A hazai bankrendszer rendkívül alacsony jövedelmezősége és a komoly mértékű nemfizető adós miatt jelentős hitelezési kockázatok okán a bankok arra kényszerülnek, hogy a kellemetlen hatásokat magasan tartott hitelkamat-felárakkal ellensúlyozzák - derült ki az MNB új Hitelezési Folyamatok címet viselő tanulmányából.

A tanulmány készítői szerint a devizában nyújtott lakáscélú hiteleknél a banki felár nemzetközi összehasonlításban is magas, ugyanakkor a tanulmány azt is jelzi, hogy a lakáscélú hitelek THM-je az elmúlt hónapok kamatcsökkentését lekövette - sőt a kamatfelárak vizsgálata szerint elsősorban a szabadfelhasználású jelzáloghitelek kamatfelára emelkedett. A lakossági oldalon az ügyfelek jellemzően rugamatlanok, ezért is javasolta az MNB a Stabilitási Jelentésben, hogy meg kellene könnyíteni a hitelek átvitelét egyik banktól a másikba.

A tájékoztatón bemutatott Pénzügyi Kondíciós Index azt jelzi, hogy a bankrendszer a prociklikusság miatt jelenleg közel 2 százalékkal rontja az éves GDP-adatot. A lakossági és a vállalati hitelezés is mélyponton állt az idei első negyedévben, s pozitív változást csak az árjellegű feltételekben - a jegybanki kamatcsökkentés nyomán csökkenő hitelkamatokban lehet kimutatni, a nem árjellegű hitelezési feltételek tekintetében továbbra is rendkívül szigorúak a bankok - ezen kondíciós feltételek jó esetben is csak stagnálnak - itt már a vállalati oldalon is visszaköszön a hitelezési kockázatok csökkentése a szigorúbb feltételek olkán.

A felmérés is visszaigazolta azt a Növekedési Hitelprogram bejelentése előtt ismert trendeket: a cégek irányából komolyan visszaesett a hosszú távú beruházási hitelkereslet, ha akarnak is hitelt, az döntően rövid távú, a likviditást elősegítő kölcsön. A jegybanki tanulmány szerint a vállalati hitelállomány év/év alapon 6,3 százalékkal esett vissza az első negyedévben, a lakossági oldalon decemberhez képest 1,6 százalékos volt az állomány leépülése. Ami az új hiteleket illeti, a vállalati oldalon az egy évvel ezelőttihez képest számottevő volt a 666,3 milliárd forintnyi új kihelyezés, ugyanakkor az eredmény nagyjából megegyezik a 2012. évi átlagos kihelyezési mértékkel - s alacsonyabb, mint a tavalyi év utolsó három hónapjának adata. A lakossági oldalon ugyanakkor a 62 milliárd forintnyi új kihelyezés historikus mélypontot mutat.