Bár a piaci szereplők szerint nem szerencsés irányszámokról beszélni, összességében a zöldségek ipari felhasználásánál teljesen más az árak mozgástere, mint a végfogyasztók esetében. Például a zöldborsó, vagy a petrezselyemgyökér kilós ára jelenleg 1500-2000 forint körül alakul, de ez nem azt jelenti, hogy az ipari felhasználók is ennyiért vásárolják fel. Ha így lenne akkor zöldség csak nagy veszteségek árán lenne eladható fagyasztott, vagy konzerv-formában, hiszen a feldolgozás rengeteg pluszköltséget okoz.

A primőr termék tehát teljesen más árkategóriát képez, mint a feldolgozott, amely esetében a gyártók ipari mennyiségeket vesznek  meg. Lapunk ismer olyan feldolgozót, amely a leveszöldségeket kilónként átlagosan körülbelül a negyedéért vásárolja fel a piacokon megjelenő árakhoz viszonyítva.

QP | Quality Placement

A feldolgozott zöldségek vásárlása tehát sok esetben gazdaságosabb lehet, nem is beszélve arról, hogy a fogyasztó már konyhakész termékekhez jut: például nem kell pucolni a répát, kockázni a hagymát, továbbá nem keletkezik annyi hulladék.

Nem tudnám kijelenteni, hogy a feldolgozott zöldség minden esetben olcsóbb, mint a primőr, hiszen ebben a kategóriában nagyon sokféle termékről beszélünk - árnyalta a képet Szirbek András, a Bonduelle marketingigazgatója. Döntő lehet, hogy a feldolgozó milyen méretekben vásárol fel, honnan érkezik a termék, milyen eljárással termesztették és, mennyire friss. Függhet attól is, hogy a piacon, vagy az áruházban kapható zöldség mennyi időt töltött már szabad levegőn lefedve, biogazdaságból vagy más ellenőrzött helyről származik, illetve öntözték-e, alkalmaztak-e hozzá növényvédőszert.

A feldolgozott zöldségek - konzerv, mirelit - jelentős része magyar termelőktől származik, amely nincs kitéve az árfolyamhatásnak. Ilyen szempontból előfordulhat, hogy az importált friss zöldségek valóban drágábbnak tűnnek. A hazai prémium zöldségek esetében viszont figyelembe kell venni, hogy a minőségi, biztonsági szabályok betartása, vagy a plusz hozzáadott érték teremtése révén drágábban jutnak el a fogyasztók asztalára - magyarázta a helyzet összetett mivoltát.

"A zöldségeknek csak négy ellensége van: a négy évszak"

Miközben már 2018-ban is zsugorodás volt tapasztalható, idén a friss zöldségfélék termelési volumene 7 százalékkal csökkent a tavalyihoz képest - derül ki a KSH Mezőgazdasági Számlarendszerének előzetes adataiból. A termelői árak összességében emelkedtek: statisztikai hivatal a zöldségfélék, kertészeti termékek 12 százalékos, a burgonya 38 százalékos áremelkedésével kalkulál.

A magyar agrárium szempontjából nem volt sikeres év a 2019-es, mert számos termékből kevés és gyenge minőségű nyersanyag termett, ami különösen igaz a zöldségekre, azon belül látványosan a zöldborsóra. A termés elsősorban a szélsőséges időjárási jelenségek - például szárazság, vagy túl sok esőzés - miatt maradt el a megszokott szinttől, amelyre rátett egy lapáttal, hogy hazánkban csekély az öntözött területek aránya. A drágulást az is befolyásolta, hogy egyre nehezebben elérhető munkaerő, azon belül is egyre inkább hiányoznak a szakképzett emberek. Mindezek miatt nyers zöldségek tekintetében hiányhelyzet alakult ki: a kevés termékhez nagyon drágán lehet hozzáférni - értékelt lapunknak Losó Adrienn, a Mirelite Mirsa Zrt. igazgatója.

Még jobban érvényesült az áremelkedés azoknál a zöldségféléknél, amelyek termelése kevésbé gépesített, több élőmunkát igényel, vagy nagy mértékben öntözésre szorul.. Például a savanyúságok, a csemegeuborka, amelyeket kézzel szednek le, az áremelkedés olyan mértékű volt, hogy azt már promóciókkal sem igen lehet visszanyomni - mondta Szirbek András.

Ha valamiből hiány alakul ki ezen a piacon, az importigény robbanásszerűen jelenik meg: jellemzően a karfiol, a brokkoli és a gyökérzöldségfélék - például karalábé, pasztinák, petrezselyem -  tartoztak ebbe a körbe. Az árfolyamkockázat viszont már erőteljesen érvényesül, ami beépül az árakba. A borsó viszont Európa többi részén is olyan rossz termésátlagot produkált, hogy a behozatal sem kompenzált, mert nem volt megfelelő mennyiség - fogalmazott Losó.

