A Flex Magyarország a májusi amerikai szankciókat követően - mivel a cégnek USA-beli tulajdonosi háttere van és a tőzsdén jegyzik - kénytelen volt megszüntetni a Huawei Technologies számára végzett gyártást - írta lapunknak a kínai gyökerű technológiai cég. A Huawei az európai piac zökkenőmentes kiszolgálása érdekében ideiglenesen a másik két magyarországi gyártási egységhez - Biatorbágyon a DHL-hez, illetve Komáromban a Cloud Networks Texhnologyhoz (Foxconn) irányította át a munkát.

Emlékezetes, hogy Donald Trump amerikai elnök még május 15-én hozott rendeletet az Egyesült Államok telekommunikációs hálózatainak védelméről. Ebben felhatalmazta a kereskedelmi minisztériumot arra, hogy tiltsa meg amerikai telekommunikációs vállalatoknak az üzletkötést olyan külföldi alkatrészgyártókkal, amelyek nemzetbiztonsági kockázatot jelenthetnek az USA számára és termékeiken keresztül kínai adatgyűjtést biztosíthatnak.

Kapcsolódó

A rendelet nem nevesített egyetlen vállalatot sem, de egyértelmű volt, hogy a Huawei a célpont. A döntést követően a nagy amerikai tech-cégek sorra megszakították a partnerséget a kínai gyártóval: első körben a Google tiltotta el az Android operációs rendszer használatától, majd egyebek közt a Microsoft az ARM és a memóriakártya-szabványt felügyelő SD Association függesztette fel a beszállítói szerződését.

A Huawei ugyanakkor határozottan tagadta, hogy az USA számára nemzetbiztonsági kockázatot jelentene és azt is cáfolta, hogy a szankciók után gyártósorain le kellett lassítania a telefongyártást. Mi, több az Androidot kiváltó operációs rendszer nemzetközi indítását 2020-ra ígéri a technológiai óriás vezetése és igyekszik azt kommunikálni, hogy nem fogja őket ellehetetleníteni a kialakult helyzet. A cég legutóbbi beszámolója szerint 2019 első kilenc hónapjában 24,4 százalékkal növelte árbevételét, amelyet hajtóereje az okostelefon-értékesítések 26 százalékos bővülése volt.

Úgy fest azonban, hogy a trumpi szankciók érzékenyen érintették az amerikai beszállítókat: a Bloomberg híre szerint a nagy tech-cégek vezetői és ügyvédei hónapok óta zárt ajtók mögötti tárgyalásokat folytatnak a Trump-adminisztráció tisztviselőivel azért, hogy oldják fel a Huaweihez köthető szankciókat. Szemléltetésképpen: csak a Huawei P30 Pro csúcsmodelljében 15 olyan részegység van, ami az Egyesült Államokból érkezik.

Érkeznek a kínaiak - már toborozzák az embereket

A szankció magyarországi áldozata a Flex Pest megyei Pátyon lévő üzeme volt, amely idén nyáron a bezárás előtt még mintegy 360 főt foglalkoztatott. Az üzemben folyó tevékenységről nagyon keveset lehetett tudni. Megkerestük Székely Lászlót, Páty polgármesterét annak kapcsán, hogy mi lett a gyár és az ott dolgozó munkavállalók sorsa, de a politikus nem kívánt az ügyben nyilatkozni. Mivel csoportos létszámleépítésről nem érkezett hír, a dolgozók valószínűleg el tudtak helyezkedni más üzemekben.

A Huaweinél elmondták: a BYD Smart Device Hungary Kft. a Flex által korábban bérelt gyártócsarnokot vette most át Pátyon, s ugyanazokat a távközlési hálózati, IKT berendezéseket, eszközöket gyártja, amelyek korábban is itt készültek. Így többek között mikrohullámú és más adatátviteli antennákat, bázisállomásokat, switcheket, és szervereket készítenek majd az üzemben. Okostelefonokat és végfelhasználói termékeket viszont nem gyártanak.

