Nem lehet elvitatni, hogy 2010-ben a kormányzat egy eléggé nehéz helyzetben lévő országot vett át - nyitotta előadását Varga Ferenc, a Nemzetgazdasági Minisztérium KKV Fejlesztési Főosztályának vezetője. Szerinte azóta számost sikert ért el az ország, így példaként említette, hogy a GDP-arányos államháztartás hiány a 2000-es évek elején volt utoljára ilyen alacsony.

A főosztályvezető hangsúlyozta, hogy négy nagy területen kell határozott lépéseket tennie a kormányzatnak: megállítani, hogy a pénz kifolyjon az országból, le kell venni a béklyókat a vállalkozásokról, növelni kell a foglalkoztatottságot és fel kell használni az összes lehetséges uniós forrást.

Lépések a kiscégek érdekében

A kis- és középvállalkozások száma 2010-ben elérte a 942 ezret, aminek a 74 százaléka volt valóban működő cég. Miközben az összes cégen belül 99,9 százalék a kkv-k aránya, addig az összes foglalkoztatott 74 százalékának adtak munkát - közölte a statisztikai adatokat Varga, aki szerint ez is bizonyítja, hogyha minden kiscég felvenne egy plusz alkalmazottat, az nagyon sokat jelenthetne az ország gazdaságának.

Éppen ez a célja a kormányzatnak, ezért támogatja, hogy a kiscégek versenyképes termékekkel tudjanak megjelenni a hazai és nemzetközi (egyre inkább a keleti) piacokon - mondta Varga Ferenc. Szerinte ezt leginkább feltőkésítéssel lehetne elérni, amit a Széchényi Kártya programmal, illetve az uniós források minél jobb kihasználásával támogat a kormányzat. Ugyancsak nagyon fontos célnak nevezte a termelőeszközök modernizációját, a működési feltételek javítását, ezen belül is az adminisztráció csökkentését, hogy a cégek a munkaidejük legnagyobb részét az üzletre tudják fordítani.

Ezeknek a céloknak az elérése érdekében a kormányzat számos lépést tett már Varga szerint: az 50 milliós pozitív adóalapról 500 millióra emelték a 10 százalékos társasági kulcs alapját, 10 kisebb adónemet eltöröltek, a társasági adó év végi feltöltésére vonatkozó árbevételi határt 50 millió forintról 100 millióra emelték, eltörölték az irreálisan magasan megállapított elvárt jövedelem szabályát, valamint bevezették azt a szabályt is, miszerint a hatósági ellenőrzések során az első alkalommal csak figyelmeztetnek a hatóságok. "Természetesen vannak kivételek, amikor a büntetés nem kikerülhető" - tette hozzá a főosztályvezető.

A kormányzat elkötelezett az adminisztrációs terhek csökkentésében is, ezért hozta létre az Egyszerű Állam Programot, mely során az első lépésben 105, míg a következő lépésekben további 400 milliárd forinttal csökkentik a vállalkozások ilyen jellegű terheit - fogalmazott. Ugyancsak nagy könnyítés lesz a kiscégek számára, hogy a kormány intézkedési tervvel készül a lánctartozások ellen - jelentette ki Varga Ferenc.

Segíthet az eredményességben az IT-fejlesztés

Az IT-szolgáltatások értéke a következő 6-7 évben akár 6 százalékkal is nőhet az országban, míg a rendszerintegrációs szolgáltatások még ennél is nagyobb mértékben növekedhetnek - jelentette ki a konferencián Czibulya László, az Invitel Zrt. üzleti megoldások szakértője. Szerinte van tér a növekedésre, mivel amíg itthon a kkv-knak csak a 11 százaléka vásárol IT-szolgáltatásokat, addig ez az arány az Egyesült Államokban eléri az 50 százalékot is. Sok cég itthon nem is tudja, hogy milyen lehetőségei vannak, azt hiszik ezek csak milliós beruházással érhetőek el, pedig "mára ez már nem sci-fi", könnyedén elérhetőek ezek a szolgáltatások bármelyik cég számára - hangsúlyozta Czibulya. Szerinte az informatikai fejlesztések abban is segíthetik a kiscégeket, hogy azzal foglalkozzanak amihez értenek, ezáltal pedig nagyobb profitot realizáljanak. Ehhez azonban az kell, hogy a cég ne akarja megérteni, hogy a bonyolult szolgáltatások mögött milyen szoftver, hardver fejlesztések vannak. "Erre nincs idő, így ha itt megállunk, akkor elhalad mellettünk a piac."