Egy nemrég megjelent, többször idézett elemzésben úgy kalkuláltak: a zöldség- és gyümölcsdrágulás egyik rejtve maradt oka, hogy a piac fehéredik. Vagyis a kormányzati szigornak köszönhetően a nagy- és kiskereskedők immár igyekeznek az áfát pontosan befizetni, így költségeik megugranak, amely tükröződik az árakon is.

Losó Adrienn szerint azonban ez az állítás maximum a szűkebb termelői piaci környezetben lehet releváns. Úgy fogalmazott: a kifehérítés talán az építőiparban képes érdemi hatást gyakorolni az árakra, ebben a szektorban viszont nincs komolyabb hatása, hiszen az őstermelők nem képesek ipari mennyiségben termékeket előállítani.

Ellenben a zöldségfeldolgozás annyira leszabályozott piac, hogy nincs tér a feketézésre. A szereplők nagy integrátor-partnerekkel, termelőszövetkezetekkel dolgoznak együtt, ahol évek-évtizedek óta mindent kiszámláznak. Mi több, a dokumentáció is szinte mindenre kiterjed: auditálják a beszállítókat, szigorúan nyomon követik a terméket, vagy például a beszállítás előtt permetezési naplót vezetnek.

a fehérrépa nem amiatt lett háromszor drágább, mert számlát adnak róla, hanem azért mert egyszerűen nincs!

- szögezte le.

Hódít a zöldségfogyasztás

Árrobbanás ide vagy oda, a feldolgozott zöldségek fogyasztása töretlenül növekszik. Ráadásul a piacról eltűnt a szezonalitás: a konzerv és a fagyasztott termékek esetében sem lehet már kiemelni olyan időszakot, amikor megnő, vagy éppen lecsökken a kereslet. A vásárlóerő bővülése és a fogyasztói bizalom az olcsóbb, sajátmárkás termékek és a márkatermékek esetében is egész évben egyaránt pozitívan hat. Túlzás, hogy a fogyasztók hozzászoktak a dráguláshoz, de már nem okoz számukra sokkot, hogy bizonyos élelmiszertermékek ára milyen szinten növekszik. Az emberek ezt valamilyen szinten beárazták és szerencsére nem tapasztalni a fogyasztás visszaesését - értékelt Szirbek András.

A Napi.hu által megkérdezett szakértők szerint nem csak a drágulás átlagos mértékét, hanem a fogyasztás bővülését is rendkívül nehéz megbecsülni, mivel annyira eltérő lehet a kép a különféle zöldségeknél. Losó szerint a gyorsfagyasztott termékek esetén átlagosan 10-20 százalékos bővülés biztosan tapasztalható. A hiánycikknek számító gyalult tök tekintetében a Mirelite-nél duplázták az eladásokat, eközben a friss sóska szintén eltűnt a piacról, ezért nagyon megnőtt a termelői és fogyasztói ára is. Ennél egy pici mennyiségi visszaesés volt érzékelhető, de mivel drágább lett, értékben magasabb árbevételt hozott, de nyereséget nem lehetett elérni vele - emelt ki néhány látványos példát. A Bonduelle tapasztalatai szerint viszont az alapzöldségek - borsó, kukorica, bab és egyebek - szegmenségben, értékben talán éppen, hogy eléri a 10 százalékos, mennyiségben pedig az 5 százalékos ütemet a fogyasztás dinamikája.

A gyorsfagyasztott- és a konzervzöldség kategóriában az egy főre jutó kilós fogyasztás mindenhol a világon bővül. Ám, például Nyugat-Európában sokkal nagyobb növekedést produkálnak az ottani feldolgozott-termék gyártók, mint Magyarországon.

Sokakat meglephet: a kereskedők óvatosan emelnek árat

A magyar élelmiszerpiacra jellemző, hogy minden egyes gyártói áremelkedés - néha egyik napról a másikra, máskor 1-2 hónapos átfutási idővel - egy az egyben tükröződik a fogyasztói árakban, mert a kereskedők még az ilyen nehéz időszakokban sem szeretnek lemondani az árrésükről.

A feldolgozott-zöldség gyártók szerint sok esetben az árak emelkedése még mindig nem tükrözi a termelési költségek növekedését. Vannak olyan termékcsoportok, ahol a kiskereskedők sokkal bátrabban meglépik az áremelést, de a fagyasztott zöldségek nem tartoznak ebbe a körbe. Az üzletláncok hamarabb emelik a tejtermékek, vagy a pékáruk árát, hiszen a napi fogyasztási cikkeknél a "sűrű fillér elvet" követik. Ezeket többször, nagyobb mennyiségben veszik a fogyasztók, mint például a borsót és látványosabb bevételt hoznak. Ezeknél jóval könnyebb elfogadtatni a drágulást - világított rá Losó Adrienn.

