Az elmúlt 20 évben folyamatosan emelkedett azon magyar cégek száma, amelyek valamelyik offshore-paradicsomban bejegyzett tulajdonossal is rendelkeztek. A legkedveltebb célpont Ciprus, a Seychelles-szigetek és Svájc. Az offshore országok iránti érdeklődést sem az aktuális magyar és világgazdasági helyzet, sem a hazai adózásra vonatkozó jogszabályok nem befolyásolják érdemben. Az adókulcsoktól, a konjunktúrától vagy éppen a recessziótól függetlenül egyre többen élnek a klasszikus offshore paradicsomok kínálta lehetőségekkel. Ezek az országok a külföldi jövedelmekre egyáltalán nem, vagy csak nagyon alacsony adót vetnek ki. Ezzel az előnnyel pedig az onshore országok képtelenek versenyezni.

1993 óta szinte negyedévről negyedévre emelkedett azon magyar cégek száma, amelyek valamelyik klasszikus offshore paradicsomban bejegyzett tulajdonossal rendelkeztek - derül ki a döntéstámogató információkat szolgáltató Bisnode üzleti információs szolgáltató legfrissebb elemzéséből. A cég az Andorrában, az Egyesült Arab Emírségekben, Antigua és Barbudán, a Holland Antillákon, Barbadoson, Bermudán, Belize-ben, a Svájci Államszövetségben, Cipruson, a Dominikai Közösségben, Gibraltáron, Hong Kongban, Saint Kitts és Nevis Államközösségben, a Lichtensteini Fejedelemségben, Luxemburgban, a Marshall- szigeteken, Máltán, Mauritiuson, Panamában, a Seychelle-szigeteken, Szingapúrban, Saint Vincent és Grenadine-ban, valamint a Vanuatu-i Köztársaságban bejegyzett tulajdonossal rendelkező cégek számának negyedéves alakulását vizsgálta.

A legkedveltebb célország Ciprus - idén az első negyedévben 1452 ciprusi tulajdonossal is bíró cég szerepelt az országos adatbázisban -, a Seychelles Köztársaság (1168 cég) és Svájc (906 cég). Panama 661, Belize 584, a Luxemburgi Nagyhercegség 575, Lichtenstein pedig 562 vállalkozással iratkozott fel a toplista negyedik, ötödik, hatodik és hetedik helyére. Bár a szakemberek rendszeresen az offshore államok között említik Hollandiát, Írországot és az Egyesült Államokat is, ezeket az országokat kihagyták a listából, mivel ezekben az esetekben nem elkülöníthetőek a valódi gazdasági tevékenységet folytató vállalatok az adózási előny miatt bejegyzettektől. Az azonban nem feltételezhető az elemzés szerint, hogy Panamával, Belize-zel, Lichtensteinnel vagy Luxemburggal olyan szoros gazdasági kapcsolatot épített volna ki Magyarország, ami körülbelül 600 közös tulajdonú céget működtet ezekben az országokban. Ugyanez a helyzet a Seychelle-szigeteki résztulajdonú mintegy 1200 vállalkozás vagy éppen a Marshall-szigeteki közel 140 társaság esetében is.
Tartós csökkenés egyik vizsgált országban sem figyelhető meg. A Bermudán, a Holland Antillákon vagy épp a Bahamákon bejegyzett tulajdonossal rendelkező magyar cégek száma csökkent ugyan az elmúlt években, de elhanyagolható mértékben. A ciprusi válság ellenére január óta mindössze 5, 2012 utolsó negyedévében pedig 18 olyan magyar cég szűnt meg felszámolással, végelszámolással vagy épp törléssel, ami a szigetországban is bejegyzett tulajdonossal rendelkezett. Eközben például a Dominikai Közösségben bejegyzett tulajdonossal rendelkező magyar vállalkozások száma 10 év alatt 23-szorosára ugrott. Belize-ben és a Seychelles-szigeteken tizenháromszorosára nőtt, Saint Vincent és Grenadine államban megduplázódott (20-ról 40-re nőtt), Cipruson pedig a 2003 első negyedévében regisztrált 597-ről 1452-re emelkedett ez a szám. Míg Panamában 2003-ban 106 cég tulajdonolt magyar vállalatot, ma már a statisztika 661-et mutat.

 

Valamely offshore-országban is bejegyzett tulajdonossal rendelkező magyar cégek száma:

Forrás: Cégközlöny, Bisnode adatbázis. A lekérdezés ideje: 2013. április 12. Az adatok csak azokat a cégeket tartalmazzák, amelyek esetében országkód alapján egyértelműen azonosítható volt a külföldi tulajdonos.

Forrás: Cégközlöny, Bisnode adatbázis. A lekérdezés ideje: 2013. április 12. Az adatok csak azokat a cégeket tartalmazzák, amelyek esetében országkód alapján egyértelműen azonosítható volt a külföldi tulajdonos.