A pandémia enyhülésével a munkahelyeken is minden bizonnyal újraindul az élet. Hiba lenne azonban azt hinni, hogy minden ott folytatódhat, ahol 2020 tavaszán abbamaradt. „A munkavégzés rendszerét az alapoktól kezdve újra kell értelmezni, meghatározva a szervezet számára az új működési normákat. Olyan fenntartható, rugalmas keretrendszert kell kialakítani, amely figyelembe veszi a munkavállalói igényeket és megváltozott szokásokat, ugyanakkor a lehető legjobban szolgálja az üzleti célok elérését. Az új normák tudatos alakítására ennek megfelelően sokkal inkább a teljeskörű megújulás lehetőségeként érdemes tekinteni a vállalatoknak, semmint gyorsan megoldandó problémára” – hívja fel a figyelmet Uzsák Éva Virág, a Deloitte HR tanácsadási üzletágának szenior menedzsere.

„A munka világának jövőjét három egymással összefüggő dimenzió határozza meg: a munkaerő, maga a munka tartalma és a munkavégzés helye. Mindhárom területen óriási változások zajlanak, amelyek már a pandémia előtt is láthatóan alakították a munka világát, ugyanakkor az elmúlt év ennek e változás sebességét lényegesen felgyorsította” – mondta Csépai Martin, a Deloitte HR tanácsadási üzletágának igazgatója. A munka a korszerű technológiák (robotizáció, kognitív megoldások, mesterséges intelligencia stb.) terjedése miatt automatizálódik, így lehetőség nyílik a munkavállalók kapacitásait felszabadítani nagyobb hozzáadott értékű tevékenységek végzésére.

Kapcsolódó

A munkaerő esetében a korábbinál változatosabb forrásokból meríthetnek a munkaadók. Nem feltétlenül jó megoldás kizárólag teljes munkaidős, munkaszerződéssel rendelkező kollégákban gondolkodni, hiszen számos feladatot szerződéses vagy kölcsönzött munkavállalók, vagy projektfeladatokra felkért alvállalkozók és tanácsadók is akár hatékonyabban vagy magasabb minőségben tudnak megoldani. A munkavégzés helyét illetően is jóval szélesebb a lehetőségek tárháza, mint az irodai és az otthoni munkavégzés. Látunk már jó kezdeményezéseket hagyományos vállalati terek és közösségi irodák együttműködésére, amelyek kitágíthatják a munkavégzés helyének lehetőségét, nagyobb rugalmasságot adva a munkavállalók számára akár a munka és a magánéleti preferenciák jobb összehangolására.

Az első fecskék már útra keltek

A szükséges változtatások tervezésével hiba lenne addig várni, amíg a pandémiának valóban vége, és csak a külső korlátozások feloldása után kezdeni el azon gondolkodni, hogy mit érdemes változtatni a működésben. Több világcégnél (Google, Facebook, Twitter, Netflix) már elkezdődött az új munkavégzési modellek bevezetése: van, ahol dedikált kollaborációs napokra építve 3:2 arányban határozzák meg az otthoni és az irodai munkavégzés összetételét a jövőre nézve, és van, ahol kifejezetten az a cél, hogy a munkavégzés alapvetően távoli eléréssel és csak minimális fizikai jelenléttel történjen. Spanyolországban elindult egy kezdeményezés arra vonatkozóan, hogy teszteljék a 4 napos munkahét intézményesített lehetőségét. Ezzel szemben bizonyos szektorokban továbbra is türelmetlenül várják, hogy az élet visszatérjen a megszokott kerékvágásba, és csak a korábban általános munkahelyi munkavégzés és jellemzően 8 órás munkarend mellett látják biztosítottnak saját működésüket.

A külföldről dolgozó munkavállalókra a magyar vagy a munkavégzés helye szerinti foglalkoztatási, munkavédelmi és adózási szabályok lehetnek-e érvényesek? Gál Brigitta, a Deloitte Legal Ügyvédi Iroda munkajogi csoportjának vezetője szerint ez kezelendő kockázat még akkor is, ha a felek a munkaszerződésben kikötik, hogy a munkaviszonyra a magyar jog szabályai irányadóak. A kérdés megnyugtató rendezése érdekében nem árt nem csak a magyar, de a munkavégzés helye szerinti jogszabályok szemszögéből is vizsgálni a kérdést.

Az adózást illetően mindenkinek a 183 napos szabály ugrik be, azaz ha valaki ennél kevesebbet dolgozik külföldön, nem keletkezik ott adófizetési kötelezettsége. „Ez a szabály azonban csak bizonyos esetekben mérvadó. Például, ha a munkavállalóval tart külföldre a családja, akkor adót kell fizetnie még akkor is, ha 183 napnál kevesebbet dolgozik az adott országban. Az adózásban ezért fontos az adóügyi illetőség meghatározása” – ajánlja Kiss Tímea, a Deloitte adóosztályának szenior menedzsere. Egy másik, hasonlóan bonyolult témakör a home office szabályozása. Ilyen esetben fogas kérdés lehet, milyen költségtérítés jár a munkavállalónak? Ez év május 23-ig a vonatkozó kormányrendelet nagy szabadságot ad a feleknek, hogy megállapodjanak ebben a kérdésben. Távmunka esetén a dolgozói juttatásokat sem terheli adó, ellenkező esetben viszont az SZJA törvény általános szabályai szerint kell eljárni. Munkavédelmi szempontból pedig új szabály, hogy a munkaadóknak tájékoztatást kell adniuk arról, hogy dolgozóik miként alakíthatnak ki biztonságos munkavégzési körülményeket a saját otthonukban.