hogy visszaszolgáltassa a jogos tulajdonosoknak azokat a műalkotásokat, amelyeket a holokauszt során jogtalanul és embertelen körülmények között koboztak el a magyar zsidóktól" - magyarázta Lauder.

"Biztos vagyok benne, hogy az illetékes bíróság nem huny szemet afelett, hogy a magyar állam hasznot húzzon a népirtás bűncselekményéből. Ugyanakkor őszintén remélem, hogy a magyar államot nem bírósági úton kell rákényszeríteni arra, hogy végre-valahára visszaszolgáltassa azokat a műalkotásokat, amelyek sosem képezték a magyar állam vagy a magyar múzeumok tulajdonát, hanem az ország magától hozza meg a morális szempontból egyedül helyes döntést" - érvelt a vezető.

Lázár legalább próbálkozott

Az ország egykor legjelentősebb magángyűjteményét jelentő Herzog-kollekciót más zsidó vagyonokkal és műkincsekkel együtt vitték el a németek, az oroszok és később ennek egy részét "kobozta el" a Magyar Állam. A Hatvany, a Vida, a Schiffer és a Herzog tulajdonú műremekek visszaadásáról immár több mint negyedszázada folynak tárgyalások és perek. De a rendszerváltást követő kormányok egyike sem mutatott hajlandóságot az elrabolt vagyontárgyak visszaadására, egyedül a Vida örökösök kaptak vissza két festményt az egykori kulturális miniszter Görgey Gábor jóvoltából.

A valós restitúció lehetőségét 2015-ben Lázár János a Miniszterelnökség akkori vezetője vetette fel, amikor lehetővé tette azt, hogy az örökösök visszakapják azokat a műtárgyakat, amelyekről az állam nem tudja egyértelműen bizonyítani, hogy jogosan szerezte meg azokat. Lázár próbálkozásáról ez elmúlt években több cikkben számoltunk be. Ezekből egyértelműen kiderült, hogy néhány kivételtől eltekintve - ilyen volt a Batthyány családnak visszaadott Bruegel festmény - igazán jelentős műkincsek nem kerültek ki a hazai múzeumokból. Az egykori zsidó magángyűjteményekből pedig egyetlen darabot sem származtattak vissza az örökösöknek.