- A hazai és európai uniós gazdaságpolitikai stratégiák kiemelt pillérei között szerepel a környezetvédelem és a fenntarthatóság. E célok mentén a kormány 2020-ban elfogadta a Klíma- és Természetvédelmi Akciótervet, amely a hulladékok csökkentésére vonatkozó célkitűzéseket is előirányoz. A hulladékgazdálkodásban milyen eszközök állnak rendelkezésre a környezettudatos működés megvalósítására?

- Az ágazatban az elmúlt évek során tapasztalható strukturális változások és az eszközállomány jelentős fejlesztései által fokozatosan készült, illetve készül fel a szektorunk a fenntartható hulladékgazdálkodás megvalósítására. A klímavédelmi célok között szerepel a körforgásos gazdaságra való áttérés, amelynek egyik leglényegesebb eleme, hogy a folyamatosan, egyre növekvő mértékben keletkező hulladékok minél nagyobb része erőforrásként, nyersanyagként kerüljön hasznosításra, a közvetlenül nem hasznosítható hulladékok pedig a lehető legkisebb arányban kerüljenek a lerakókba.

Hulladékgazdálkodási szakemberként jómagam is ezen dolgozom munkatársaimmal, hiszen immár hosszú évek óta elkötelezett vagyok a körforgásos gazdaság megteremtése, a felelősségteljes hulladékgazdálkodás iránt. A jogszabályi környezet átalakítása a hatékonyabb erőforrás-felhasználást és a hulladékkeletkezés megelőzését is célozza.

- Ön közel húszéves szakmai tapasztalattal rendelkezik. Mennyiben vett részt a szektor strukturális változásainak az alakításában?

- A Szegedi Tudományegyetem környezetkutató szakán, hulladékkezelés és -elhelyezés szakirányon szereztem diplomát 2005-ben, jelenleg is képzem magam, Budapesten folytatom közgazdaság-tudományi tanulmányaimat az egyetem végzős hallgatójaként, mivel úgy vélem, a szakmai és a gazdasági folyamatok, hatások már egy regionális gondolkodásmódot kívánnak meg a hulladékgazdálkodási szakemberektől is. Pályafutásomat Baja térségében, a 70 ezer fős lakosság ellátását végző, akkori nevén Felső-Bácskai Hulladékgazdálkodási Kft. környezetvédelmi megbízottjaként és telepvezetőjeként kezdtem, majd a későbbiekben a társaság vezetésével bíztak meg a tulajdonos önkormányzatok.

Akkoriban az országban nagyszámú közszolgáltató működött, amelyek azonban csupán néhány település közszolgáltatását látták el. Az a rendszer tehát nem szolgálta sem a fenntarthatósági, sem a hatékonysági célokat, az egyes közszolgáltatók által biztosított szolgáltatások tartalma is jelentősen eltért egymástól.

Felismertük, hogy a hatékonyabb működés eléréséhez a rendelkezésre álló erőforrásokat integrálni, az elosztásukat optimalizálnunk kell. Ennek a folyamatnak kiemelkedő mozzanata volt, hogy érdekeltséget szereztünk az akkori, egyik Csongrád megyei közszolgáltatóban, és 120 ezer lakos ellátását biztosító komplex szolgáltatási rendszert hoztunk létre.

Időközben a kormány 2016 áprilisától létrehozta az NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt.-t, köznyelven a kukaholdingot, azzal a stratégiai céllal, hogy a segítségével valósuljon meg a közszolgáltatók főként területi alapon szerveződő integrációja, és a kialakított, maximalizált díjat alkalmazó elszámolási-finanszírozási rendszer a működés optimalizálására ösztönözze a közszolgáltatókat.

Az új keretekhez való sikeres alkalmazkodásunkat mutatja, hogy a vállalat ellátási területének jelentős megnövelésével néhány év alatt Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád megye félmillió lakosának kizárólagos közszolgáltatójává váltunk.

A Baja térségi integrációs folyamatokban elért eredményekre, megszerzett tapasztalataimra figyelemmel ebben az időben kértek fel a ceglédi közszolgáltató ÖKOVÍZ Kft. (a DTkH jogelődje) ügyvezetői feladatainak ellátására. Kecskemét városával – mint a legnagyobb tulajdonossal – közösen kis lépésekkel, a térség tizenöt közszolgáltatójának sikeres integrálásával két év alatt felépítettük a DTkH Nonprofit Kft.-t, amely a Duna–Tisza köze területének egyedüli hulladékgazdálkodási közszolgáltatója lett.

- Mára összességében négy megye – Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád, Pest és Nógrád – közel másfélmillió lakosa számára biztosítják a hulladékok elszállítását és kezelését. Sikerült az integrációval a kitűzött célokat elérni, és ténylegesen optimalizálni a közszolgáltatók működését?

- A területi integráció első szakasza 2018-ban lezárult, eredményeként a korábbi több mint száz közszolgáltató helyett jelenleg hozzávetőleg húsz látja el Magyarországon ezt a feladatot. Folyamatos cél azonban továbbra is a költséghatékonyság javítása, a műszaki tartalom emelése mellett.

- Mit kell tudnia a jövő közszolgáltatójának?

- A korábbi időszakokhoz hasonlóan elengedhetetlen a közszolgáltatás ellátásában résztvevők gyors és megfelelő alkalmazkodása a folyamatosan változó jogi és szakmai szabályozási környezethez. Nincs kétségem afelől, hogy az új keretek között is sikerül felállnia egy működőképes rendszernek, amelyben a korábbiaknál nagyobb jelentőséget kapnak olyan szempontok, mint a fenntarthatóság és a vevőérték figyelembevétele.

- Miben látja ma a hulladékgazdálkodás rövid távú jövőjét?

- Úgy vélem, a fenntarthatóság alapvető feltétele, hogy jó minőségű, azaz tiszta hulladékáramok érkezzenek a telephelyekre. Ehhez elengedhetetlen, hogy magas szintű szelektív hulladékgyűjtési rendszert hozzunk létre. Fontos kitétel az is, hogy mindehhez egy korszerű feldolgozó rendszer csatlakozzon, amely garantálja az újbóli felhasználásra előkészített hulladékok tisztaságát. Így kapunk tiszta, hasznosítható nyersanyagokat, amelyekkel biztosíthatjuk a körforgásos gazdaságban való részvételt, ezekkel teremthetjük meg a fenntarthatóság alapját.

- Nemrégiben bejelentett kecskeméti korszerűsítésük is ezeknek az elveknek a mentén valósul meg?

- Maximálisan, hiszen a fejlesztési program keretében Kecskemét térségében sárga és barna tetejű hulladékgyűjtő edényeket adunk át térítésmentesen a lakosság számára 2022 tavaszáig. Ezek a csomagolási hulladék és a biológiailag lebomló hulladékok szelektív gyűjtésére szolgálnak, a mellettük fennmaradó hulladékok pedig energetikai hasznosításra kerülnek. A szelektív gyűjtésre épülő technológiával a Duna–Tisza közi térségben élők részére egy országos szinten mintaértékű rendszert biztosítunk majd, illetve annak eredményeként tiszta hulladékáramot, ami megalapozza a körforgásos gazdaságban való részvételünket.

A cikk megjelenését a ProduCom Kft. támogatta.