Szerinte a fagyasztott zöldségek tekintetében a gyártóknak abszolút nincs ráhatása a fogyasztói árakra. Ők annyiért tudják adni, amennyiből még fedezni lehet a gyártási költségeket. Hogy a kereskedő milyen árrést tesz rá és hogyan él a piaci helyzettel az pedig eltérő árpolitikák a függvénye. Erre itt nincs kiforrott gyakorlat és sem a hiányhelyzet, sem a dömping nem befolyásolja feltétlenül a szereplőket.

Olyan is megesett, hogy egy adott termékből hiány volt, ám az egyik kereskedelmi láncot ez nem érdekelte, ugyanúgy akciózott vele, mert rendelkezett egy adott gyártónál olcsóbban lekötött mennyiséggel. Miután pedig az akciós készlet pillanatok alatt elfogyott, ugyanúgy folytatta az árleszállítást, mivel a termék sehol máshol nem volt kapható - érzékeltette az igazgató.

Nem mindegy milyen minőségű a termék

Egy adott zöldségféle árát a szezonális bővülés és a termelési hely időjárása mellett a termékben lévő beltartalmának befolyásolja a legerősebben - magyarázta a Bonduelle marketingigazgatója.

Minden kategóriában vannak olyan stratégiai termékek - például a kukorica-, ahol a kereskedők hajlandóak az árrésükből is áldozva a másik kereskedelmi partnerrel versenyre kelni, vagy vele azonos szintet tartani, még akkor is, ha kevesebbet keresnek rajta.

A feldolgozott zöldségek kategóriájában a piac felét az élelmiszerláncok sajátmárkás termékei teszik ki. Ezekkel kapcsolatban a kiskereskedők sokkal inkább hajlandóak mélyre nyúlni a zsebükbe, hogy megmaradjon ugyanaz az árszínvonal. Ezen alaptermékeket a fogyasztók megszokták, létezik az a pszichés ár-érték arány, amelynél nem hajlandóak többet fizetni - figyelmeztetett.

Egy márkázott termék esetében viszont teljesen mások a megfontolások. Ha márkáról van szó, s pláne, ha olyan még szűkebb kategóriákat nézünk, amelyek nem tartoznak a legkeresettebb zöldségek közé, a kereskedelmi partnerek nem restek az a beszállítói oldal költségnövekedése miatt jelentkező áremelkedést egy az egyben beleépíteni a fogyasztói árba, csak azért hogy ne csökkenjen a profit. A magasabb beltartalommal rendelkező, prémiumtermékeknél bátrabban emelnek árat, hiszen a fogyasztó is inkább hajlandó többet fizetni értük.

Emiatt a kereskedők is érdekeltek abban, hogy minél több innováció legyen egy termékcsoportban, hiszen nem lehet sokkal többet elkérni egy alapzöldségért. De ezt amint átformálják készétellé, azonnal fogyasztható köretté, vagy olyan hozzáadott értéket nyer, ami a fogyasztónak is fontos, akkor az máris egy magasabb árszínvonalra lőhető be. Ezzel máris kompenzálni tudják az alaptermékeken időnként elszenvedett veszteséget - fogalmazott Szirbek András.

Lenne még a bővülésnek tere

A Bonduelle által készített, az Eurostat adataira alapozott felmérés szerint az unión belül Magyarország az utolsó helyen kullog a zöldségfogyasztásban. Dacára annak, hogy az ország méretéhez képest mezőgazdasági nagyhatalomnak számít, a zöldségeknél a 28 tagország átlagának mindössze a fele kerül naponta naponta magyarok asztalára. Magyarország abban is utolsó, hogy az emberek hány alkalommal fogyasztanak: az emberek mindössze 30 százaléka eszik naponta zöldséget, de ennél sokkolóbb adat, hogy a magyar lakosság 13 százaléka soha semmilyen formában nem eszik zöldséget.

Hiába a fogyasztásbővülés, még mindig beláthatatlanul messze vagyunk a nyugat-európai szinttől, sőt még Lengyelországban is kétszer több zöldséget fogyasztanak, mint nálunk.

A zöldségfeldolgozó iparág egyik fő problémája, hogy az emberek jelentős része azt hiszi, hogy a konzervgyártás vagy a mélyhűtés valamilyen tartósítószer jelenlétét követeli meg, miközben a hőkezelés másfél évszázada elterjedt technológiája teljes mértékben nélkülözi az effajta szereket. Eközben a minőséget, a frissességet hosszú ideig megőrzi.

Mindezek miatt szerintük komoly edukációra lenne szükség.