A bank a nehezebb gazdasági helyzetre költségtakarékossággal is készült: míg tavaly Romániában 24 százalékkal nőttek a nettó bérek, a banknál 7 százalékkal nőttek a bruttó bérek - mondta az MTI-nek Diósi László, a bank vezérigazgatója. A pénzintézet már tavaly novemberben elkezdte az 5 százalékos leépítést, február elejére már be is fejezte a leépítési folyamatot - mondta Diósi László, aki szerint a mostani válság negatív hatásait emiatt viszonylag jól ki tudja védeni a cég. Utalt arra, hogy a bank az első nyereséges évét zárta, és várhatóan fenn tudja tartani az idén is nyereséges működését. Az eredetileg főleg vállalkozói ügyfélkörre fókuszáló, török tulajdonban volt romániai RoBankot 2004-ben vette meg az OTP Csoport 47,5 millió dollárért, majd 2005 júniusában keresztelte át OTP Bank Romaniára. Diósi László, aki két évvel ezelőtt vette át elődjétől, a bankot növekedési pályára állító Hárshegyi Frigyestől ezt a posztot, felidézi: a bank mai szerkezete csak 2005 novemberére alakult ki, az első év az átalakítási munkákkal telt. A RoBank mérlegfőösszege ugyanis nem érte el a 100 millió eurót, nem volt bankkártyája, lakossági hitele, internetbankja, ATM-je. Gyakorlatilag a semmiből kellett létrehozni az újat. Kezdetben néhány tucat ember dolgozott itt, ma viszont már egy 1100 főből álló profi csapat viszi az ügyeket. A bank eredeti célja az 5-10 százalékos piaci részesedés elérése volt, ennek megfelelően 150-200 fiókot tervezett létrehozni Romániában. Arra törekedett, hogy minden olyan városban működjön fiókja, amelyben legalább százezer lakos él. Az egy fiókra jutó minimális lakosságszámot később 50 ezerre, a magyar lakta területeken pedig tízezerre csökkentette. Romániában azonban 2006-tól váratlanul kiélezett versenyhelyzet alakult ki. A 9,1 százalékot is elérő GDP-növekedés által felkeltett beruházási kedv hatására minden esztendőben ezer-ezer bankfiók nyílt az országban, a bankszektorban alkalmazottak száma 35 ezerről 75 ezerre nőtt. Emiatt újra kellett gondolni a bankfejlesztési stratégiát. A piaci részesedés 5-10 százalékosra tervezett mértékét 2-5 százalékosra csökkentette, a 105 megépült bankfiók számát nem gyarapította tovább, inkább a szolgáltatások minőségét próbálta javítani a bank - mondta a vezérigazgató. Felhívta a figyelmet: sikerült behozni Romániába a Magyarországon népszerűvé vált garantált alapokat, fejleszteni az internetbankot, amely a legjobb az országban. Ma már tizenhét féle bankkártyával szolgál a bank az ügyfeleknek, tíz újfajta betéti termékkel jelentkezik a következő hónapokban. Az EU-alapok felhasználására alakított egy consulting-céget, amely több pályázatot írt már több város és több vállalkozás számára, a banknak az EBRD-vel is vannak programjai. A bank a romániai magyar kisebbségre is támaszkodik, arra törekedett, hogy a szolgáltatások elérhetőek legyenek magyar nyelven is, és a lehető legtöbb erdélyi fiókjában legyen magyarul beszélő alkalmazott. Mivel kezdetben nagy volt a hiány szakképzett emberekből, a cég sok helyen maga nevelte ki menedzsereit. Az egyik kolozsvári fiók igazgatója például néhány évvel ezelőtt pénztárosként kezdte ugyanazon a helyen - emlékeztetett Diósi. A bank nem számított ugyan ilyen nagy mértékű gazdasági válságra, de már korábban is számos jel utalt arra, hogy a 2008-ig töretlenül fejlődő romániai gazdaságban erős korrekcióra lesz szükség. Az OTP Bank Romania ezért is volt eleve "konzervatívabb" a hitelezés terén, ezért fogta vissza még időben a fedezetlen hiteleket, a vállalati hitelezés terén is óvatosabb volt - fejtette ki a menedzser.