A kínai BYD viszont máris megkezdte a toborzást a pátyi Prologis Parkban induló gyáregységbe: állásportálokon egyebek közt minőségügyi mérnököt, raktárvezetőt és operátorokat keresnek. Utóbbi munkakörben főbb feladatokként elektronikai termékek összeszerelését, bevételezését, tesztelését, illetve csomagolóanyagok előkészítését jelölik meg.

A mintegy húsz éve alapított BYD Company Ltd. fő profilja a kezdetektől fogva mobiltelefon-akkumulátorok készítése volt, majd később megkezdték az autók- és buszok gyártását is. A társaság már több mint 50 ezer elektromos buszt gyártott le, amelyet főképp Kínában és más ázsiai országokban értékesítenek. Első európai elektromosbusz-gyártó üzemét 2017 áprilisában Komáromban avatták fel. A buszgyár története is kapcsolódik a mobiltelefonokhoz: a BYD a komáromi Nokia-gyár beszállítójaként telepedett meg a Komáromi Ipari Parkban, ám miután a finn cég kénytelen volt bezárni 4 ezer fős üzemét, a kínaiak megrendelő híján úgy döntöttek, telefon-akkumulátorok helyett akkus villanyhajtású buszokat fognak itt gyártani az európai piacra.

A világszerte mintegy 220 ezer főt foglalkoztató és 2018-ban 17,15 milliárd eurós (5,57 ezer milliárd forintos) árbevételű BYD mostanra vezető szerephez jutott Európában az elektromosbuszok piacán. Magyarországon az elsők között Salgótarján önkormányzata vásárolt már a társaság járműveiből, de Pécs és Paks busztenderén is elindult a gyártó.

A Huawei-ügy diplomáciai csörtét hozott Amerikával

Nemrég a Direkt 36 készített tényfeltáró cikket a Huawei-ügy magyar vonatkozásairól. Ennek alapján az Orbán-kormány 2019-ben egy nagyhatalmi konfliktus közepén találta magát  Az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi háborúban új front nyílt, amikor Washington elkezdte a kínai államnak való kémkedéssel, illetve ipari kémkedéssel vádolni a Huaweit.

Az írás szerint az amerikaiak nagyon feszültek a Huawei térnyerése miatt, az EU-nak viszont nincs egységes álláspontja. Így az 5G hálózatokat számos NATO tagországban is a kínai cég eszközeivel építik ki. Magyarország jelentősége a mérete miatt a NATO és az EU döntéshozásában is viszonylag kicsi, a Huaweiről szóló európai vitában mégis fontos szerepet tölt be. A magyar kormány rendszeresen vétóz meg olyan európai döntéseket, amelyek kényelmetlenek lennének a kínai politikai vezetésnek, a Huawei egyik legfontosabb európai központja pedig épp Magyarországon van.

A kérdés állítólag Mike Pompeo amerikai külügyminiszter és Szijjártó Péter februári találkozóján is felmerült: Pompeo problémásnak tartotta, hogy Budapest asszisztál ahhoz, hogy a Huawei itt építse ki európai hídfőállását. Szijjártó azzal érvelt, hogy ugyan valóban itt van a kínai vállalat és tevékeny részt vállal a magyar hálózat kiépítésében, azt ugyanakkor nem a kormány megbízásából teszik. A Huaweijel szerződő fél ugyanis egy brit és egy német cég. Így Szíjjártó szerint itt lenne az ideje, hogy magunk mögött hagyjuk a képmutatást, amikor Kínáról beszélünk.

Dacára az amerikai feddésnek, a külgazdasági és külügyminiszter a múlt héten Sanghajban jelentette be, hogy a Huawei közreműködésével épül ki Magyarországon az ötödik generációs (5G) - szupergyors mobilhálózati szolgáltató infrastruktúrahálózatot - a Vodafone-nal és a Deutsche Telekommal együttműködésben.