A fenntarthatósági minősítési rendszereknek általában közel 20 szempontja van, ebből választottuk ki, hogy Magyarországon mi a releváns.

Benne van a klímaváltozás, amelynél a magyar vállalatoknak a legtöbb mozgástere van, de olyan kapcsolódási területek vannak, mint a foglalkoztatás, a fenntartható életmód, valamint a vízhasznosítás. Ha el akar indulni egy vállalat ezen az úton, akkor úgy tudja versenyképesen megtenni, ha ezeket minden téren figyelembe véve működik - ismertette ifj. Chikán Attila, hogy pontosan miért is nem merül ki a zöldenergiás váltásban egy cég életében ez a változás.

QP | Quality Placement

Az Alteo vezetője ennek kapcsán arról is beszélt, hogy nemcsak a vállalatok, de a háztartások is el tudnak gondolkodni azon, hogyan lépnek erre az útra. Ott van a megújuló energia, amely már lakossági szinten is elérhető - ez kulcselem, de nem az egyetlen. Számít a környezeti hatása egy cégnek, de kihat a foglalkoztatáspolitikára, a fenntartható életmód támogatására is. A szakértő szerint az elmúlt időszakban az embereknek is egyre fontosabb lett ez az eszme, ami kihat a vállalati döntésekre is, miközben segítik a folyamatot szupranacionális és nemzeti szintű támogatási politikák is: itthon ilyen a Nemzeti Energiastratégia, nemzetközi szinten pedig az uniós szabályozások, forráselosztások.

Sokat változat a megújulók világa

A dekarbonizációnak súlyos fejlesztési költsége van, amit régen állami szinten jobban támogattak, de a megújulók versenyképessége az elmúlt évtizedben tízszer jobb lett, maga a technológia például olcsóbb lett. Viszont most a költségoldalon más tényezőkkel is számolni kell ifj. Chikán Attila szerint: az időjárási változó miatti kiadásokat, terheket eddig a rendszer maga állta, hogy így támogassa a megújulók térnyerését, mostanra viszont már ezt a termelőkre hárítják: ha ennyit tudnak termelni, akkor állják is a rendszerüzemeltetési kiadásokat is, amit ők okoznak ki.

Napi.hu

"Változás, hogy 15-20 éve szinte kockásfüzetben írták, hogy a megújulók milyen szinten járulnak az energiamixhez, most pedig már percenként lehet változtatni a termelésoptimalizációt. Ez az energiatermelés demokratizációjával és decentralizációjával is jár" - jellemezte a rendszer fejlődését a szakértő.

Már a piac is támogatja a váltást

Iparág független kritériumként megjelent a fogyasztói tudatosság és az ESG-szempontok terjedése. A finanszírozók például egyre inkább figyelembe veszik, hogy a fenntarthatóság milyen fontos egy vállalat cselekedeteiben. "Aki ebben élen járó tud lenni, az egyre inkább a fogyasztók, és a piac szemében is így fog megjelenni" - mondta el ifj. Chikán Attila.

Az Alteo elnök-vezérigazgatója szerint nagyon sokan azt hiszik, hogy ez a fogalom kimerül a dekarbonizációban, de fontos a folyamat társadalmi lába, valamint egy pénzügyi gazdasági szempont is érvényesül: nem lehet valami fenntartható, ha folyamatosan pénzt kell bele tömni. A hármas szempontrendszer energiatermelői oldalról csak akkor működhet, ha az energiaellátás biztonságát is fenntartja.

Egy vállalatnak sok oka lehet a kockázatok mellett is, hogy erre az útra lépjen. A cégeknél van egy erős marketing szempont: mutassuk meg, hogy környezetbarátok vagyunk, mert az jól néz ki. Viszont ezt mára a fogyasztók már "nem igazán eszik meg, tehát csak mutatni, de nem csinálni, már nem elég" - vélekedett a szakértő.

A marketingszemlélet mellé jött egy gazdasági vonal is, aminek a lényege az, hogy látszódjon a megtérülés is. "Iteráció indult: tetsszen a fogyasztóknak, ne rontsa az ellátásbiztonságot és térüljön meg!" - ez már egy stratégiai megközelítés, amiben ténylegesen megjelenik a fenntarthatóság.

Nagyon sok olyan iparág van a szakértő szerint, ahol a fogyasztói döntésekben megjelenik a zöld gondolkodásmód, erre példa lehet az autóipar, de akár a gyorséttermek is, ahol kifejezett versenyelőnyt jelent a hiteles fenntarthatósági stratégia. Ha van egy vállalat, amelyik erre tényleg nyitott, akkor az energiaszektor segíteni tudja a közös tervezést, kigondolni, hogy mi is lesz a vállalatnak jó. "Van olyan svéd papíralapú vállalat, amelyik ha nyit egy új gyárat, akkor csinál egy megújuló erőművet. Egy másik irány, hogy a termeléséhez épít egy zöldenergiás termelőt" - hozott példákat ifj. Chikán Attila.

Ilyenkor szükség van a logikus gondolkodás is: Budapest belvárosában nem mindenképp lehet csak arra külön vásárolni egy telket, hogy ott naperőművet építsünk, hanem azt kellett megvizsgálni, hogy mennyi hasznosítható terület van a cég telephelyén, a többi kapacitásigényt egy külső helyszínre kellett telepíteni, ami dedikáltan fogyasztásarányosan táplál be - említett egy példát a szakember, amikor egy budapesti autószalon és szerviz fenntarthatósági stratégiáját dolgozták ki.

Ezekből a példákból az Atleo Nyrt. elnök-vezérigazgatója szerint, jól látszik, hogy ez egy komplex folyamat, de megéri vállalni.